Március utolsó szakmai délelőttjét Gátfalvi Kíra és édesapja meghívására Drávapalkonyán tartotta Fenológiai FIGYELŐ stábja. A zord időjárásnak és a határban éppen zajló munkáknak köszönhetően házigazdáinkon kívül más nem tisztelt meg az érdeklődésével (sajnos). A Pro-Feed munkatársai komoly munkát, időt és energiát fektetnek abba, hogy márkafüggetlen módon, gyakorlatias szemlélettel adják át a növénytermesztő szakembereknek az elmúlt években megszerzett növényélettani és stressz élettani ismeretanyagot. Valamit még nem csinálunk elég jól, mert ezek a képzéseink sajnos nem elég ismertek és látogatottak. De nem adjuk fel, és próbáljuk újabb ötletekkel, módszerekkel megtalálni az utat az ágazati döntéshozókhoz!
A mai programhoz a hátteret a jeges széllel és a végén szitáló esővel megspékelt, alig 5°C-os hőmérséklet adta. Ez azonban nem akadályozta meg érdeklődő, kis csapatunkat abban, hogy bő másfél órát töltsünk a helyben található őszi búza és őszi árpa fejlődéséről és fejlettségéről beszélgetve.
Az első érdekesség, a szinte mindegyik növényen megtalálható, hosszabb-rövidebb mezokotil (szikcsomó feletti szárrész) volt. Ez egy olyan bypass szárszakasz, aminek a feladata, hogy az optimálisnál mélyebbre vetett magtól feljebb „tolja” a bokrosodási csomót. Ez egyfajta energiatakarékos megoldás a növény részéről, amivel elkerülheti azt, hogy az oldalhajtások mindegyike mélyről hajtson ki. Amíg ugyanis a hajtások nem képesek fotoszintetizálni és megfelelő mennyiségű asszimilátát előállítani, addig a csírázó mag tartalékaiból élnek. Amennyiben a magban található táplálószövet nem megfelelő nagyságú, a csíranövény ellátása elégtelen lesz, a kelés vontatottá válik, a kikelt növénykék kondíciója pedig gyengül. Alacsony ezerszemtömegű magot tehát nem érdemes mélyre vetni, illetve ilyen esetben különösen indokolt megfelelő támogatásban részesíteni (pl. talaj v. magoltás, magtrágyázás, élettani csávázás).
A drávapalkonyai növények fejlettségi állapota:
- ŐSZI BÚZA: BBCH31, a második nódusz még nincs min. 2 cm-re az első nódusztól. A kalászhossz véglegesedett, a növekedését a hajtáscsúcson differenciálódott virágkezdemény állította le. Sajnos itt is találtunk fekete búzalégy kártételt. A nyű a kalászkezdeményt tönkretette, ezért a szárbaindulás is elmaradt. Ez bizonyítja, hogy a kalászkezdemény fejlődése a szármegnyúlás „motorja”.
- ŐSZI ÁRPA: BBCH31, azaz az első nódusz a bokrosodási csomó fölött van több mint 1 cm-re. Az indeterminált kalászon folyamatosan differenciálódnak a kalászpadkák, azokon a virágkezdemények, illetve már megjelentek a toklászok is a pelyvaleveleken.
Szabó István
MezőHír Tudástár: fenológia – a növények fejlődési állapotainak megfigyelésére és leírására szolgáló szakmai rendszer, amely a keléstől a szárbainduláson át a virágzásig segít pontosan azonosítani, hol tart az állomány; alapja a termesztési döntések, a stresszhatások értékelésének, a tápanyag-utánpótlásnak és a növényvédelmi beavatkozások időzítésének.
