A Pest megyei növényorvosok harmadik alkalommal szervezték meg számunkra a Fenológia Figyelő Napot, és első alkalommal találkoztunk a megye déli részén, a Dél-Pest Megyei Mg Rt. vendégeként napraforgó- és kukoricatáblák mellett. A megelőző napokban lehullott csapadék felüdítette a határt, a talaj javuló tápanyag szolgáltató képességének (is) köszönhetően szépen fejlődő állományokat szemléztünk.
Mivel a csoport tagjai között akadtak „első bálozók”, a bevezetőben röviden szó volt a növények alapvető céljairól, a növényi teljesítmény három szempontjáról, valamint a forrás- és elnyelő oldali korlátozottságról.
és aktív gyökérnövekedést mutat
Elsőként a gazdaság kukorica vetését vettük górcső alá. A vegetáció elején a vetés és a magágy minősége általában szétszórja az egyes növények fejlettségi fokát, így szögcsíra (BBCH10) állapottól egészen a négy leveles (BBCH14) állapotig voltak növények a területen.
A különböző fejlettségű növényeket egymás mellett vizsgálva roppant jól lehetett szemléltetni a kukorica fejlődésével együtt járó változásokat:
- a mag tartalék anyagai (amelyek a csíranövény kezdeti fejlődését hivatottak biztosítani, amíg az nem válik önellátóvá) folyamatosan fogynak,
- az egy leveles kukoricában már megindul a másodlagos gyökerek kialakulása, a három leveles kukoricában pedig már részt is vesznek a növény víz- és tápanyag ellátásában,
- a virágdifferenciálódás előtt már szárbaindul a növény, hogy a generatív szervkezdemények megjelenésére már rendelkezzen tartalék szénhidrátokkal,
- élettanilag teljes értékűnek azt a levelet tekintjük, amelynek jól látható a levélválla.
a gyökérváltás már zajlik
A napraforgóra szintén jellemző, hogy az állomány a növények fejlődésének kezdetén igen nagy heterogenitást mutat. Kelőfélben (BBCH09) lévőtől a 6 leveles (BBCH16) korúig minden fejlettségi állapotot megtaláltunk. A vegetatív időszakban a fenológiai állapot megállapításánál azokat a leveleket számoljuk, amelyek hossza a levélnyél ízesülésétől a levél csúcsáig minimum 4 cm. A korai fejlődési szakasz élettani jellemzői a következők:
- a tányérkezdemény differenciálódásáig a növény fő elnyelője (asszimilátáinak fő felhasználója) a gyökér,
- megfelelő talajállapot mellett a szik-két leveles napraforgó gyökere már 30-40 cm mélyre is lehatol a talajba,
- a tartalékok elraktározása már fiatal korban megkezdődik, és ennek fő helye a növény szára,
- az első 4 levél párban jelenik meg és átellenes állású, majd az ötödiktől a levelek spirális alakban, 3/8-os levélállásban fejlődnek tovább,
- egy-egy újabb levél megjelenése között kb. 30-35 °Cd telik el, ami a napraforgó bázis hőmérsékletét (6,7°C) figyelembe véve kb. 3-4 nap,
A folytatásban pedig már arról is fogunk beszélni, mi a közös a napraforgóban és Fibonacci-ban…😊
(Fotók: Horizont Média)
MezőHír Tudástár: Fenológia Figyelő Napok – A Fenológia Figyelő Napok olyan szántóföldi szakmai szemlék, amelyek a kukorica, napraforgó és más kultúrák BBCH-skála szerinti növényfejlődését, levél- és gyökérképződését, tápanyag- és vízhasznosítását, valamint terméspotenciált meghatározó korai élettani állapotait értelmezik.
