Hiába melegszik az éghajlat, a gazdák nem dőlhetnek hátra: a tavaszi fagy továbbra is az egyik legnagyobb veszély marad a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben. A Másfélfok összeállítása szerint a vegetáció korábban indul, a növények hamarabb kerülnek érzékeny állapotba, így egy hirtelen hidegbetörés akár a termés felét is elviheti.
Melegebb az éghajlat, mégis nagyobb lehet a baj
A klímaváltozás nem egyszerűen azt jelenti, hogy minden évszak egyformán melegebb lesz. Sokkal inkább azt látjuk, hogy felborulnak a megszokott időjárási ritmusok: a tél rövidül, a tavasz és a nyár átalakul, a szélsőségek pedig erősebben csapódnak le a mezőgazdaságban.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói korábbi elemzéseikben arra hívták fel a figyelmet, hogy a vegetációs időszak egyre korábban kezdődik. A növények hamarabb rügyeznek, virágoznak és indulnak fejlődésnek, vagyis már akkor érzékeny állapotba kerülhetnek, amikor még visszatérhetnek a durva hidegbetörések. A hidegtűrő növények fejlődése akár két-három héttel is korábban indulhat, mint négy évtizeddel ezelőtt.
A korai tavasz nem ajándék, hanem kockázat
Elsőre jól hangzik, hogy hamarabb jön a tavasz, de a gyümölcstermesztők és szőlészek számára ez veszélyes csapda. Ha a növény korábban fakad, korábban virágzik, akkor több időn át marad kiszolgáltatva egy késői fagyos éjszakának. Az elmúlt 20 évben országos átlagban április 8. körül volt az utolsó tavaszi fagy, míg az 1970–80-as években ez még április közepe körül következett be. Ez azonban nem jelent automatikus biztonságot, mert a növények fejlődése is előrébb tolódott. Vagyis a naptár szerint lehet, hogy korábban véget érnek a fagyok, de a növények is korábban „ébresztőt kapnak”. A két folyamat együtt azt eredményezheti, hogy a fagykárveszély nem tűnik el, sőt bizonyos kultúrákban még súlyosabbá is válhat.
Egyetlen hideg éjszaka elviheti a termést
A gyümölcsösökben különösen kritikus a virágzás és az azt követő időszak. A Másfélfok összefoglalója szerint egy virágzás alatt vagy közvetlenül utána fellépő, -3 Celsius-fok alatti fagy akár 50 százalékos termésveszteséget is okozhat az adott évben. Ez nemcsak szakmai, hanem gazdasági sokk is. A gazda költségei nagy részét már a fagy előtt kifizette: metszett, ápolta az ültetvényt, növényvédelmet végzett, munkaerőt szervezett. Ha a virág vagy a fiatal terméskezdemény elfagy, a ráfordítások jelentős része elveszett árbevétellé válik. A 2020-as, 2021-es és 2022-es hidegebb tavaszok is megmutatták, hogy a fagykár nem elméleti probléma. A hazai gyümölcstermés csökkenéséért mára leginkább a tavaszi fagyok felelősek, még úgy is, hogy a fagyos napok száma általánosságban mérséklődik.
A szőlő különösen nehéz helyzetbe kerülhet
A tavaszi fagy a szőlőültetvényekben is komoly kockázat. A friss hajtások, rügyek és fürtkezdemények érzékenyek, a kár pedig nemcsak az adott évi termésmennyiséget csökkentheti, hanem a következő év termőalapjára is hatással lehet.
Pesszimista forgatókönyv alapján a borvidékeken jelenleg előforduló tavaszi fagyok gyakorisága akár háromszorosára nőhet a jövőben, ha nem sikerül érdemben mérsékelni a kibocsátásokat. Bár az éves hőösszeg növekedése miatt a jelenleginél más fajták termesztése válhat gazdaságosabbá, miközben a nyári hőség és az új kártevők is növekvő kockázatot jelentenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a borvidékeknek nemcsak a tavaszi fagyokra, hanem a teljes termesztési rendszer átalakulására kell készülniük: fajtahasználatban, művelésmódban, ültetvény-elhelyezésben és kockázatkezelésben egyaránt.
Nem elég a fagyvédelem, új gondolkodás kell
A füstölés, paraffingyertya, légkeverés vagy fagyvédelmi öntözés bizonyos helyzetekben csökkentheti a kárt, de nem jelent teljes védelmet. Különösen igaz ez fagyzugos területeken, tartós hidegbetörésnél vagy nagy kiterjedésű lehűlésnél.
A jövőben felértékelődik a termőhelyválasztás, a mikrodomborzat ismerete, a későbbi fakadású fajták használata, a precíziós meteorológiai mérés és az ültetvények biztosítási háttere. A gazdáknak egyre kevésbé elég az országos előrejelzést figyelniük: táblaszintű döntésekre, helyi mérőpontokra és gyors reagálásra lesz szükség.
Forrás: Másfélfok – Dosszié: Tavaszi fagyok
MezőHír Tudástár: tavaszi fagy – A tavaszi fagy a vegetáció megindulása után visszatérő, fagypont alatti lehűlés, amely különösen rügyfakadás, virágzás és terméskötődés idején okozhat fagykárt; kockázatát a korai fejlődés, a hidegbetörés, a termőhely, a fajtaérzékenység és a fagyvédelem határozza meg.
