Magyarországon 2025-ben 74,8 ezer tonna zöldborsó termett, ami 32 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Ez nemcsak jó terméseredmény, hanem fontos jelzés is: a zöldborsó továbbra is meghatározó alapanyag a hazai feldolgozóipar számára.
A konzervborsóban nagyot megyünk
A magyar zöldborsó egyik legerősebb piaca továbbra is a konzervipar. Bár 2025-ben a zöldborsókonzerv kivitele visszaesett, 2026 első négy hónapjában ismét bővülés látszott. A legfontosabb vevők között Oroszország, Németország és Románia szerepelt.

(Fotó: Shutterstock.com)
Európában is van mire büszkének lenni
Az EU belső piacán 2025-ben Franciaország után Magyarország volt a második legnagyobb zöldborsókonzerv-exportőr. Harmadik országok felé is erős a pozíció: Olaszország és Franciaország mögött a harmadik helyen álltunk az uniós rangsorban.
A fagyasztott borsónál már keményebb a pálya
A fagyasztott zöldborsó piacán Belgium, Franciaország és Spanyolország diktálja a tempót. Magyarország kivitele ezen a területen csökkent, miközben az import nőtt, főként Lengyelországból. Ez arra utal, hogy a konzerviparban erősebbek vagyunk, mint a fagyasztott termékek piacán.
A vásárló is megérezte a szezont
A Budapesti Nagybani Piacon a friss zöldborsó magas áron indult, majd néhány hét alatt jelentősen olcsóbb lett. Ez megszokott szezonális mozgás, de jól mutatja, mennyire gyorsan változhat a frisspiaci kínálat és az ár.
Nem csak köret, komoly exportcikk
A zöldborsó sokaknak egyszerű konyhai alapanyag, de a számok alapján ennél jóval több: fontos feldolgozóipari termék és exportcikk. Magyarország különösen a konzervborsóval tud erős pozíciót felmutatni Európában. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy ezt az előnyt sikerül-e megtartani a növekvő nemzetközi versenyben.
Forrás: AKI
MezőHír Tudástár: magyar zöldborsó export – A magyar zöldborsó export a hazai zöldborsótermelés feldolgozott és friss termékeinek külpiaci értékesítését jelenti, amelynek meghatározó eleme a konzervipar; versenyképességét a termésmennyiség, a feldolgozóipari kapacitás, a termékminőség, a nemzetközi kereslet és az európai agrárpiaci pozíció együttesen határozza meg.

