Minden búzatermelő hasonló gondokkal küzd, mint mi: egyszerre túl sok áru jelent meg a piacon, és még a minőségnek sincs ára. Ez még az oroszokat is megviseli. Mikor lesz ennek vége?
Az argentin búza lehúzza az árakat
A múlt héten arról írtunk, hogy a világ messze legolcsóbb búzája argentin, mivel a 2021/22-es rekordot is 25%-kal felülmúló termést takarítottak be. Rajtuk kívül az ausztrálok is szép terméssel rendelkeznek, bár nem olyan olcsóval. Az árak egymással versengve esnek, hogy végre felkeltsék a nagy importőrök figyelmét, de azok még mindig kivárnak. A helyzet megviseli az oroszokat is.
Egy héttel ezelőtt Oroszország európai részén a 12,0–12,5% fehérjetartalmú búza tonnánkénti átlagára 55 ezer forintnak megfelelő rubelre csökkent a SovEcon jelentése szerint. Egy hónappal korábban még 57,5 ezer forintnyi összeget adtak érte a felvásárlók. Az oroszág belső régióban még rosszabb a helyzet, hiszen messze esnek a kikötőktől.
Lassú az export
Az export üteme az egész európai térségben lassú. Oroszország január első két hetében 0,7 millió tonna búzát szállított ki, szemben az 1,3 millió tonnás ötéves átlaggal. Az EU-ból január első felében csak 0,3 millió tonna búza kelt útra, míg tavaly dupla ennyi, és az ukránok is csak 0,3 millió tonnát tudtak exportálni.
A nagy importőrök közül az új évben egyedül Algéria mozdult meg, és egy nemzetközi tenderen 600–720 ezer tonna búzát vásárolt 253–254 USD/t érkezési áron. A szállítmány jelentős része várhatóan Argentínából származik majd, ahol a rekordtermés miatt a kikötői exportárak többéves mélyponton vannak, 205–210 USD/t (68 ezer Ft) körül alakulnak.
Mikor lesz ennek vége?
Argentína egy normál évjáratban február végéig elindítja az exportra szánt búzamennyiség 60−70%-át. Idén ennek inkább csak a fele valósulhat meg, tehát április végéig eltarthat ez a nagy kínálati verseny a búzapiacon.
Hazánkban lassacskán éledezik a piac, a búzát helyszíntől függően 68−74 ezer forintos tonnánkénti áron veszik. A minőség szinte mellékes, annyira nincs ára az étkezési búzának, de még a javító minőség felára is nevetségesen alacsony. Az árpa ára is felzárkózott a búza mellé, a kukorica pedig többet is ér nála.
A „kitárolás” hagyományos időpontja március lenne, amit a tavaszi munkák költségigénye is indokol. Az anyagi tartalékok a nagyobb gazdaságokban is elfogytak az utóbbi 2-3 évben, ezért minden egyes hét, ami csak tárolással telik el, nehéz döntésnek bizonyul. Az eladás időpontját a gazdaságok forrásigénye fogja eldönteni, nem a piac.
Megnyugtatásul: az április-május sem tűnik jobb értékesítési időpontnak, nem véletlenül kötik alacsonyabb áron az új búzát a kereskedők. Nincs okunk rá, hogy az idei termést rosszabbnak lássuk a tavalyinál. Bár a hosszú távú időjárás-előrejelzések szerint a gyors, februári vegetációindulást meleg és döntően száraz tavasz követi majd, a búzát ez már nem fogja megviselni.
MezőHír Tudástár: Túlkínálatos búzapiac – Túlkínálatos búzapiacról akkor beszélünk, amikor a globális termelés és az elérhető készletek meghaladják a pillanatnyi keresletet, ezért az árak tartós nyomás alá kerülnek. Ilyen helyzetben az export lassul, a minőségi különbségek felára eltűnik, és a termelők értékesítési döntéseit nem a piaci kilátások, hanem a likviditási kényszer határozza meg.
