A magyar mezőgazdaság egyre égetőbb problémákkal néz szembe, miközben a klímaváltozás és az aszály a mindennapi gazdálkodásra is hatással vannak. A Dél-Homokhátság például olyan mértékű kiszáradási kihívással küzd, hogy az érintett térségek vízháztartásának helyreállítására 26,4 milliárd forint kormányzati támogatást csoportosítottak át. A cél, hogy a természetes vízkörforgást helyreállítva elejét vegyék a további degradációnak, és a mezőgazdasági biztonságot erősítsék a homokos területeken.
Mi okozza a gondot?
A probléma mögött részben az áll, hogy a korábbi intenzív vízelvezetés és a talaj természetes szerkezetének átalakítása jelentősen csökkentette a talaj víztartó képességét. A szakértők szerint ezért nem elég passzívan várni a csapadékot. A talaj vízmegtartó képességének növelése, a felszínborítás tudatos alakítása és élőhely-rekonstrukciók is szükségesek ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható legyen.
Gazdák bevonása: gyakorlati képzések az öntözésre
Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárminisztérium, az Agrárközgazdasági Intézet és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közreműködésével országos gazdálkodói igényfelmérés indult az öntözéses képzésekről. A február 20-ig elérhető online kérdőív célja, hogy az agráriumban dolgozók visszajelzései alapján olyan gyakorlatorientált képzési programok indulhassanak, amelyek segítik a vízgazdálkodást és az öntözés bevezetését vagy fejlesztését a gazdaságokban. A felmérés kitér az öntözési tapasztalatokra, a technológiák ismeretére és alkalmazására, valamint a képzés formájára és időtartamára. Fontos, hogy a kérdőívet nemcsak azok tölthetik ki, akik már öntöznek, hanem azok a gazdák is, akik a jövőben tervezik vagy fontolgatják az öntözés bevezetését, ezzel is támogatva a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatok terjedését.
Miért lényeges ez most?
Az elmúlt években a csapadék bizonytalan eloszlása és a hosszan tartó száraz periódusok miatt több térségben romlott a talajnedvesség, ami közvetlenül csökkentheti a terméshozamokat és növeli a termelési kockázatokat. A szakmai szervezetek ezért azt hangsúlyozzák, hogy az öntözés nem luxus, hanem egyre inkább az agrártermelés része kell, hogy legyen. Feltéve, ha azt hatékonyan, gazdaságosan és környezettudatos módon oldják meg.
Gazdák véleménye és részvétel
A kérdőív kitöltése lehetőséget ad arra, hogy a gazdálkodók saját tapasztalataikat és igényeiket közvetlenül beépítsék a képzési kínálatba, ami hosszabb távon segítheti a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét és alkalmazkodóképességét. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a klímaváltozás hatásai egyre markánsabban jelentkeznek a termelés szinte minden területén.
A Dél-Homokhátság kiszáradási problémái és a most induló öntözési képzésekre való felkészülés együttesen jelzik, hogy a fenntartható vízgazdálkodás nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi érdek is. A gazdálkodók aktív bevonása révén a mezőgazdaság képes lehet olyan válaszlépéseket kidolgozni, amelyek nem csupán a jelen kihívásait kezelik, hanem a jövőben is biztosítják a magyar agrártermelés stabilitását. A kiszáradás elleni küzdelem és az öntözési képzések fejlesztése nem választható el egymástól. Mindkettő kulcsfontosságú ahhoz, hogy a magyar gazdák versenyképesek maradjanak egy klímaváltozás által formált mezőgazdasági környezetben.
MezőHír Tudástár: Dél-Homokhátság kiszáradása – A Homokhátság déli részén jelentkező, talajvízszint-csökkenéssel és romló talajnedvességgel járó vízhiányos állapot, amelyet vízvisszatartás, vízháztartás-helyreállítás, felszínborítás és hatékony, környezettudatos öntözés (technológia + gazdaképzés) mérsékelhet a terméskockázat csökkentésére.
