Ez a Földközi-tenger térségében őshonos sásféle dísznövényekkel együtt érkezett Európa északibb régióiba, ahol fokozatosan alkalmazkodott a hidegebb éghajlathoz. Míg hazájában megbecsült élelmiszer, addig Észak-Európában kiirthatatlan gaznak bizonyult.
Délen kedvelik, északon rettegik
A Cyperus esculentus latin névre hallgató sásfélét magyarul tigrismogyoróként, földi mandulaként vagy mandulapalkaként írják le. Nevét a gyökerei végén található kemény gumókról kapta. Míg a Földközi-tenger térségében megbecsült növény, melynek „terméséből” sós és édes rágcsálnivalókat gyártanak, olajat préselnek vagy lisztet őrülnek, addig Észak-Európában rettegett gyomfajként kezelik.
Míg hazájában egy méter magasra nő és 1-2 centis gumókat fejleszt, addig Észak-Európában a fél méteres növény legfeljebb félcentis gumókat nevel – gazdasági értéke nincs. Ellenben több száz magot érlel, és kiterjedt rizómái végén szintén több száz gumóval képes szaporodni, és ezek éveken át fertőzik a talajt. Miközben a teljes német ajkú sajtó rettegéssel cikkezik róla, addig Magyarországon egyes vetőmag-forgalmazók inkább a vetését propagálják. A Mezőhír három évvel ezelőtt írt szakcikkében irtandó gyomként számol be róla (Hatékony gyomszabályozással a mandulapalka ellen).
Sikeresen alkalmazkodott
A földi mandula invazív C4-es növényként rendkívül alkalmazkodó, nehezen irtható, és hosszú távon akár teljes táblákat is művelhetetlenné tehet. Különösen a kapáskultúrákban látványos a fertőzése. Háromélű, V-alakú szára van, virágzata füzérkékből áll. A növény jól viseli a gyenge tápanyagtartalmú, száraz talajokat is. Magvai 8–10 °C talajhőmérséklettől indulnak csírázásnak, gyakorlatilag a kultúrnövényekkel egy időben. A gumók évtizedekig megőrzik fertőző képességüket, és csak egy részük indul fejlődésnek az adott évben.
Gyomfajként az első magyarországi előfordulását 1993-ban jelentették egy kukoricatáblában. Tizenkét év múlva már 3000 hektárra becsülték a fertőzött terület nagyságát. Németországi tapasztalatok alapján 2021 és 2025 között nagyjából a harmicszorosára nőtt a növénnyel érintett mezőgazdasági terület nagysága, mivel a mandulapalka gumója mínusz 15 fokig ellenállóvá vált a fagyokkal szemben. Tehát a kifagyásukra már hiába várunk.
Hogyan védekezzünk?
Táblamenedzsment, géphigiénia: Ha a mandulapalka megjelenik a tábláinkon, elsőként azzal fékezhetjük a terjedését, ha mindig a fertőzött táblák művelése, betakarítása a legutolsó, és különösen ügyelünk a gépek tisztítására.
Gumók gyérítése: Mivel a növény gyökerei legfeljebb 15 cm-es talajrétegig hatolnak le, ezért ajánlott sekély műveléssel védekezni ellene. Ezt meleg időszakban tegyük, hogy a felszínre kerülve minél több gumó kiszáradjon. Ezen kívül csak a tarlókezelés, valamint a többéves fekete ugar csökkenti a populációját. A megfigyelések szerint két év fekete ugarral 90%-kal visszaesik a gumók száma. Ma még extrém megoldásnak számít, de elméletben a talaj hő-, illetve elektromos kezelése is hatásos módszer.
Képek: Shutterstock.
MezőHír Tudástár: mandulapalka (Cyperus esculentus) – Invazív C4-es sásféle gyomnövény, amely gumókkal és magokkal terjed, sekély gyökérzetű, kapáskultúrákban különösen agresszív; gumói akár −15 °C-ig fagytűrők, évtizedekig fertőzőképesek, ezért hosszú távon súlyos agronómiai kockázatot jelentenek.
