Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben sem tört meg a lendület: tovább emelkedtek az uniós földárak és a bérleti díjak. A kérdés már nem az, hogy drágul-e a termőföld, hanem az, hogy meddig bírja a gazdák pénztárcája.
6 százalék feletti drágulás egy év alatt
Az EU-ban a szántóterületek átlagára 2024-ben elérte a 15 224 eurót hektáronként (5,89 millió Ft/ha), ami 6,1%-os növekedés a 2023-as 14 343 eurós átlaghoz képest. A bérleti díjak még ennél is nagyobbat ugrottak: 295 euró/ha (114 ezer Ft/ha) lett az uniós átlag, 6,4%-kal több az egy évvel korábbinál.
Ez nem egyszeri kilengés. Az elmúlt évek trendje világos: a föld stabil befektetés, inflációálló eszköz, és a támogatási rendszer is felfelé hajtja az árakat. Aki bővülni akar, annak egyre mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe.
Máltán aranyárban mérik a hektárt
A tagállamok között óriási a szórás. Máltán egy hektár szántó átlagosan 201 263 euróba kerül (77,8 millió Ft/ha). Igen, hektáronként. Hollandia sem marad le sokkal, ott 96 608 euró/ha (37,6 millió Ft/ha) az átlag, Portugáliában pedig 76 556 euró/ha (29,8 millió Ft/ha).
A lista másik végén Lettország áll 4 825 euróval (1,9 millió Ft/ha), Litvániában 5 590 euró (2,16 millió Ft/ha), Szlovákiában pedig 5 823 euró (2,25 millió Ft/ha) az átlag.
A különbségek mögött nemcsak a termőképesség, hanem a birtokszerkezet, a spekuláció, a városközelség és a nem mezőgazdasági hasznosítás lehetősége is ott áll.
Bérleti díjak: Hollandia diktál
A földbérlet sem olcsó mulatság. Hollandiában 941 euró/ha (366 ezer Ft/ha) az éves átlag, Dániában 580 euró (226 ezer Ft/ha), Görögországban 509 euró (198 ezer Ft/ha).
Ezzel szemben Szlovákiában 69 euró (27 ezer Ft/ha), Horvátországban 76 euró (30 ezer Ft/ha), Máltán 92 euró (36 ezer Ft/ha) körül alakul az éves díj.
A magas bérleti díj az intenzív, magas hozzáadott értékű termelés térségeiben jellemző. A kérdés az: a hazai gazdák mennyire tudják kitermelni a növekvő földköltséget, miközben az inputárak és az időjárási kockázatok sem csökkennek?
Befektetés vagy kockázat?
A föld továbbra is biztos menedéknek számít, de a hozam kérdéses. Aki most vásárol, annak hosszú távra kell terveznie. A drágulás üteme nem biztos, hogy örökké fenntartható, főleg, ha a támogatási rendszer vagy a piaci környezet változik.
Egy dolog azonban biztos: a földért folyó verseny nem csillapodik. Aki lemarad, könnyen végleg kiszorulhat a terjeszkedés lehetőségéből.
MezőHír Tudástár: uniós földárak – Az Európai Unió tagállamaiban mért, hektáronkénti átlagos szántóár és földbérleti díj, amelyet a termőképesség, a támogatási rendszer, a befektetői kereslet és a nem mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek befolyásolnak; emelkedése növeli a belépési küszöböt és a gazdaságok tőketerhét.