Gyógyíthatatlan kór fenyegeti a szőlőket
Az elmúlt év szomorú mérlege, hogy egyetlen vármegye kivételével már az ország szinte valamennyi borvidékét elérte a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD). A legsúlyosabb károkat eddig Zala vármegyében tapasztalták: több gazdálkodó teljes ültetvényeket volt kénytelen kivágni és megsemmisíteni, sokéves munkát veszítve el egyik napról a másikra.
A fertőzés gyors terjedése miatt a szőlőtermesztők jövőképe jelenleg meglehetősen borús, hiszen a kórokozó ellen nincs közvetlen gyógymód. A kérdés ezért egyre sürgetőbb: miként kerülhetett be hazánkba ez a gyógyíthatatlan fitoplazma, és hogyan terjedhetett ilyen gyorsan a borvidékek között? Még fontosabb azonban az, hogy mit tehetnek most a gazdák a fertőzés megfékezéséért. A válasz kulcsa a betegség egyetlen ismert terjesztőjének, az amerikai szőlőkabócának a megismerése és a védekezés pontos időzítése.
Mi ez a betegség, és miért nincs „gyógyítása”?
Az első járvány (Franciaország, 1949): a betegség tüneteit először a franciaországi Armagnac régióban figyelték meg az 1940-es évek végén. Az 1950-es években már súlyos járványokat okozott, ekkor nevezték el „aranyszínű sárgaságnak” a fehér szőlőfajtákon (pl. Chardonnay) megjelenő jellegzetes sárgás elszíneződés miatt.
Európai hódítóút: a betegség a 70-es években megjelent Olaszországban, majd a 90-es évek végétől fokozatosan haladt kelet felé. Svájc, Szlovénia, Horvátország és Szerbia is érintetté vált.
Magyarországi betörés (2013): bár a vektor rovar (a kabóca) már 2006 óta jelen volt, a fitoplazma szerencsére csak évekkel később jelent meg. Az első hivatalosan igazolt FD fertőzést 2013-ban, Zala vármegyében (Lendvadedes) azonosították.
Hazai terjedés napjainkig: a 2013-as zalai eset után a betegség futótűzként terjedt tovább. Először a dunántúli borvidékeket (Badacsony, Somló, Mór) érte el, majd átlépett a keleti országrészbe is, mára pedig szinte az összes magyarországi borvidéken, köztük Egerben és Tokajban is felütötte a fejét.
A terjesztő: amerikai szőlőkabóca – életmód, kritikus stádiumok
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) útja
Származás: ahogy a neve is mutatja, a rovar Észak-Amerikából származik. Ott az őshonos, vadon termő szőlőfajokon él.
Európai debütálás: a rovar valószínűleg már a 19. század végén vagy a 20. század elején megérkezett Európába (Franciaországba). Ironikus módon a behurcolása pont a filoxéravész miatti amerikai szőlőalanyok tömeges importjához köthető. Hivatalosan azonban csak 1958-ban írták le jelenlétét Dél-Franciaországban.
Magyarországi megjelenés: hazánkban a kabócát viszonylag későn, 2006-ban észlelték először a déli határvidéken, ahová feltehetően a szomszédos országokból (Szerbia, Horvátország) vándorolt be.
Miért terjed ennyire gyorsan? 3+1 ok, érthetően
A gyors inváziónak három fő oka van.
– Klímaváltozás: az egyre enyhébb telek miatt a kabóca tojásai sokkal nagyobb arányban élik túl a hideg hónapokat, a meleg nyarak pedig kedveznek a rovar gyors fejlődésének.
– Szaporítóanyag-kereskedelem: bár szigorú az ellenőrzés, a rejtett (látens) fertőzöttségű, tünetmentes szaporítóanyagok utaztatása felgyorsította a kontinensen belüli terjedést.
– Felhagyott ültetvények: a kezeletlen, elvadult szőlők és a vadalanyok tökéletes menedéket és szaporodási helyet biztosítanak mind a rovarnak, mind a betegségnek.
Ruderália növényfajai: a következő növényfajok rezervoárjai a szőlő aranyszínű sárgaságnak (FD): mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), a mézgás éger (Alnus glutinosa), a hamvas éger (A. incana), valamint az erdei iszalag (Clematis vitalba).
Előrejelzés: mikor mit keress a tőkén, és mivel fogj?
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) (1. kép) jelenti ma a legnagyobb fenyegetést az ültetvényekre. Bár a rovar saját szívogatási kártétele minimális, kiemelt jelentőségét az adja, hogy a gyógyíthatatlan és pusztító szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée – FD) fitoplazma egyetlen ismert terjesztője (vektora). Akár egyetlen fertőzött kabóca is számos növényt meg tud betegíteni! A kabóca monofág (kizárólag szőlőn él), tojás alakban telel a kéreg alatt. Lárvái május közepétől kelnek. A folyamat legveszélyesebb része, hogy a fiatal (L1–L2) lárvák (2. kép) felveszik a kórokozót a beteg növényből. A fitoplazma felszaporodik a testükben, és mire a rovar eléri az L3-as lárvastádiumot, fertőzővé válik, majd élete végéig adja tovább a kórt az egészséges tőkéknek.
Védekezés és időzítés: A terjesztő rovar elleni védekezés hatóságilag kötelező.
• Megfigyelés: Május-júniusban a levélfonákon keressük a lárvákat (sárgás test, a potroh végén két fekete pötty). Júliustól a kifejlett, repülő rovarokat (imágókat) sárga ragacslapokkal foghatjuk meg.
• Permetezés: A siker kulcsa az időzítés! A tömeges lárvakelés után, de a fertőzőképesség (L3 stádium) kialakulása előtt (általában június közepe-vége) kell permetezni. Az elhúzódó rajzás miatt egy szezonban 2–3 kezelés is szükséges.
Tünetek és környezeti prevenció: A sikeres védekezéshez ismerni kell a beteg tőke tüneteit: nyár közepétől a levelek fajtától függően sárgára (3. kép) vagy élénkpirosra (4. kép) színeződnek, szélük a fonák felé háromszögben bepöndörödik. A hajtások gumiszerűek maradnak és télen elfagynak, a fürtök pedig zsugorodnak. Mivel a betegség vektorral terjed, a kémiai védekezés mellett létfontosságú az elhanyagolt, vadkelt szomszédos szőlők azonnali felszámolása, ugyanis ezek a fertőzés folyamatos melegágyai.
Karantén szabályozás: Az FD szigorú karantén károsító. Ha megjelenik, a fertőzött tőkéket kötelező kivágni és megsemmisíteni, az érintett zónában pedig tilos a szaporítóanyag-előállítás.
Tünetek: FD vagy valami más? Mit lépj, ha gyanús
A hivatalos igazoláshoz továbbra is laboratóriumi (PCR) vizsgálatra van szükség! Az utóbbi évben megjelent gépek és drónok önmagukban nem tudják 100%-os biztonsággal diagnosztizálni az aranyszínű sárgaságot (FD). A növényi stresszt és a gyanús tüneteket azonosítják páratlan sebességgel, de a hivatalos igazoláshoz továbbra is laboratóriumi (PCR) vizsgálatra van szükség.
Drónos felderítés és multispektrális kamerák
A hatalmas, több tíz hektáros ültetvényeket gyalogosan végigjárni és minden tőkét megvizsgálni szinte lehetetlen. Itt jönnek képbe a drónok.
Hogyan működik? A drónokat speciális, multispektrális kamerákkal szerelik fel, amelyek az emberi szem számára láthatatlan fénytartományokat is érzékelik.
Mit lát a drón? Amikor a fitoplazma elzárja a szőlő szállítószöveteit, a levél klorofilltartalma és hőmérséklete megváltozik, még mielőtt a jellegzetes sárgulás vagy pirosodás szabad szemmel láthatóvá válna. A drónok ezeket a stresszes foltokat térképezik fel (NDVI – vegetációs index alapján), így a gazdák célirányosan csak a gyanús területeket vizsgálják át.
Mesterséges intelligencia (AI) a képelemzésben
A drónok által készített több ezer nagy felbontású fotót ma már nem emberek, hanem AI algoritmusok elemzik. A szoftvereket betanítják az FD jellegzetes tüneteinek (levélszél-pöndörödés, specifikus elszíneződések) felismerésére. A rendszer egy digitális térképen (GPS-koordinátákkal) pontosan megjelöli a gyanús tőkéket, így a gazda egyenesen oda tud menni mintát venni vagy kivágni a szőlőt.
Fontos figyelmeztetés
Bármilyen növényvédő szer alkalmazásakor szigorúan be kell tartani az engedélyokiratban foglaltakat, különös tekintettel az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási időkre!
Jelenleg nincs olyan rovarölőszer (inszekticid), amely szőlőben engedélyezve lenne drónnal történő kijuttatásra!
Hatóanyagok 2026-ban (válogatás) – Mire figyelj a gyakorlatban
A szőlőültetvényekben a teljesség igénye nélkül a következő hatóanyagok állnak a rendelkezésére a 2026. március 3-i adatok szerint:
‑ Ciántraniliprol: szőlőkabóca, tarka szőlőmoly ellen.
‑ Deltametrin: csemege- és borszőlőben: amerikai szőlőkabóca, levéltetvek, lombrágó hernyók, molyok ellen.
‑ Lambda-cihalotrin: amerikai szőlőkabóca, levélaknázó molyok, sodrómolyok, szőlőmolyok ellen.
‑ Flupiradifuron: amerikai szőlőkabóca, levéltetvek ellen.
‑ Narancsolaj: amerikai szőlőkabóca, levéltetvek, lisztharmat, szürkepenész, takácsatka ellen.
‑ Acetamiprid: amerikai szőlőkabóca, szőlő-gyökértetű levéllakó alakja, tarka szőlőmoly, nyerges szőlőmoly, levélaknázó molyok ellen.
‑ Tau-fluvalinát: aknázómolyok, amerikai szőlőkabóca, levéltetű, levéltetvek, szőlőmolyok ellen.
‑ Spinozad: amerikai szőlőkabóca, aknázómolyok, szőlőmolyok ellen. Színcsapda SZz/10, csapdatest a kifejlett rovarok előrejelzésére.
SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS
MezőHír Tudástár: kisüzemi támogatás – Olyan agrártámogatási forma, amely kis üzemméretű mezőgazdasági termelők – például őstermelők, egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek – számára biztosít legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő forrást fejlesztési beruházásokra, a gazdaságok jövedelemszerző képességének erősítése és a vidéki termelés versenyképességének javítása érdekében.
