Rekordot döntött az Európai Unió gazdaságaiban nyilvántartott méhkaptárak száma: 2023-ban már 9,4 millió kaptárt regisztráltak. A kép azonban Magyarországról nézve jóval kevésbé rózsás, mert az Eurostat adatai szerint nálunk volt az egyik legnagyobb visszaesés.
Rekordon az EU, de nem mindenki örülhet
Az Eurostat a Méhek Világnapja alkalmából közölt friss adatokat az uniós méhészetről. Eszerint 2023-ban 9,4 millió méhkaptár volt az EU gazdaságaiban. Ez 2020-hoz képest jelentős növekedés: akkor még 8,1 millió kaptárt tartottak nyilván, vagyis három év alatt 1,3 millióval, 16 százalékkal bővült az állomány. Fontos ugyanakkor, hogy ez nem az EU összes méhkaptárát mutatja, hanem csak azokat, amelyek gazdaságokban találhatók. Vagyis a teljes méhészeti kép ennél szélesebb lehet, de a trend így is beszédes.
Olaszország nagyot ugrott
A legnagyobb kaptárszámot 2023-ban Olaszországban mérték, ahol közel 1,9 millió méhkaptár volt a gazdaságokban. A második helyen Románia állt 1,7 millióval, majd Görögország következett 1,2 millióval, Bulgária pedig 1,0 millió kaptárral. A növekedés sem volt egyenletes. Az adatokkal rendelkező országok közül 12 uniós tagállamban nőtt a kaptárak száma 2020-hoz képest. A legnagyobb bővülést Olaszország produkálta: ott 822 490 kaptárral, vagyis 79 százalékkal emelkedett az állomány.
(Fotó: Shutterstock.com)
Magyarországon fájó a visszaesés
A rekord uniós adat mögött vannak komoly vesztesek is. Tíz országban csökkent a méhkaptárak száma, a legnagyobb visszaesést pedig Magyarországon és Spanyolországban mérték. Magyarországon 152 110 kaptárral, 34 százalékkal lett kevesebb, Spanyolországban pedig 131 440 kaptár, azaz 14 százalékos csökkenés történt. Ez a magyar agrárium számára nem mellékes adat. A méhészet önálló ágazatként is fontos, de a beporzás miatt a növénytermesztésben, a gyümölcsösökben, az olajos növényeknél és számos más kultúránál is közvetett gazdasági szerepe van.
A méhek nem csak mézet adnak
A Méhek Világnapja éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a méhek és más beporzók alapvető szerepet játszanak az emberek és a bolygó egészségének megőrzésében. A méhek sokféle, melegebb és hidegebb éghajlaton termesztett növényt poroznak be, a hideg időszakot pedig a kaptárban, mézkészleteikre támaszkodva vészelik át. A kaptárszám tehát nem pusztán méhészeti statisztika. Ahol gyengül a méhészeti háttér, ott hosszabb távon a beporzásbiztonság, a hozamstabilitás és a termésminőség is érzékenyebb kérdéssé válhat.
Új uniós megállapodás a beporzókért
Az Európai Bizottság 2023-ban mutatta be az „Új megállapodás a beporzókért” című kezdeményezést, amely a vadon élő beporzó rovarok európai csökkenésére reagál. A dokumentum a 2018-as uniós beporzó kezdeményezés felülvizsgálata, és kapcsolódik a „Mentsük meg a méheket és a gazdálkodókat!” európai polgári kezdeményezéshez is. A megújult kezdeményezés olyan intézkedéseket jelöl ki, amelyek célja, hogy 2030-ig megfordítsák a beporzópopulációk csökkenését. Ez a természet-helyreállítási rendelethez és az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájához is kapcsolódik.
Mit jelent ez a gazdáknak?
A magyar adat figyelmeztető. Miközben az EU egészében nőtt a gazdaságokban nyilvántartott méhkaptárak száma, Magyarországon jelentős csökkenést mértek. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden térségben beporzási gond lesz, de azt igen, hogy a méhészet és a növénytermesztés kapcsolatát komolyabban kell venni. A gazdáknak és méhészeknek egyre inkább egymásra kell hangolniuk a munkát: a növényvédelmi kezelések időzítése, a virágzó kultúrák védelme, a tájhasználat és az élőhelyek megőrzése mind közös érdek.
Forrás: Eurostat
MezőHír Tudástár: beporzók – a virágos növények szaporodását segítő élőlények, amelyek a virágpor átvitelével biztosítják a termésképződést; a méhek a legfontosabb beporzók közé tartoznak, ezért állományuk és a méhészet helyzete közvetlenül befolyásolja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, a terméshozamok stabilitását és számos kultúrnövény minőségét.
