Indul a szamócaszezon, vele együtt pedig a fokozott hatósági figyelem is. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság országos, kiemelt szamóca-ellenőrzést indított, elsősorban az ideiglenes árusítóhelyeken és az út menti értékesítési pontokon. Vagyis ott, ahol a vásárló gyakran gyors döntést hoz: megáll, vesz pár dobozzal, és bízik abban, hogy azt kapja, amit a tábla ígér.
A hatóság szerint a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján erre bőven van ok. A 2025-ös országos vizsgálatban 479 helyszínen 512 szamócatételt ellenőriztek, és nagyjából minden tizedik terméknél találtak valamilyen problémát. Az ellenőrzések végén közel 3 millió forint bírságot szabtak ki.
Nem elég pirosnak lennie
A szamócánál a vevő elsősorban a színt, az illatot és az árat nézi, a hatóság viszont ennél sokkal többet. Vizsgálják a frissességet, a tisztaságot, a penészesedést, az érettséget, a sérüléseket, az alaki eltéréseket és a csészelevelek meglétét is. Ez nem felesleges szigor. A szamóca érzékeny, gyorsan romló gyümölcs, amelynél a rossz kezelés, a nem megfelelő tárolás vagy a gyenge minőség hamar láthatóvá válik. Ami reggel még eladhatónak tűnik, délutánra könnyen problémás áru lehet, főleg melegben, ideiglenes árusítóhelyen.
A származás is kényes pont
A vizsgálatok egyik legfontosabb része a jelölés ellenőrzése. A hatóság nézi, hogy szerepel-e a származási ország, megfelelő-e a minőségi osztály feltüntetése, és megvan-e a tételazonosító. Ez különösen érzékeny kérdés akkor, amikor a vásárlók egy része kifejezetten magyar szamócát keres, és hajlandó is többet fizetni érte. A korábbi ellenőrzések egyik tanulsága éppen az volt, hogy nem minden tétel „ússza meg” a vizsgálatot. A hatóság közlése szerint a 2025-ös ellenőrzések során az „ál-lajosmizsei eprek” is fennakadtak a rostán.
Az út menti stand sem lehet vadnyugat
Az ideiglenes árusítóhelyeknél nemcsak a gyümölcsöt, hanem az árusítás körülményeit is ellenőrzik. Elvárás a megfelelő higiénia, a kézmosási lehetőség, a mellékhelyiség biztosítása, valamint a termékek kezeléséhez szükséges eszközök, például fólia- vagy gumikesztyű használata. Ez sok kistermelőnek és árusnak kellemetlen adminisztratív tehernek tűnhet, de a vásárlói bizalom szempontjából kulcskérdés. Aki prémiumként kínálja a szamócát, annak a körülményekben is ezt kell mutatnia.
A büntetés nem csak pénz lehet
Ha a hatóság minőségi vagy jelölési hibát talál, megtilthatja az adott termék forgalmazását, és élelmiszer-ellenőrzési bírságot is kiszabhat. Ha pedig a nyomonkövethetőség sérül, élelmiszerlánc-felügyeleti bírság is jöhet. A cél nemcsak a fogyasztók védelme, hanem a tisztességes piaci verseny fenntartása is. Mert nem mindegy, hogy ugyanazon a piacon az egyik termelő szabályosan jelöl, megfelelő higiéniai körülmények között árul, valódi eredetet tüntet fel, míg a másik lazábban kezeli a szabályokat.
Forrás: NKFH
MezőHír Tudástár: szamócaellenőrzés – a szamóca minőségének, eredetének, jelölésének és értékesítési körülményeinek hatósági vizsgálata, amely a frissesség, tisztaság, penészesedés, érettség, sérülés, származási ország, minőségi osztály, tételazonosító és higiéniai feltételek ellenőrzésével védi a fogyasztót és a tisztességes piaci versenyt.
