Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Sajtóklub programjára 2011. február 7-én került sor a Gellért Szállóban.
Az Alapítvány küldetésénél fogva továbbra is támogatni kívánja a vidéki és agrárterületen működő KKV-kat, illetve kiemelten fontosnak tartja az árvíz- és belvízkárosult vállalkozók megsegítését is. Mindezeket szem előtt tartva a szervezet részt vesz az MFB Agrár Vis Maior Hitelprogramban és az Agrár Széchenyi Kártya programban is. A vállalkozások finanszírozását az Alapítvány új, hitelintézetekkel egyenértékű pénzügyi vállalkozás státusza is segítheti, hiszen ezáltal a bankok kedvezőbben értékelhetik fedezeteik között a kezességet.
Hitelintézetekkel egyenértékű pénzügyi vállalkozás státusz
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány bankokkal egyenértékű pénzügyi vállalkozásként szolgálja a vidéki és agrárterületen működő kkv-kat 2011. január 1-től. Az új státusz eredményeképpen a pénzügyi intézmények tőkekövetelmény-számítási rendszerében az Alapítvány készfizető kezessége kedvezőbb megítélés alá eshet, így a vállalkozások hitelhez jutási feltételei pozitív irányba változhatnak.
A kezesség a hitelintézetek számára a fedezetek egy típusát jelenti, az egyes hitelintézeteknek ugyanis a kezességet is be kell sorolniuk valamilyen kockázati kategóriába. Fontos, hogy ez a kockázati besorolás minél kedvezőbb legyen, hiszen ezáltal a pénzügyi intézményi partnerek tőkeképzési kötelezettsége csökkenhet az alapítványi kezességgel biztosított ügyletek után.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány elmúlt időszakbeli munkájának eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a szervezet működése megfelel a hitelintézetekre vonatkozó feltételeknek, így megkapta engedélyét a “hitelintézetekkel egyenértékű pénzügyi vállalkozásaként való működésre, amely által elismerhető hitelkockázati fedezet nyújtóvá vált, kezessége a hitelintézetek tőkeszükségletét mérsékelheti. A státuszt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezési eljárást követően ismerte el. Az ekvivalens státusz az Alapítvány napi gyakorlatában azt jelenti, hogy működése, eszközértékelése, szavatolótőke- és tőkemegfelelése, irányítási és ellenőrzési rendszere; szervezeti felépítése és kockázatkezelése megegyezik a hitelintézetek gyakorlatával.
“Az ekvivalens státusz hatását a bankok működésére a jelenleg is hatályos Bázel II tőkeszabályok tükrében lehet könnyebben megérteni” — nyilatkozta dr. Ulrich Anikó, az Alapítvány ügyvezető igazgatója. A Bázel II. szabályozás tulajdonképpen a pénzintézetek számára kötelező, szigorított kockázatértékelésen alapuló tőkekövetelmény-megállapítást előíró szabályrendszer. A hitelintézeteknek az az érdekük, hogy minél jobb kockázati besorolású fedezeteik legyenek, hiszen annál több felhasználható szabad tőkéjük marad az alacsonyabb tőkeszükséglet miatt. A tőkeszabályozás alapvetően két tőkekövetelmény-számítási módszert enged meg. A hazai bankok többsége által alkalmazott sztenderd módszert, ill. a belső minősítésen alapuló ún. IRB módszert.
Ha a kezesség nyújtó garantőr nem ekvivalens, akkor a sztenderd módszer szerint a kezesség költségvetési viszontgaranciával nem fedezett hányada után a bankoknak a tőkekövetelmény számításakor 100 százalékos kockázati súlyt kell alkalmazniuk. Az állami viszontgarancia mértéke 70 százalék, így a kezességből fennmaradó 30 százalékos hányadra vonatkozik a 100 százalékos kockázati súly.
Amennyiben a garanciát vállaló intézmény bankokkal egyenértékű pénzügyi vállalkozás vagy bank, akkor a kezesség viszontgaranciával nem fedezett 30 százaléknyi részére a kockázati súly mértéke csökkenhet, Magyarország minősítésének függvényében. Ezen súly csökkenése jelentheti a bankok számára a könnyítést a tőkekövetelmény számításakor.
A belső minősítésen alapuló módszernél az intézményi kezes ekvivalens státusza mérsékelheti a viszontgaranciával nem fedezett hányadra számított tőkekövetelményt, az ország minősítésétől függetlenül is. Tehát azon pénzügyi intézmények esetében, akik áttérnek erre a módszertanra, az Alapítvány kezessége már jelenleg is alacsonyabb tőkekövetelményt eredményez.
Amennyiben a pénzügyi intézmények számára az Alapítvány státusza alacsonyabb tőkekövetelményt tesz lehetővé, az Alapítvány küldetésénél fogva kívánatosnak tartaná, hogy az így felszabaduló tőkét a bankok a kkv-szektor fejlesztésére, finanszírozásának könnyítésére fordítsák, akár kedvezőbb kamatok, alacsonyabb díjak formájában.
A vállalkozások és az Alapítvány napi kapcsolatát az ekvivalens státusz nem érinti, továbbra is változatlan formában kérhető a hitelintézeteknél a készfizető kezesség.
Agrár Széchenyi Kártya
Az Alapítvány legfontosabb célkitűzése a kis és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások segítése a finanszírozásban. Ennek érdekében több pénzügyi intézménnyel is kötött különböző egyedi megállapodásokat, amelyek közül legismertebb a Gazdakártya. 2007 óta több mint 3400 ügyfél vette igénybe ezt a hitelterméket. A Takarékbankkal és a takarékszövetkezetekkel közösen létrehozott Gazdakártya Programhoz sem kamattámogatás, sem garanciadíj-támogatás nem társult állami támogatásként, az Alapítvány saját vagyona terhére vállalt kedvezményes díjon kezességet.
A szintén kisebb méretű vállalkozások gyors és egyszerű hitelhez jutása érdekében kamat- és garanciadíj-támogatással kiegészítve ugyanakkor már 2002-ben elindult a Széchenyi Kártya. A konstrukcióból azonban a mezőgazdasági vállalkozások eddig ki voltak zárva. A jelenlegi kormányzati tervek a Széchenyi Kártya agrárcélú kibővítését célozzák, tehát azt, hogy a mezőgazdasági vállalkozások is kedvezőbb forrásszerzési lehetőséghez jussanak.
A támogatási elemeken kívül abban is különbözik az Agrár Széchenyi Kártya a Gazdakártyától, hogy utóbbit kizárólag a hazai takarékszövetkezetek forgalmazzák, míg előbbiekhez bármelyik pénzintézet csatlakozhat. A mezőgazdasági vállalkozások támogatására az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek közül legfontosabb a 7500 eurós agrár de minimis keret, továbbá nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályaik is szigorúbbak. Ezek és a mezőgazdasági vállalkozások speciális finanszírozási igényei miatt az Agrár Széchenyi Kártya termékkonstrukcióit a normál Széchenyi Kártyától eltérően kell kialakítani.
A konstrukció kialakításában garanciaszervezetként az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány vesz részt. A Vidékfejlesztési Minisztériummal és a Széchenyi Kártyát kibocsátó KAVOSZ Zrt.-vel és az MVH szakembereivel az Alapítvány folyamatos előkészítő egyeztetéseket folytat. A konstrukcióról kormányhatározat is rendelkezni fog, amelynek kihirdetését követően lehet megkezdeni az egyeztetéseket a hitelintézeti szektor képviselőivel és lehet véglegesíteni a termékkonstrukciót.
Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram
A kormány 1238/2010. (XI. 16.) határozata alapján a vis maior igazolással rendelkező vagy agrár-kárenyhítési juttatásban részesülő mezőgazdasági termelők — a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével — összesen hatmilliárd forintos, 6 százalékos kedvezményes kamatozású éven túli forgóeszköz-hitelt vehetnek igénybe. A hitel legfeljebb öt évre adható, egy év türelmi idővel. A hitelprogram célja, hogy segítsen a termelőknek átvészelni gazdálkodásuk külső okok miatt nehézzé vált időszakát, megőrizve versenyképességüket.
Az igénybe vehető hitelösszeg szántó és legelő esetén legfeljebb 200, ültetvények esetében pedig legfeljebb 500 ezer forint hektáronként. Az állattartók úgynevezett állategységenként maximum 200 ezer forint hitelt vehetnek fel. Az egy gazdaság által igényelhető hitel teljes összege egy- és ötvenmillió forint között lehet.
A kölcsönökhöz az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány általános, azaz kedvezményes díjú, agrár de minimis keretében adható készfizető kezességvállalása kapcsolódhat.
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
