Magyarországon a gyümölcstermesztés gerincét a csonthéjasok adják, ezen belül is a kajszi és az őszibarack a legjelentősebb. E fajok termőterülete – beleértve az ipari ültetvényeket és a házikerteket is – már évekkel ezelőtt meghaladta a tízezer hektárt. Mivel a kajszi különösen hajlamos a megbetegedésekre, a sikeres termesztés kulcsa a fák vitalitásának és ellenálló-képességének folyamatos fenntartása.
Tápanyag-utánpótlás nélkül nem őrizhető meg a fák kondíciója. A fák immunrendszerének erősítése a megfelelő tápanyag-utánpótlással kezdődik. A csonthéjasok tápanyagigénye magas, különösen érzékenyek a káliumellátottságra. A káliumtrágyázás eredményeként a fa életerősebbé válik, intenzívebb lesz a virágzás, és növekszik a betakarítható termés mennyisége is.
Metszés csak nyáron – védekezés a fertőzések ellen
A kajszi esetében a mechanikai ápolási munkák időzítése kiemelten fontos a fertőzések elkerülése érdekében. A metszést szigorúan a szüret utáni időszakra, a nyári hónapokra kell időzíteni. Kerülni kell a tavaszi beavatkozást, mivel a Cytospora cincta gomba és az ESFY fitoplazma (csonthéjasok európai sárgulása) ilyenkor a legaktívabb és a friss sebeken keresztül könnyen fertőz. A metszőollók rendszeres fertőtlenítése elengedhetetlen a kórokozók egyik fáról a másikra történő átvitelének megakadályozására.
A gutaütés és a fitoplazma megkülönböztetése
Gyakori probléma a kajszi hirtelen pusztulása, amelyet sokszor tévesen azonosítanak. A fitoplazma tünetei hasolíthatnak a gutaütés tüneteire.
Gutaütés (Apoplexia): Ez egy komplex tünetegyüttes, amelyet baktériumok (Pseudomonas syringae), gombák (Cytospora) és környezeti stresszhatások (abiotikus tényezők) együttes jelenléte vált ki.
A gutaütés megelőzése érdekében közvetlenül lombhullás után lemosó permetezést kell alkalmazni. Ezt követi a rügypattanás előtti tavaszi lemosó permetezés, amely ritkítja az áttelelő kártevőket és kórokozókat.
Virágzás (monília elleni védelem): A virág- és hajtásmonília a bibén és a sziromleveleken keresztül fertőz, ami a virágok, majd az egész ág elhalásához vezet. A tavaszi lemosás önmagában nem elég. A virágzás teljes ideje alatt (bimbós állapot, fővirágzás, sziromhullás) felszívódó fungicidekkel végzett permetezéssorozat szükséges a hatékony védelemhez.
Molyok, levéltetvek, pajorok – a tavaszi invázió
A csonthéjas ültetvényekben a legnagyobb növényvédelmi kihívást a különböző molylepkefajok jelentik. Különösen az erdősávok közelébe telepített kertekben figyelhető meg a kis téli araszoló, illetve a nagy téli araszoló állományának növekedése (1. kép), és mindkét faj komoly kártételre képes.
Jó hír a biokertészek számára, hogy a felsorolt kártevők hernyói ellen hatékonyan bevethetők a környezetkímélő, Bacillus thuringiensisvar. kurstaki baktériumtörzset tartalmazó biológiai rovarölő szerek.
Barackmoly (Anarsia lineatella)(2. kép): Ez a molylepke a magyarországi gyümölcsösök egyik legagresszívebb kártevője. Gazdanövényi köre széles: nemcsak a kajszit és az őszibarackot, de a mandulát, a szilvát és a cseresznyeféléket is támadja.
Kártétel: Védekezés hiányában a termésveszteség akár a 50%-ot is elérheti. A károsítást a lárvák végzik.
Életciklus: Hazánkban évente 3–4 nemzedéke fejlődik. A kéregrészekben áttelelő lárvák tavasszal a rügyeket és a friss hajtásokat rágják (3. kép), míg a nyári generáció hernyói már közvetlenül a gyümölcsöt rágják meg. Másodlagos veszély: A rágásnyomok nyitott kapuként funkcionálnak a monília számára (4. kép), amely így könnyedén bejut a szövetekbe. Megelőzés: A fertőzött hajtásvégek lemetszésével mechanikailag gyéríthető a barackmoly állomány.
Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta): Rendkívül veszélyes, nehezen kezelhető kártevő, amely évente akár 4–5 generációt is produkálhat. Tünetek: Bár a kártétel külsőre hasonlít a barackmolyéhoz, a keleti gyümölcsmoly jelenlétét a gyümölcs belsejében felhalmozódó nagy mennyiségű ürülék és mézga jelzi egyértelműen. Kifejlett lárvaként telel.
Időzítés és előrejelzés
Mindkét faj esetében kulcsfontosságú a pontos időzítés, amit szexferomon-csapdák kihelyezésével érhetünk el. A rajzási görbe alapján pontosan megtervezhető a kártevő molyok elleni védekezés. A védekezést nem a rajzáscsúcs idején, hanem az azt követő 8–10. napon kell elvégezni, amikor a lárvák tömegesen kelnek. Ez a módszer már az első nemzedék ellen is hatékony védelmet nyújt.
Abarackmoly (Anarsia lineatella)éves ciklusa: A kártevő elleni védekezés a téli és kora tavaszi időszakban a legkritikusabb. Tavaszi nemzedék: A lárvák a vesszőkben kialakított kamrákban vészelik át a telet. Rügyfakadáskor aktivizálódnak: először a rügyeket furkálják meg, majd behatolnak a hajtások belsejébe. Ennek tipikus tünete a hajtásvég hirtelen lankadása, majd elszáradása („zászlósodás”). Nyári nemzedékek: Május végétől indul a lepkék rajzása. A nőstények petéiket már közvetlenül a gyümölcsökre helyezik. A kikelés gyors (5–10 nap), a lárvák azonnal a gyümölcshúsba rágnak.
Megelőzés és megfigyelés: A metszés során a fertőzött vesszők eltávolításával gyéríthetjük az áttelelő állományt. A rajzásdinamika szexferomon-csapdákkal pontosan követhető.
Barackmoly és a keleti gyümölcsmoly esetében előfordul a tévesztés, de a károsítás módja árulkodó. A barackmoly: A lárvák egyesével, a fakoronában elszórtan tevékenykednek. A keleti gyümölcsmoly: jellemző a fajra csoportos kártétel a hajtásokon és a termésen.
Talajlakók és lombrágók
A csonthéjasokat a molyokon kívül a rózsabogár (4. kép), az eperfapajzstetű és a cserebogarak (5. kép) is veszélyeztetik.
Kiemelt figyelmet érdemel a májusi cserebogár kettős kártétele. Föld felett: A kifejlett bogár (imágó) a leveleket rágja. Mivel rajzásuk egybeesik a gyümölcsfák virágzásával, kizárólag méhkímélő növényvédő szerek alkalmazhatók! Föld alatt: A lárvák (pajorok) a gyökérzetet pusztítják. Védekezés: Telepítés előtt ajánlott a talajvizsgálat. Ha pajorokat találunk, a talajfertőtlenítést még az ültetés előtt el kell végezni, később ez már nem pótolható hatékonyan.
Egyéb kártevők kezelése
Sodrómolyok és kéregmoly: A gyümölcs minőségét ronthatják a különböző sodrómolyfajok (pl. rügysodró), melyek a fejlődő barackot rágják meg. Ezzel szemben a kéregmoly az idősebb fák törzsét károsítja, különösen, ha az ültetvény gyomos és elhanyagolt.
Kockázat: A kéregmoly (6. kép) járatai utat nyitnak a fatestet korhasztó taplógombáknak, ami a fa pusztulásához vezet. A magas törzsre oltott fák és a szilvaalany használata védelmet nyújthat.
Levéltetvek inváziója: Az őszibarack egyik legveszélyesebb kártevője a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) (7. kép). Az őszibarack elsődleges gazdanövénye, de rendkívül polifág, mivel számos más növényen (pl. zöldségeken) is táplálkozik. Ez a faj hihetetlenül gyorsan szaporodik, évente akár 10–15 nemzedéke is lehet kedvező körülmények között.
Kártétele a levelek szívogatása mellett abban rejlik, hogy vírusvektor (vírusokat terjeszt), ami jelentős növényegészségügyi kockázatot jelent. Szaporodás: Rendkívül gyorsan terjed, évente akár 10–15 nemzedéke is kifejlődhet.
Előrejelzés: Sárga tálakkal vagy ragacslapokkal monitorozható a jelenlétük. Védekezés: A leghatékonyabb módszer a megelőzés: a téli nyugalmi időszakban végzett olajos lemosó permetezés elpusztítja az áttelelő tojásokat. A farontó lepkék, a díszbogarak és a szúbogarak is kártevőként léphetnek fel a kajsziban és az őszibarackban is. Felhívom a kedves olvasó figyelmét, hogy a kajszi virágzása esetén a méhkímélő technológia alkalmazása egyes növényvédő szereknél kötelező!
A méhkímélő technológia alkalmazásakor méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos rovarölő szerek is használhatók, amennyiben ezt az engedélyokirat lehetővé teszi.
Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat.
A kajsziban és az őszibarackosokban a teljesség igénye nélkül a következő hatóanyagok állnak a termesztők rendelkezésére a Nébih által üzemeltetett növényvédőszerek adatbázisa szerint 2025. december 2-i adatok alapján:
‑ Lemosó szerek: mészkén (kalcium-poliszulfid), paraffinolajok / (CAS 64742-46-7).
‑ Keleti gyümölcsmoly ellen: Cydia pomonella Granulovirus (CpGV).
‑ Molyok és nagylepkék ellen: Acetamiprid.
‑ Lepkefajok, levélaknázó molyok, levéltetű, levéltetvek, rágó kártevők, szívó kártevők ellen: azadiraktin.
‑ Talajfertőtlenítő szer: dazomet, teflutrin. A méhekre mérsékelten kockázatos: lambda-cihalotrin, deltametrin (aknázómolyok, almamoly, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, sodrómolyok, szilvamoly ellen), levéltetű tojások, levéltetvek ellen: Flonikamid (IKI-220), atkák ellen: Fenpiroximát.
SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS
MezőHír Tudástár: feromoncsapdás rajzásmegfigyelés – Szexferomon-csapdával végzett, fajspecifikus előrejelzés molyoknál (pl. barackmoly, keleti gyümölcsmoly): a befogási adatokból rajzásgörbe készül, amely az optimális védekezési időpontot jelzi; a kezelés jellemzően a rajzáscsúcs utáni 8–10. napon hatékony, a lárvakeléshez igazítva.
