Az új KRESZ-tervezet átfogóan érinti a mezőgazdasági gépek közúti használatát: változnak a sebességhatárok, szigorodnak a műszaki vizsgák, pontosítják a jogosítvány-kategóriákat, és új szabályok vonatkoznak a közlekedés biztonságát befolyásoló helyzetekre is. A módosítások célja, hogy a korszerű gépek teljesítményéhez igazodó, ugyanakkor biztonságosabb és egyértelműbb szabályozás jöjjön létre. A kérdés az, hogy a gyakorlatban mennyire lesz egyszerű alkalmazkodni az új elvárásokhoz, és milyen többletterheket jelent majd mindez a gazdaságok számára. Cikkünkben a tervezet mezőgazdasági gépek üzemeltetését, kezelését és felszereltségét, illetve műszaki állapotát érintő szabályváltozásait foglaljuk össze.
Változna a sebességhatár
A tervezet egyik leglátványosabb újdonsága a mezőgazdasági gépek sebességhatárainak életszerűbbé tétele. A legfontosabb változás, hogy a traktorok (a korábbi „mezőgazdasági vontató” kategória) megengedett legnagyobb sebessége lakott területen kívül 40 km/óráról 60 km/órára nő. Ez a könnyítés azokra a gépekre vonatkozik, amelyek műszakilag is alkalmasak erre a tempóra. Az emelés célja a forgalom ritmusának javítása, mivel a modern traktorok többsége már képes az 50–60 km/órás tartós haladásra. A lassú járművek (például a régebbi típusú gépek vagy kerti traktorok) sebességkorlátja továbbra is 25 km/óra marad. A fék nélküli munkagépek (vontatmányok) esetében pedig továbbra is a 15 km/órás limit az irányadó. Bár a mezőgazdasági gépek eddig is ki voltak tiltva az autópályákról és autóutakról, az új szabályozás egy technikai gáttal is erősíti ezt: az autópályákra és autóutakra való felhajtás feltétele, hogy a jármű sík úton legalább 70 km/óra sebességre legyen képes (a korábbi 60 km/óra helyett).
Szigorodna a műszaki és környezetvédelmi vizsga
Az új KRESZ-szabályozás és a 2026tól életbe lépő technikai rendeletek (például a 6/1990. KöHÉM rendelet módosításai) valóban szigorítják a környezetvédelmi elvárásokat, de a „régi” gépek tulajdonosainak nem kell azonnali kitiltástól tartaniuk. 2026-ban már csak EU Stage V emissziós normát kielégítő motorral szerelt új traktort lehet eladni. A már forgalomban lévő(Stage I, II, III vagy IV) gépeknek nem kell utólagosan Stage V-ös motort kapniuk vagy részecskeszűrőt (DPF) felszerelniük. Ezek a gépek a forgalmi engedélyükben szereplő környezetvédelmi osztály alapján vizsgázhatnak tovább. Bár a régi gépet nem kell átalakítani, a műszaki vizsga környezetvédelmi felülvizsgálata (füstgázmérés) szigorodik: a tervezet szerint 2026-tól bevezetik a szigorúbb NOx-kibocsátás mérést a műszaki vizsgákon. Ha a régi gép a gyári értékeihez képest jelentősen rosszabbul teljesít a kopás vagy rossz beállítás miatt, megbukhat a vizsgán. A hatóságok szigorúbban veszik a látható füstölést. A „fekete füst” a vizsgán 2026-tól már nem fér bele, még az idősebb gépeknél sem – ilyenkor adagoló- vagy porlasztó-beállításra lesz szükség. A szabályozás tartalmaz életszerű könnyítéseket is a veterán és nagyon régi gépeknek: a jelenlegi és a tervezett szabályozás szerint is az 1980. január 1. előtt első alkalommal forgalomba helyezett dízelmotoros járművek mentesülnek a környezetvédelmi felülvizsgálat (kibocsátásmérés) alól a vizsgán. A piros rendszámos, 25 km/h-ra korlátozott gépek, vagyis a lassú járművek környezetvédelmi ellenőrzése továbbra is egyszerűsített marad a „fekete rend számos”(T1b, T2b kategóriájú) gyors traktorokhoz képest. Fontos kitétel, hogy csak azok a traktorok használhatják ki az új, megemelt sebességhatárt, amelyek környezetvédelmi besorolása megfelel a modern elvárásoknak. Ha egy gép környezetvédelmi szempontból „korszerűtlen” kategóriába esik, hiába képes technikailag a 60-as tempóra, a vizsgán korlátozhatják a megengedett legnagyobb sebességét 40 km/h-ra a magasabb károsanyag-kibocsátás miatt.
Hogyan változik a mezőgazdasági pótkocsik vizsgáztatása?
A mezőgazdasági pótkocsik vizsgáztatása és rendszámozása körüli szabályok az új KRESZ-szel és a kapcsolódó műszaki rendeletekkel (pl. a 6/1990. KöHÉM rendelet frissítésével) szorosabbá válnak. Az új KRESZ-szabályozás és a hozzá kapcsolódó technikai módosítások célja, hogy a pótkocsik állapota megfeleljen a traktorok növekvő sebességének és erejének. A vizsga során a szakemberek fokozottan ellenőrzik az alábbi követelmények teljesülését:
‑Az új szabályozás értelmében a fékpadon mért fékhatásnak el kell érnie a pótkocsi össztömegéhez mért előírt szintet. Gumiabroncsok állapotellenőrzésénél nemcsak a profilmélységet nézik, hanem az öregedést (repedezettséget)is. Ha a gumi oldalfala repedezett, a pótkocsi megbukik, mivel a 40–60 km/órás sebességnél ez komoly balesetveszélyt jelent. Kötelezők a megfelelő színű prizmák és a 2,1 méter szélesség feletti gépeknél a fényvisszaverő kontúrjelölések. A lámpatesteknek épnek és beázásmentesnek kell lenniük. A rozsda miatti olvashatatlan alvázszám azonnali bukást jelent. Érdemes a vizsga előtt megtisztítani és lekezelni ezeket a részeket.
‑Az új KRESZ lehetővé teszi, hogy bizonyos fekete rendszámos pótkocsik is megkapják a 60 km/órás jóváhagyást. Ehhez azonban a vizsgán igazolni kell, hogy a pótkocsi rendelkezik blokkolásgátlóval (ABS), továbbá a gumiabroncsok sebességindexe (Speed Index) legalább „D” (65 km/óra), illetve a vonószerkezet (vonószem) megfelel a megnövekedett dinamikus terhelésnek.
A vizsga során rögzítik, hogy a pótkocsi mivel vontatható. Fontos észben tartani: piros rendszámos traktorral nem vizsgáztatható le és nem vontatható fekete rendszámos pótkocsi! Fordítva azonban működik: a fekete rendszámos traktor húzhat piros rendszámos pótkocsit, de ekkor a teljes szerelvény sebessége 25 km/órára korlátozódik. Viszont, ha már annál tartunk, hogy mivel mit vontathatunk, térjünk rá a jogosítványt érintő változásokra is.
Így változnának a jogosítvány kategóriák
A 2026. szeptember 1-jén hatályba lépő új KRESZ-szabályozás nem csupán a sebességhatárokat és a műszaki feltételeket érinti, hanem a jogosítvány-kategóriák rendszeréhez is hozzányúl. A változások első látásra inkább fogalmi jellegűek – a „mezőgazdasági vontató” hivatalosan is „traktor” lesz –, ám a háttérben a jogosultságok és tömeghatárok finomhangolása zajlik. A „T” kategória (traktor) marad a fő kategória a gazdák számára. Továbbra is feljogosít a traktor és két nehéz pótkocsi vontatására. A tervezet fenntartja azt a jogot, hogy „B” kategóriás jogosítvánnyal is lehessen traktort vezetni, de a vontatási szabályokat egyszerűsíthetik (a cél a „könnyű” és „nehéz” pótkocsi közötti különbségtétel életszerűbbé tétele). Egy fontos, uniós irányelven alapuló változás, hogy a „B” kategóriás jogosítvánnyal vezethető járművek tömeghatára bizonyos feltételekkel 3500 kg-ról 4250 kg-ra emelkedhet. Ez elsősorban az alternatív hajtású (elektromos) járművekre vonatkozik az akkumulátorok súlya miatt, de érinthet bizonyos kisebb mezőgazdasági kiszolgáló járműveket is. A KRESZ mellett a gépkezelői szabályozás is hangsúlyosabbá válik.
Fontos tudni, hogy a közúti vezetéshez szükséges jogosítvány (B vagy T) nem azonos a munkavégzéshez szükséges gépkezelői engedéllyel:37 kW felett továbbra is kötelező a mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő szakképesítés minden olyan traktorhoz, amelynek motorteljesítménye meghaladja
a 37 kW-ot (kb. 50 LE).
Sárga villogó használatának pontosított szabályai
A sárga villogó figyelmeztető jelzés használata az új KRESZ-szabályozás ban is kiemelt figyelmet kap, az új szabályozás egyértelműsíti a mérethatárokat. A sárga villogó használata kötelező a mezőgazdasági vontatók, önjáró betakarítógépek és munkagépek számára, ha a jármű (vagy a felszerelt adapter/munkagép) szélessége meghaladja a 2,55 métert, vagy a jármű hosszúsága meghaladja a 12 métert. Akkor is használni kell, ha a jármű sebessége a forgalom többi résztvevőjéhez képest jelentősen lassabb, és a látási viszonyok ezt indokolják a biztonság érdekében. A sárga villogót úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű minden irányából jól látható legyen. Amennyiben a gép mérete vagy formája kitakarja a fényforrást, több villogótkell felszerelni a gép különböző pontjaira a teljes körkörös láthatóság biztosításához.
Amennyiben a gép nem lépi túl a megengedett szélességi/hosszúsági méreteket, és nem végez olyan manővert, ami veszélyes lenne, a villogót ki kell kapcsolni. Amennyiben a gép elhagyja a közutat és magánterületen vagy szántóföldön mozog, a villogó használata nem kötelező, sőt, egyes esetekben mellőzendő, hogy ne zavarja a közelben haladó forgalmat.
Csak olyan sárga villogó használható, amely rendelkezik megfelelő típusjóváhagyási jellel („E” jelzés). Az utólagosan felszerelt, nem minősített LED-es „villogók”, amelyek túl erősen vagy nem megfelelő ütemben villognak, büntetést vonhatnak maguk után. Ha a gép szélessége meghaladja a 3,00 métert, a sárga villogó mellett már kötelező a figyelmeztető táblák(pirosfehér sraffozott táblák) használata is, amelyek jelzik a gép legszélesebb pontjait. 4,5 méter feletti szélességnél pedig már kísérőjármű (felvezető autó) is szükséges lehet.
Végül a sárfelhordásról
A földutakról szilárd burkolatú útra való felhajtás eddig is érzékeny pont volt a mezőgazdasági gépek közlekedésében, de a 2026-tól életbe lépő KRESZ-tervezet ezen a területen is szigorít. A szabály továbbra is alapvető: földútról szilárd burkolatú útra való felhajtás előtt a járműre tapadt sarat el kell távolítani.
Az új tervezet hangsúlyozza, hogy ez nemcsak a kerekekre, hanem a vázszerkezetre és a munkagépre(pl. eke, tárcsa) is vonatkozik, ahonnan menet közben a rázkódástól sár hullhat az aszfaltra. Ha a tisztítás helyben nem oldható meg teljesen, a gépkezelő köteles az úttestre felvitt sarat haladéktalanul letakarítani. Amennyiben a gépkezelő nem tudja azonnal eltakarítani a sarat (pl. mert még több forduló van hátra), az új szabályozás szerint figyelmeztető jelzéstköteles kihelyezni az érintett útszakasz mindkét irányából. Erre a célra a „Veszélyes úttest” vagy „Egyéb veszély” tábla szolgál, „Sárfelhordás” kiegészítő felirattal. Továbbá a sárfelhordás tényét – ha az komolyabb mértékű és akadályozza a biztonságos közlekedést – jelezni kell a közút kezelőjének is.
A bírságok mértéke 2026-ban jelentősen emelkedik a korábbi évekhez képest. Kisebb mértékű sárfelhordás esetén, ha a rendőr észleli a szabálytalanságot, a helyszíni bírság összege 30 000 Ft-tól 65 000 Ft-ig terjedhet. Amennyiben a sárfelhordás balesetveszélyt okoz, vagy lakossági bejelentés alapján indul eljárás, a közigazgatási bírság összege akár a 150 000–300 000 Ft-os sávot is elérheti. A rendőrségi bírságon felül a Magyar Közút Zrt. kiszámlázhatja a gépi úttisztítás költségeit is, ami óránként több tízezer forintos tétel lehet. A legfontosabb változás a joggyakorlatban: Ha egy személyautó a sárfelhordáson megcsúszik és balesetet szenved, a mezőgazdasági gép üzembentartója teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben nem helyezett ki figyelmeztető táblát és nem kezdte meg a takarítást. Az új KRESZ-ben a „gondatlan veszélyeztetés” fogalma hamarabb megállhat sárfelhordás esetén, mint korábban.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA ÉS FOTÓK: FARKAS IMRE
FORRÁS: NAK.HU
MezőHír Tudástár: KRESZ mezőgazdasági gépekre – A közúti közlekedés szabályrendszere, amely a mezőgazdasági járművek – például traktorok és pótkocsik – használatát érinti, beleértve a sebességhatárokat, műszaki és környezetvédelmi előírásokat, jogosítvány-kategóriákat és biztonsági követelményeket, a közlekedés biztonságának és a korszerű gépek működésének összehangolása érdekében.
