A vasárnapi rendkívüli vihar országszerte jelentős mezőgazdasági károkat okozott. A jégeső szőlőültetvényeket, gyümölcsösöket és szántóföldi kultúrákat is érintett, több helyen néhány perc alatt veszélybe sodorva hónapok munkáját.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter Facebook-oldalán közölte: a károk felmérése jelenleg is zajlik, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kárenyhítési rendszer gyorsan és hatékonyan segítséget nyújtson az érintett gazdálkodóknak.
A miniszter bejegyzésében úgy fogalmazott: együttéreznek minden gazdálkodóval, akinek a jégeső néhány perc alatt veszélyeztette vagy semmisítette meg több hónapnyi munkáját.
Szupercella csapott le: nehéz volt előre jelezni
A vasárnapi pusztítást egy rendkívül gyorsan fejlődő, nehezen előre jelezhető szupercella okozta. Az ilyen időjárási jelenségek különösen nagy kockázatot jelentenek a mezőgazdaság számára, mert a veszélyeztetett terület kiterjedése és a cellák mozgása gyakran kiszámíthatatlan. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdák és a védekezési rendszerek is nagyon rövid idő alatt kerülhetnek kritikus helyzetbe. A jégeső a szőlőben és a gyümölcsösökben nemcsak az aktuális termést károsíthatja, hanem a növényállomány állapotát is rontja, ami a következő hetek növényvédelmi döntéseit is befolyásolhatja.
283 generátor indult el a védekezésre
Bóna Szabolcs tájékoztatása szerint a jégkármérséklő rendszer automata generátorai a HungaroMet előrejelzései alapján működnek. Az érintett térségekben összesen 283 generátor indult el a védekezés érdekében. A mostani vihar ugyanakkor ismét rámutatott arra, hogy szélsőséges időjárási helyzetekben a védekezés lehetőségei korlátozottak. A jégkármérséklő rendszer célja a károk mérséklése, nem pedig a jégeső teljes kizárása. Egy gyorsan fejlődő szupercella esetében különösen nehéz pontosan követni, hol és milyen erővel csap le a vihar.
Felülvizsgálják a jégkármérséklő rendszert
A miniszter jelezte: a tapasztalatok alapján felülvizsgálják a jégkármérséklő rendszer működését, és megvizsgálják, milyen további fejlesztésekkel lehet még hatékonyabbá tenni a gazdák védelmét. A döntés nem meglepő, hiszen a klímaváltozással egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási helyzetek új kihívások elé állítják a mezőgazdaságot. Az aszály, a hőstressz, a hirtelen lezúduló csapadék, a szélvihar és a jégeső sokszor már nem különálló kockázatként jelenik meg, hanem egymást követő vagy egymással összefüggő veszélyforrásként.
Most a gyors kárfelmérés a legfontosabb
A vihart követő napokban az érintett gazdálkodók számára a kár pontos dokumentálása és bejelentése lehet a legfontosabb feladat. A sérült állományról, a tábla állapotáról, a jégverés nyomairól és a terméskárról készült fotók, feljegyzések segíthetik a későbbi kárenyhítési folyamatot. A szakmai döntéseket sem érdemes halogatni. A jég által megsértett növények fokozottan kitettek lehetnek a fertőzéseknek, ezért a szőlőkben, gyümölcsösökben és szántóföldi kultúrákban is indokolt lehet az állomány gyors felmérése, majd a növényvédelmi és termesztéstechnológiai lépések átgondolása.
A vihar elmúlt, a kockázat maradt
Bóna Szabolcs szerint a cél változatlan: a lehető legnagyobb segítséget kell nyújtani a magyar gazdálkodóknak a természeti károk következményeinek enyhítésében.
A mostani vihar azonban túlmutat az aktuális károkon. Arra figyelmeztet, hogy a mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepe lesz a kockázatkezelésnek, a biztosításnak, a gyors kárenyhítési eljárásoknak és azoknak a védekezési rendszereknek, amelyek legalább mérsékelni tudják a szélsőséges időjárás hatásait. A gazdáknak most gyors segítségre van szükségük. Hosszabb távon pedig olyan védekezési és kárenyhítési rendszerre, amely lépést tud tartani az egyre kiszámíthatatlanabb időjárással.
Forrás: Bóna Szabolcs Facebook oldala
MezőHír Tudástár: viharkár – A viharkár mezőgazdasági természeti kár, amelyet szélsőséges időjárási esemény, például jégeső, szélvihar vagy szupercella okoz szántóföldi kultúrákban, szőlőkben és gyümölcsösökben; kezelése kárfelmérést, dokumentálást, kárenyhítést, növényvédelmi döntést és kockázatkezelési felkészülést igényel.
