A szántóföldi növénytermesztés szorosan összefügg a mezőgazdasági szemestermény-tároló telepek üzemeltetésével. A tárolótelepek kapacitását és méretét a megtermelt szemestermények – elsősorban az őszi búza, a kukorica és a napraforgó – volumenéhez kell igazítani.
Az 1. táblázat adatai alapján az összes szemestermény volumene kerekített számítással évente mintegy 15–19 millió tonna. A telepi tárolókapacitásnak ehhez a mennyiséghez kell igazodnia.
A megtermelt szemesterményeknek csak kisebb része kerül közvetlenül a termelőktől ipari feldolgozásra, a döntő hányad tárolótelepeken halad át. A közraktározásra kerülő termények esetében is elengedhetetlen a tárolótelepi tisztítási és szárítási technológia alkalmazása. Magyarországon a közraktározási tevékenységet három vállalat végzi: az ÁTI DEPO Közraktározási Zrt., a Concordia Közraktár Zrt. és a Korona Közraktár Zrt.
Az üzemi tárolótelepek kapacitását és műszaki állapotát a mindenkori mezőgazdasági kormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri, és a fejlesztések támogatására különböző pályázati konstrukciókon keresztül biztosít forrásokat. Ilyen pályázat indult korábban 2021-ben, és jelenleg is elérhetők futó támogatási lehetőségek, többek között:‑ KAP-RD09a-1-24 pályázat, amelynek keretében kisebb vállalkozások és üzemek juthatnak tárolótelepi fejlesztési forrásokhoz;
‑ KAP-RD01a – terménytárolók fejlesztését célzó pályázat;
‑ KAP-RD01c – terménytárolók komplex fejlesztését támogató konstrukció.
Az elmúlt 1–2 év fejlesztési programjainak eredményeként a mezőgazdasági üzemek tárolókapacitása megújult és jelentősen bővült. Az új, korszerű létesítmények az egyszerű átmeneti tárolócsarnokoktól a rácspadozatos sík- és horizontális tárolókon át egészen a toronytárolókig és toronysilókig terjednek.
A betárolás logisztikája és eszközrendszere
A tárolótelepeken a terménytárolókba betárolt szemestermények anyagmozgatása – a jelentős volumen miatt –komoly műszaki hátteret és összehangolt logisztikát igényel. A szemesterményeket az arató-cséplőgépektől a telepekre jellemzően billenőszekrényes vagy letolólapos, traktorvontatású pótkocsikkal, valamint 4×4-es vagy 6×6-os kerékképletű billenőszekrényes szóló tehergépkocsikkal, illetve pótkocsis szerelvényeikkel szállítják be.
Előtárolók szerepe a terményfogadásban
A mérlegelést és a minőségi átvételt követően a szemesterményeket az előtárolók fogadóhelyein ürítik le (2. kép).
Az előtárolók lebetonozott felületű, nagy fesztávolságú, nyitott oldalfalú építmények. A szállítóeszközök a fedett, lebetonozott és fogadógarattal ellátott előtárolókba ürítik le a szemesterményt.
Az előtárolók építészeti kialakítása áthajtós rendszerű, geometriai méreteik pedig biztosítják az előzőekben említett kis- és nagyméretű, különböző teherbírású billenőszekrényes szállítóeszközök ürítési és áthajtási lehetőségét. Az egyszerű tárolócsarnokokban a szállítóeszközök közvetlenül behajthatnak, és billentéssel leüríthetik a szemesterményt.
Az előtároló padozatában – illetve alatta – kerül kialakításra a szemestermény továbbítására szolgáló fogadógarat és továbbítócsatorna. Az előtárolókban ürítő billenőszekrényes vagy letolólapos, traktorvontatású pótkocsik a tárolótelepek belső anyagmozgatási feladatainak egy részét is ellátják.
Az előtároló felületére leöntött terményhalmazból a szemesterményeket nagy raktérfogatú terménykanállal felszerelt homlokrakodók juttatják a garatba. A terménykanállal szerelt homlokrakodók – az előzőekhez hasonlóan – szintén alkalmasak a telepi belső anyagmozgatási feladatok elvégzésére.
Egyes szemestermények, például a kukorica betakarítása során a szárítókapacitás jelentheti a korlátozó tényezőt. Ilyen esetekben szükség lehet szabadtéri tárolásra is (3. kép).
A termény további anyagmozgatása ilyenkor teleszkópos rakodóval történhet. Az említett anyagmozgató eszközök a telepi és üzemi kiszállításban, valamint a kereskedelmi áruforgalomban – a síktárolókból történő kitermelés során – egyaránt meghatározó szerepet töltenek be.
Sík-, horizontális és toronysilós tárolók
A tárolótelepeken – építési módjukat tekintve – horizontális (sík-) és vertikális tárolók, azaz toronysilók találhatók (4–5. kép).
A sík-, illetve horizontális tárolók és a toronysilók közötti be- és kitárolást kiszolgáló anyagmozgató berendezések működési elve hasonló, míg konkrét geometriai kialakításuk a tárolók szerkezetéhez és méreteihez igazodik.
Az anyagmozgató berendezések üzemeltetésük szerint lehetnek mobil, telepíthető vagy beépített kivitelűek; ez utóbbiak akár épületgépészeti berendezésként is értelmezhetők. A tárolótelepeken alkalmazott megoldások közé tartoznak a pneumatikus szállítók, a szállítószalagok és a rédleres rendszerek (6. kép).
A tárolótelepi szállítószalagok a feladat ellátásához szükséges méretezéssel, jellemzően 400–800 mm szalagszélességgel, 2000–4000 mm, illetve ennél nagyobb hosszúságban állnak rendelkezésre. Kialakításuk lehet sík- vagy mélyágyazású szalaggal szerelt, beépített kivitelű, illetve áttelepíthető változat.
Pneumatikus szállítórendszerek alkalmazása
Az ömlesztett szemestermények telepen belüli anyagmozgatásának hatékony eszközei a különböző konstrukciójú pneumatikus szállítók, amelyek lehetnek elektromos meghajtású ventilátoros kivitelűek, illetve a traktor TLT-jéről üzemeltetett, rotációs légszivattyúval vagy Roots-fúvóval szerelt változatok. Az egyszerűbb ventilátoros berendezések nyomóüzemmódban működnek. Ezeknél a gépeknél a ventilátor nyomóoldali csővezetékére épített garatba gépi eszközzel történik a betáplálás, a szemestermény pedig a cellásadagolón keresztül jut a nyomócsőbe, majd a rendeltetési helyére.
A bonyolultabb ventilátoros berendezések szívó-nyomó üzemmódban is képesek dolgozni. Ezeknél a ventilátor szívócsövére szerelt szívófejen keresztül történik az anyag felszívása, majd a szemestermény a szívócsövön át a leválasztó ciklonba kerül. A ciklon aljára épített, hajtott cellásadagoló juttatja tovább az anyagot a ventilátor nyomóoldali csővezetékébe, illetve a betárolás helyére.
A rotációs légszivattyúval vagy Roots-fúvóval szerelt pneumatikus szállítók egytengelyes futóműre szerelt, tartályos, vontatott berendezések (7. kép).
Ezek a gépek a vontató traktor TLT-jéről kapják a hajtást. A Roots-fúvó légáramába épített háromállású csap alkalmazásával a berendezések szívó-, nyomó- vagy szívó-nyomó üzemmódban működtethetők.
A több üzemmódban használható pneumatikus szállítóknál a Roots-fúvó szívóoldala a gép leválasztó tartályában hozza létre az anyag felszívásához szükséges vákuumot. A vákuum a szemesterményt a tartályra szerelt szívócsövön és szívófejen keresztül juttatja a fedéllel lezárt, leválasztó ciklon szerepét is betöltő tartályba. Szívó-nyomó üzemmódban a tartály aljára épített cellásadagoló továbbítja az anyagot a Roots-fúvó nyomóoldali csővezetékébe, illetve a rendeltetési helyére.
Szívóüzemben a tartály feltölthető, majd a feltöltött tartállyal a termény elszállítható, és a rendeltetési helyen nyomóüzemmódban kiüríthető. A tartály fedelének nyitásával a berendezés tartálysilókból surrantással is feltölthető, majd nyomóüzemmódban üríthető.
Kis kapacitású szárító-tároló telepek technológiája
A kisebb kapacitású szárító-tároló telepeket általában egyszerűbb technológiai vonallal alakítják ki, ezeknél rendszerint nem alkalmaznak előtisztítást. A korszerű arató-cséplőgépek ma már 98–99%-os szemtisztasági értékkel dolgoznak. Az ilyen technológiai vonalakban a kisebb teljesítményű mobil szárítókra az anyagot mobil csigás szállítóberendezések juttatják fel. A technológiai vonal további anyagmozgató eszközei szintén csigás szállítóberendezések.
A csigás felszedők és szállítóberendezések szállítócsigái zárt házban, csapágyazott tengelyre rögzített csigalevelekből állnak. A szemestermények szállítására a technológiai vonalba különböző geometriai méretű és teljesítményű szállítószalagok is beilleszthetők.
A kisebb kapacitású előtároló fogadóhelyeken a szemestermények mozgatására magajáró csúszókerék-kormányzású, teleszkópos, illetve traktoros homlokrakodók használhatók, nagy raktérfogatú szemesterménykanállal felszerelve.
Nagy kapacitású tárolótelepek anyagmozgatási rendszerei
A nagyobb teljesítményű, összetettebb technológiai vonallal működő szárító-tároló telepeken a beérkező terményt az előtároló fogadóterén deponálják. A jelentős előtárolási volumen miatt erre a feladatra nagy raktérfogatú szemesterménykanállal szerelt, nagy emelőképességű, hátsókerék-kormányzású homlokrakodók alkalmazhatók hatékonyan. Az anyagot innen láncos szállító (rédler) juttatja a serleges felhordókra, majd onnan surrantással a tisztítóberendezéshez.
A tisztítást követően – kalászos gabonák esetében általában szárítás nélkül – a terményt újabb kialakítású serleges felhordók, illetve vízszintes szállítórendszerek továbbítják a tranzittárolókba, vagy közvetlen betárolás esetén láncos szállítók juttatják a tárolórendszerbe. Az átmeneti tranzittárolók jellemzően áthajtós rendszerű, horizontális síktárolók. Ezekbe az újabb és régebbi építésű síktárolókba a betárolás közvetlen leürítéssel, billentéssel vagy letolólapos pótkocsival történhet.
A kitárolás során – illetve a kiszállításhoz – szemestermény-kanállal szerelt homlokrakodók alkalmazhatók, míg egyéb rakodási feladatokra a teleszkópos rakodók is hatékonyan használhatók (8. kép).
A rédlerek, azaz láncos szállítóberendezések működésére jellemző, hogy a zártszekrényes keretszerkezetben, végtelenített láncra szerelt műanyag lapátok kíméletesen szállítják a szemesterményt.
A tárolótornyok felső betárolású berendezések, ahol a betárolást serleges felhordók, láncos szállítók és szállítószalagok végzik. A kitároló anyagmozgató berendezések konstrukciója ehhez igazodik; ezek jellemzően különböző kialakítású, beépített bolygócsigák (9. kép). Egyes kúpos fenekű tárolóknál a teljes termény gravitációsan üríthető, míg síkpadozatú toronytárolók esetében csak részleges gravitációs ürítés lehetséges.
A nagyobb kapacitású horizontáltárolókban a betároló anyagmozgató berendezések többnyire felsőpályás rédlerek, amelyekkel 4–5 m magasságú terményhalmazok alakíthatók ki. A kisebb kapacitású horizontáltárolókba gyakran nem építenek be fix anyagmozgató rendszert; ilyenkor a betárolás homlokrakodókkal, valamint telepíthető gabonafúvókkal, szállítószalagokkal és csigás felszedő szállítóeszközökkel oldható meg. A kitárolás szintén szemestermény-kanállal szerelt homlokrakodókkal történik.
A kitárolás és a telepről történő elszállítás során – azaz a termény kiléptetésekor – a mérlegelést az előzőekben ismertetett hídmérlegeken végzik el. A szállítóeszközök megengedett terhelésének, össztömegének és tengelyterheléseinek pontos beállítása az eszközök hatékony kihasználása és a jogszabályi megfelelés szempontjából egyaránt fontos, mivel ezek betartását a hatóságok is ellenőrzik.
Minőség- és mennyiségellenőrzés a tárolótelepeken
A tárolótelepek a termények minőségi átvételéhez korszerű mintavevő rendszerekkel, valamint pontos laboratóriumi digitális mérlegekkel, mérőeszközökkel és szárítószekrényekkel rendelkeznek. A mennyiségi átvételt jellemzően PC-hez kapcsolható elektromos hídmérlegek végzik, amelyek USB-PC csatlakozáson keresztül biztosítják a digitális adatátvitelt és az elektronikus üzemvitelt.
A különböző technológiájú nagyüzemi szárító-tároló telepeken – a technológiai elemeket kiszolgáló, beépített anyagmozgatóberendezések – vízszintes anyagmozgatásra láncos szállítót, függőleges anyagmozgatásra serleges felvonót használnak, de alkalmaznak még ki- és betároló csőcsigákat, bolygócsigákat, csigás vályúkat, pneumatikus szállítókat. (10. kép) A tárolótelepi nagy volumenre, anyagmozgatási feladatokra, ezek mellett jól használhatók, illetve nem nélkülözhetők, a nagy raktérfogatú kanállal szerelt homlokrakodó gépek.
Fejlesztési irányok és jövőbeni kilátások
Az előzőekben említett pályázati pénzügyi támogatási rendszerek hatására a szemestermények tárolására és szárítására alkalmas telepek létesítményei és műszaki eszközei jelentősen megújultak. A jelenleg is futó pályázatok ezt a fejlesztési tendenciát erősítik tovább.
A pályázatok pénzügyi keretei egyaránt lehetőséget biztosítanak kisebb és nagyobb tárolótelepi fejlesztések megvalósítására. A támogatások kiterjednek a könnyűszerkezetes tárolók építésére, a technológiai vonalak energiafelhasználását csökkentő konstrukciók beépítésére, valamint az anyagmozgatási technológiák területén az új fejlesztésű, biztonságosan üzemeltethető és energiatakarékos berendezések alkalmazására.
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ
(fotók: a szerző felvételei)
MezőHír Tudástár: szemestermény-tároló telep – Olyan integrált mezőgazdasági létesítmény, amely a betakarított gabona és olajos magvak mérlegelését, minőségi átvételét, tisztítását, szárítását, horizontális (sík-) vagy vertikális (toronysiló) tárolását, valamint be- és kitárolását láncos, serleges, csigás vagy pneumatikus anyagmozgató rendszerekkel biztosítja.
