Új Nébih-tájékoztató segíti a gazdákat és szolgáltatókat abban, hogyan végezhetnek jogszerűen drónos növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási munkákat Magyarországon.
A permetező drón nem játék, hatósági feltételekhez kötött
A drónos növényvédelem ma az egyik leggyorsabban fejlődő technológiai irány a mezőgazdaságban, de a használata korántsem annyi, hogy „megveszem, felszállok, permetezek”. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal új segédletet tett közzé azoknak, akik pilóta nélküli légijárművel szeretnének növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási tevékenységet végezni. A tájékoztató a személyi, műszaki és hatósági feltételeket foglalja össze. A hatósági üzenet világos: a permetező drón hasznos eszköz lehet, de csak akkor, ha a gazda vagy a szolgáltató minden előírást betart. A növényvédő szer kijuttatása különösen érzékeny terület, hiszen nemcsak a kezelt kultúra, hanem a szomszédos táblák, a környezet, a méhek, a lakott területek és a fogyasztói biztonság is érintett.
Képesítés, nyilvántartás, engedély – nincs rövid út
A jogszerű működéshez több feltételnek is teljesülnie kell. A Nébih összefoglalója szerint szükség van a megfelelő képesítésekre, nyilvántartásba vételre, engedélyezett drón használatára, valamint a légiközlekedési és növényvédelmi előírások teljesítésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a drónos kijuttatás nem lehet „fekete szolgáltatás”. Aki ilyen munkát vállal, annak igazolnia kell a szakmai felkészültségét, a gép alkalmasságát és a tevékenység jogszerűségét is. A Nébih már korábban közzétette a növényvédelmi drónpilóták nyilvántartását is, amelyben a pilóta nélküli légijárművel végzett légi-mezőgazdasági munkára jogosultak szerepelnek.
Egyes permetező drónok már nagyobb hasznos teherrel dolgoznak; a bemutatott típus például 30 kilogramm kijuttatandó anyag szállítására képes.
Növényvédő szer vagy tápanyag? Nem ugyanaz a szabály
Fontos különbség van a növényvédő szeres és a termésnövelő anyagos kijuttatás között. A Nébih tájékoztatója szerint növényvédő szer kijuttatása esetén külön bejelentési és engedélyezési kötelezettség is fennáll, míg termésnövelő anyagok esetében egyszerűbb eljárás alkalmazható. Ez sok gazdának lehet kulcspont. Lombtrágya, biostimulátor vagy más tápanyag-gazdálkodási célú anyag kijuttatásánál más adminisztrációval kell számolni, mint egy növényvédő szeres kezelésnél. A két tevékenységet nem érdemes összemosni, mert hatósági szempontból sem ugyanaz a kockázatuk.
Miért kell ennyi szabály?
A permetező drón előnye kétségtelen: gyors, pontos, nehezen járható vagy belvizes területeken is bevethető, és megfelelő körülmények között csökkentheti a taposási kárt. Különösen hasznos lehet foltszerű kezeléseknél, kisebb táblákon, meredekebb területeken, illetve ott, ahol hagyományos géppel nehézkes vagy kockázatos a kijuttatás. Csakhogy a drónos permetezés nem kockázatmentes. A cseppméret, az elsodródás, a szél, a repülési magasság, a térképezés pontossága és a kijuttatott készítmény engedélye mind döntő tényező. Egy rosszul végzett kezelés nemcsak hatástalan lehet, hanem kárt okozhat a szomszédos kultúrában vagy a környezetben is.
Drónpilótává válni nem csak technikai kérdés
A Nébih segédlete a drónpilótává válás lépéseit, a szükséges vizsgákat, továbbképzéseket és a jogszabályi hátteret is ismerteti. A hatóság korábbi dokumentumai szerint a növényvédelmi drónpilótának ismernie kell a növényvédő szereket, azok kockázatait, a kezelt terület sajátosságait, valamint a repülési útvonal megtervezésének szakmai szempontjait is. Ez azt jelenti, hogy a jó drónpilóta nemcsak „repülni tud”, hanem növényvédelmi gondolkodással is rendelkezik. Tudnia kell, mikor érdemes kezelni, mikor nem, milyen időjárási helyzetben nő az elsodródás veszélye, és milyen kultúrában milyen kockázattal jár a beavatkozás.
A gazdának is ellenőriznie kell, kit enged a táblára
A drónos növényvédelem terjedésével egyre több szolgáltató jelenik meg a piacon. Ez jó hír, mert nő a technológiai választék, de veszély is, mert nem minden ajánlat mögött áll megfelelő jogosultság és szakmai háttér. A gazdának ezért érdemes szerződés előtt ellenőriznie, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges jogosultságokkal, szerepel-e a megfelelő nyilvántartásban, milyen drónt használ, milyen anyagot juttat ki, és vállalja-e a dokumentálást. A „majd megoldjuk okosban” típusú munkavégzés növényvédelmi és jogi szempontból is kockázatos.
Technológiai ugrás, de nem szabályok nélkül
A drónos kijuttatás a precíziós gazdálkodás egyik izgalmas eszköze lehet, de nem váltja ki a szakmai döntést. A táblaszintű megfigyelés, a fertőzési nyomás felmérése, az időjárási ablak kiválasztása és az engedélyezett készítmények használata továbbra is alapfeltétel.
A Nébih teljes tájékoztatója a hivatal portálján érhető el: Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási tevékenység legfontosabb feltételeiről.
Forrás: Nébih
MezőHír Tudástár: drónos növényvédelem – pilóta nélküli légijárművel végzett mezőgazdasági kijuttatási technológia, amely növényvédő szerek vagy termésnövelő anyagok célzott alkalmazását teszi lehetővé, de képesítéshez, nyilvántartáshoz, engedélyezett eszközhöz, bejelentéshez és növényvédelmi szakmai döntéshez kötött tevékenység.
