A nemesítés új eszköztára a génszerkesztés, ami mindenképpen bekerül az európai gyakorlatba, már csak a részletekről folyik a vita. Az agárirum a szabadalmak, a vetőmag-felhasználás és ökológiai gazdálkodás terén lát olyan veszélyeket, amelyek kezelésére garanciákat vár a Bizottságtól.
A témában írt legutóbbi cikkünk óta is eltelt két és fél év, de még mindig csak derengést látni az alagút végén: Európa tyúklépésben halad az új nemesítési technikák alkalmazása felé. Most annyi előrelépés történt, hogy beépítették a szabályozási rendszerbe a menet közbeni korrigálás lehetőségét.
Mennyire hasonlít a hagyományos nemesítéshez?
Az Európai Unióban új jogi keret körvonalazódik az úgynevezett új genomikai technikák (NGT) számára, ideértve a CRISPR/Cas típusú génszerkesztést is. A Tanács és az Európai Parlament előzetes megállapodása a célok szerint gyorsabb nemesítést, versenyképesebb agrár-élelmiszeripart és fenntarthatósági előrelépést ígér, miközben két, egymástól élesen eltérő szabályozási kategóriát vezet be.
Az NGT1 kategóriába azok az élőlények kerülhetnek, amelyek genetikai állománya úgy módosul, ahogy az a természetben vagy hagyományos nemesítési módszerekkel is módosulhatna. (Lásd legutóbbi példáinkat ebben a cikkben: Biotechnológiai megoldások a paradicsomtermesztésben is?) Ezeket az élőlényeket a szabályozás a hagyományos nemesítésűekkel egyenértékűnek tekinti. Az NGT1 szervezetekből készült termékeket alapvetően nem kell címkézni, kivétel a vetőmag és más szaporítóanyag. Ezzel a rendszer elvileg megadja a választási lehetőséget azoknak is, akik NGT-mentes termelési láncot szeretnének fenntartani.
Az NGT2 kategóriába a kevésbé „természetazonos” módosítások kerülnek, mint a növény herbicidtűrése vagy egy rovarölő anyag termeltetése a növény sejtjeiben. Ezek a módosítások jellemzően fajidegen gének bevitelével valósulnak meg, és klasszikusan a GMO-k körébe tartozó élőlényeket eredményeznek. Így továbbra is vonatkozna rájuk az engedélyezés, a kötelező címkézés és a monitoring. A tagállamok számára megmarad az a lehetőség is, hogy a területükön megtiltsák az NGT2 növények termesztését.
Szabadalmaztatott természetes tulajdonságok?
A legtöbb félelem a kisebb nemesítők és a biogazdálkodók körében tapasztalható az új szabályozással szemben. Vajon mi a garancia arra, hogy a génszerkesztést alkalmazó multinacionális cégek nem védik le az összes keresztezéssel és szelekcióval is létrehozható tulajdonságot, megkötve ezzel a hagyományos nemesítők kezét? És hogyan igazolja egy biogazdálkodó, hogy NGT-mentesen termel, ha a „gyorsított genetikai módosítás” és a lassú keresztezés eredménye igencsak hasonló?
Bár a szabadalmi kereteket alapvetően az EU Biotech Directive (98/44/EK) szabályozza, az NGT-rendelet mégis reagál a nemesítők és gazdák aggodalmaira. A tervezet szerint az NGT1 növény vagy termék regisztrációjánál a kérelmezőknek információt kell adniuk a meglévő vagy folyamatban lévő szabadalmakról, és ez egy nyilvános adatbázisban is megjelenne. A Bizottság pedig a rendelet hatálybalépése után egy évvel tanulmányt készítene arról, hogyan hat a szabadalmaztatás az innovációra, a vetőmagok elérhetőségére és az uniós nemesítés versenyképességére. Ezzel megadják az esélyt arra, hogy ha kell, kijavítsák a hibákat a szabályozásban.
A jogszabály szövegének még át kell mennie a formális jóváhagyási folyamaton a Tanács és az Európai Parlament oldalán is, mielőtt véglegessé válik.
MezőHír Tudástár: Génszerkesztés (NGT) – Az EU két kategóriába sorolja az új genomikai technikákat: a természetes módosulásokat utánzó NGT1-et egyszerűsített szabályozás alá teszi, míg az idegen géneket is alkalmazó NGT2 továbbra is GMO-szintű engedélyezést igényel.
