Vasmegyer 1.200 lelkes község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrány-nagyhalászi kistérségben. Korábban itt is ún. összevont nagy termelőszövetkezet működött, vegyes gazdálkodást végezve három település határain belül, de mára ez “Rádi” Szövetkezet néven funkcionáló, 14 fővel dolgozó kis munkahelyi közösséggé karcsúsodott.
Nem volt könnyű menet az átalakulás, mert rossz állapotokat örököltek meg, tehenészettel együtt, aztán szépen lassan azért letisztult minden. Sok tennivalóval, alig negyven ember közös akaratából folytatódhatott a munka, és 1998-tól folyamatosan rendeződtek a sorok. A veszteséget termelő állatoktól – a gazdálkodás béklyóitól – csupán 2004-ben sikerült megszabadulni, és utána jöhetett csak a nyereségcentrikus gazdálkodás. Most 540 ha bérelt területen gazdálkodnak, és mellette évente változó területen – 500-700 ha-on – teljes körű vagy részleges növénytermesztési szolgáltatást végeznek. A “harmadik láb” pedig – a szomszédos Nyírség Hasso Kft.-vel való együttműködés keretében – a terménykereskedelemben való részvétel. Ez a környék gazdáinak integrálását, terményeinek piacra segítését jelenti, némi üzleti jutalék ellenében.
Csurka János ügyvezető elnök
A szövetkezet ügyvezető elnöke, Csurka János (58) végigasszisztálta a nehéz éveket a régi szövetkezetben, és most, annyi év után végre megízlelheti a munkasikerek ízét is. No, persze csak módjával, mert a földek ugyanazok, a körülmények is fokozatosan javulnak, ahogyan az emberek szemléletét is lassan lehetett csak megváltoztatni. Ma a 8 főre olvadt és kicserélődött tulajdonosi kör érezhetően más szemlélettel vezeti a szövetkezetet, aminek eredményeképpen a gazdálkodás stabil alapokon áll – ezt büszkén jelenti ki -, és ez minden bizonnyal így is van, a látottak alapján…
A talajművelés minden évben fogós feladat
Alapvetően gyenge adottságú termőhelyen, heterogén földeken kell folytatni a növénytermesztést, ahol a vályog- és a réti talajok váltogatják egymást, de homoktalajok is nehezítik a munkát. Átlagosan 14 Ak-értéket lehet számítani, de ez első hallásra jobbnak tűnik, mint a valóság. A vetésterület zömét három növény foglalja el, amelyek termesztése szakmailag és az elérhető nyereség szempontjából is indokolt. Negyedikként a vetésforgó érdekében a repce foglal el évente legfeljebb 50 ha területet. Természetesen ennek megfelelően alakították ki a gépparkot is, amely a négy ipari növény kiszolgálására alkalmas. A múlt évi 1.200 mm csapadék alaposan próbára tette a szövetkezet teherbíró képességét, át kellett rendezni a költséggazdálkodást, mert a növénytermesztéshez irreális viszonyok alakultak ki a földeken. Szerencsére az idei év kárpótolt ezért, mert a szövetkezet életében rekordközeli eredmények születtek annak ellenére, hogy a tenyészidőszakban mindössze 250 mm csapadék hullott. A terméseredményeket természetesen a helyi adottságokhoz mérten súlyozzák, ezért a közepes búzatermés (4 t/ ha) mellett a 2,9 t/ha repce-, a 2,7 t/ha napraforgó- és a 8,7 t/ha kukoricaterméssel nagyon elégedettek, különösen a kedvező felvásárlási árak ismeretében. Csurka János a termelésben eltöltött 40 év gyakorlata alatt két ennyire eltérő egymást követő évjáratra nem is emlékszik ebben a térségben. Szerencsére a gazdaság gépesítési szempontból jól áll, ha területarányosan nézzük a gépparkot, persze ezzel az ember soha nem lehet maradéktalanul elégedett – mondja a szakember…
A gépválasztás szerepe
A már említett szélsőséges talajviszonyok alapvetően megkövetelték, hogy a gépek funkcionális megválasztása mellett a teherbírásuk is alkalmas legyen a művelési feladatokhoz. A másik szempont, hogy az erősen szabdalt terület kis táblaméreteihez is illeszkedjenek. Ezért a középkategóriás traktorok dominanciája jellemző. A vezérgép egy CLAAS Ares 836, amely elsősorban a legnehezebb talajmunkákat végzi, mellette egy-egy 160 Le-s JD és NH dolgozik, valamint 3 db 100 Le körüli NH oldja meg a szállítási és növényvédelmi feladatokat. A betakarítást pedig 2 db, immár ötéves JD 9580-as kombájn végzi, a saját mellett sok bérmunkával. Egyelőre a szövetkezet anyagi lehetőségeihez és berendezkedéséhez, termelési szerkezetéhez ez az erőgéppark illeszkedik legjobban, ezt bírja el a költségvetés. A forgatásos művelés mellett pedig kitartanak a helyi talajadottságok miatt, ennek megfelelően kellett a talajmunkagépeket is megválogatni. Az ágyekék és váltvaforgatók egyaránt dolgoznak a kisebb-nagyobb földterületeken, és ez nem változik, ha a táblaméretek nem nőnek. A szolgáltatás is nagyon heterogén és szabdalt területeken folyik, amelyeken az erős, strapabíró eszközök alkalmazása célszerű, a legkisebb javítási költség érdekében…
Axiál-bázisra alapozott gépjavítás
A Rádi Szövetkezet arra ma már nincs berendezkedve, hogy műszaki bázist tartson fenn, és szerelőket alkalmazzon az erő- vagy talaj művelőgépek javítására. Éppen ezért a traktorokon ülő vagy éppen kombáj-nozó – egyébként szakmunkás végzettségű – emberek az évek során olyan ismeretanyagot szereztek, hogy a kisebb javításokat képesek gépeiken elvégezni. Ehhez persze a kínálkozó téli tanfolyamokat rendszeresen látogatják, és bővítik műszaki ismereteiket. Csurka János szerint az emberei valóban érdeklődnek a gépeik iránt, megbecsülik azokat, és ha kell, nagy lelkesedéssel állnak neki az egyszerűbb javítási feladatoknak is. Műhely rendelkezésre áll, ahol a használója azt a gépet javítja, amelyiknek műszaki problémája van. Természetesen az egyes erőgépmárkák szervizelési, garanciális munkái szakemberek vezetésével folynak, az előírásoknak megfelelően. Ugyanilyen precizitás mellett történik az elektronikai zavarok elhárítása is, hiszen diagnosztika nélkül ezeket botorság lenne megkísérelni. A talajmunkagépek javítása viszont szinte teljesen saját hatáskörben történik, hiszen ezeknél kisebb szakmai felkészültség is elegendő a hibák orvoslására.
Márkafüggetlen alkatrészellátás
Csurka János kapcsolata az Axiál Kft.-vel immár közel egy évtizede tart, de akkor erősödött meg, amikor öt évvel ezelőtt megvásárolta az akkor Baján bemutató traktorként eladásra kínált, frissen leszervizelt CLAAS Ares 836-ost. Ezt a traktort a 15 km-re lévő Nyíregyházára vitték évente nagyszervízre, ahol az Axiál Kft. telephelyén alaposan átnézték, és a szükséges szervizmunkákat elvégezték, az üzembiztonság érdekében. Ezt a szervizszolgáltatást is beleértve ma is úgy foglal állást a szakember, hogy a gép jó vétel volt, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Megbízható erőgép, üzemanyag-felhasználása kiváló, jó kezelővel még hosszú ideig számítanak a munkájára. Az Axiál Kft.-vel azonban a kapcsolat több ennél, mert a többi mezőgazdasági gép alkatrészellátását is ők oldják meg.
Csurka János egy régi kollégájának fia, Bálint Imre a nyíregyházi telephely szervizmérnöke, aki személyes garanciát is jelent a jó kapcsolat fenntartására. Ezt is figyelembe véve döntött úgy, hogy az Axiál Kft.-re bízza az összes alkatrész beszerzését, amire a szövetkezetnek szüksége van. Ennek a lépésnek már közel hat éve, és az ügyvezető meggyőződéssel állítja, hogy a márkafüggetlen alkatrészellátás tekintetében is verhetetlen az Axiál Kft. nyíregyházi telephelye. A távolság sem nagy, de az udvarias, gyors és főleg pontos kiszolgálás olyan gondot vesz le az ember válláról, ami mögött nem nézi a költségeket sem. Gyakran egy cikkszám beolvasása is elég a telefonba, sőt ha az sincs meg, csak a pontos szóbeli magyarázat szükséges, s már akkor is megnyilvánul a segítőkészség az Axiál szakemberei részéről.
Nincs ez másképpen a házilagos javítások elvégzésénél sem, mert ha megakad az alkalmi szerelő, akkor a telefonos segítséggel ezt is megoldják. Úgy érzi az ember, hogy az Axiál szakembereinek minden termelői kapcsolat fontos, és ez nagyon jó érzés, mert így nem marad a partner műszaki támasz nélkül – összegzi Csurka János a tapasztalatait. A szimpátia tehát erősödik az Axiál iránt, mert ha gépvásárlásra kerül sor – elsőként talán a talajmunkákat és a magágykészítést segítendő -, az ő ajánlatukból érdemes választani, a komplexitás okán. Ezért a cégvezető minden Axiál-rendezvényre elmegy, hogy a legújabb technikát illetően is képben legyen…
