Törökország a világ legjelentősebb lisztexportőre. Ezt a címet idén is megtartja, még ha a tavalyinál több búza importjára is van szüksége hozzá. A durum kivitelében az olasz igényekre is számítanak.
Öntözéssel és importtal tartják stabilan a búzaszintet
Törökország a világ legnagyobb mezőgazdasági termelői között van, és hagyományosan vezető szereplő a lisztexportban. Ehhez tetemes mennyiségű búza importjára van szüksége. Az országban 550 aktív búzamalom működik évi 33 millió tonnás kapacitással, de az iparág jellemzően 35–50%-os kihasználtsággal működik. Emellett 25 tésztaüzem és több mint 140 egyéb gabonaipari létesítmény (bulgur-, keksz-, tésztagyár) üzemel.
Az ország saját búzatermése (durummal együtt) jellemzően 19−20 millió tonna körül alakul, de tavaly csak 17,9 millió tonna volt, alig több, mint a mélypontot jelentő 2021. évi volt. Az aszály hatásait az öntözés sem tudta teljesen tompítani. A termésből a durum mintegy 3,8 millió tonnát tehet ki. A mennyiségi csökkenés azonban kiváló minőséggel párosult. A búzák döntő része malomipari felhasználásra kerül, így kevesebb jut állati takarmányra.
Az import az előrejelzések szerint 7−8 millió tonna lehet, legalább a duplája a múlt évinek, viszont az utóbbi évek számait nézve abszolút nem kiugró. Az import mintegy kétharmadát liszt és tészta előállítására használják, ami exportra megy. A fennmaradó részt a belföldi liszt- és egyéb búzaalapú termékek gyártására fordítják. A búza behozatala eddig viszonylag lassú volt, éves összehasonlításban 35%-kal maradt el a tempó, de a készletek csökkenésével a felgyorsulása várható.
Itt jegyezzük meg, hogy Törökország árpaigénye idén kimagasló. A friss becslések 1,7 millió tonnára teszik az import nagyságát, ami az elmúlt 6 év legmagasabb értéke. Ugyanakkor kukoricából csak 3,3 millió tonnát hozhatnak be, szemben előző évi 5,5 millió tonnával, aminek az az oka, hogy sikerült több terület öntözhetővé tenniük a termelés számára.
A megszokott exportszámok hozhatók
Exportra jellemzően több mint 6 millió tonna búza és durum kerül, továbbá bő 3 millió tonna búzaliszt (emellett persze tészták, kekszek, bulgur is). A mostani értékesítési szezon is hasonló számokat hozhat. Az ország legnagyobb vásárlója Irak, aki mind lisztből, mind gabonaszemből az exportra kínált mennyiség 30−40 százalékára tart igényt. Európából a legnagyobb mennyiséget Görögország (kenyérbúza) és Olaszország (durum) vásárolja meg. A teljes török durumexport 20−30 százaléka jut el az európai államokba.
Megjegyezzük, hogy Törökország a napraforgóolaj-előállításban is hasonló stratégiát követ, mint a lisztgyártásban. Lásd: Sok importból lett a napraforgóolaj-piac csúcsszereplője.
MezőHír Tudástár: Lisztexport-import alapú feldolgozási modell – Olyan gabonaipari ellátási stratégia, amelyben egy ország a belföldi búzatermést importtal egészíti ki, majd a behozott búza nagy részét malmi feldolgozás után (liszt, tészta, keksz, bulgur) exportra értékesíti; a modell lényege a nagy kapacitású feldolgozás, a készletmenedzsment és a stabil exportpiacok fenntartása.
