Két évvel ezelőtt az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) működésével és a külsős szoftverekkel való kompatibilitással voltak gondok. Manapság jóval kisebb horderejű nehézségeket említenek azok, akik a tevékenységek naplózásával és jelentésével foglalkoznak. Az adminisztrációs könnyítések következménye, hogy súlytalanabbá vált az eGN. A saját döntésünk, hogy a gazdálkodás összes mozzanatát megmutatjuk-e a hatóságoknak, vagy csak azokat, amiket feltétlenül látniuk kell.
Ősszel a tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítése, az utolsó agrotechnikai műveletek Egységes Kérelemben (EK) történő rögzítése jelentett papírmunkát, mostanra pedig a támogatott területeken elvégzett tevékenységek naplózása vált a legfontosabb feladattá. Októberben az egyes agrotechnikai műveletek jelentése körül támadt egy kisebb zavar, miután a kormányzat könnyíteni szeretett volna a határidőkön, de ezt nem egységesen tette. Kiderült az is, hogy az EU nem várja el a gazdáktól, hogy január 31-ig a teljes naplójukat beadják ellenőrzésre. Körbeérdeklődtünk, hogyan csapódnak le a változások a gyakorlatban.
Évente egy hónap adminisztráció
„Én pályakezdő koromban rá lettem nevelve a papírmunkára, és szeretem is csinálni” – állítja egy fiatal, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei gazdálkodó, aki adatvédelmi problémát is lát abban, ha a gazdálkodását kísérő összes fontos információt nem maga kezeli. A naplózást is egy külsős szoftverben, az Araszban végzi. „Nem tudok napi szinten adminisztrálni, de jó a memóriám. Akár évekre visszamenőleg emlékszem mind a 120 táblánk összes műveletére. A gyakorlatban néhány havonta naplózok, az adatszolgáltatási hajrát pedig hét kávéval átvészelem. Évente nagyjából 20 napot töltök adminisztrációval” – vallja.
A könyvelés iránti vonzalmának van egy olyan előnye is, hogy nem költ sem külsős szaktanácsadóra, sem pályázatíróra. Traktorra viszont nem ül, és nem javít gépet. A támogatási előírásokat nagyon komolyan veszi, hiszen az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az agro-ökológiai (AÖP) kifizetések szükségesek a nyereséges működéshez. Büszkén mondja, hogy évek óta nem kaptak semmilyen szankciót. A központi, elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) jelenlegi működésével elégedett, az Araszból minden további nélkül átemelhetőek ide az adatok. Az adatáramlás visszafelé is működik: az Egységes Kérelemben (EK) megadott alapadatokat átviszi a naplóba, ezek adják meg az Araszban is a működési keretet az AKG-hoz.
Az eGN kényelmi funkciója
Ugyanebben a megyében egy 70 év feletti szaktanácsadó úgy látja, hogy a gazdatársadalom oroszlánrésze – korosztálytól függetlenül – a háta közepébe kívánja a könyvelést: „Ez egy másik szakma. Sem affinitásuk, sem idejük nincs ilyesmire a termelőknek.” Ő maga fokozatosan kényszerült bele a digitális világba, pályafutása kezdetén még a számítógépet sem tudta bekapcsolni. Ma az energiái nagy részét az emészti fel, hogy a partnereit adatokért üldözi.
„A támogatásért egy sor kötelezettséget vállalnak a gazdálkodók. Tavaly óta tudják, hogy a teljes AÖP-t elbukják, ha kicsúsznak az agrotechnikai műveletek bejelentési határidejéből. Ilyen szempontból mindegy, hogy a 20 napos limitet 30-ra módosították, mert már 10 napot sem mernek várni vele. A kockázat inkább abban rejlik, nehogy egyetlen tábla is kimaradjon a jelentésből.”
A legnagyobb kihívás szerinte a rovarölő szeres permetezések 24 órán belüli jelzése az Egységes Kérelemben, de hellyel-közzel ez is megvalósul. A szakember szerint az sem könnyítés, hogy nem kötelező a gazdaság teljes területére naplót vezetni, hiszen a gyakorlatban szinte mindenki AÖP-zik, ami az egész üzemet érinti. Ha pedig ez a naplózás a központi eGN-ben valósul meg, akkor annak megvan az az előnye, hogy a január 31-én beadandó Permetezési naplót és a március 31-ig elkészítendő Nitrátjelentést innen automatikusan le tudja szűrni a rendszer.
Nem kell minden adatot átadni!
„Mintegy 70 partnerünknek folyamatosan vezetjük a naplóját. A mi céljainkra is tökéletesen megfelel az Arasz szoftver, innen töltjük fel aztán az adatokat az eGN-be. A gazdálkodók egy része az AgroMapot használja, mivel ez jól használható, térképes földhasználati nyilvántartással rendelkezik. A nagyobb üzemek pedig leginkább a döntéstámogatásra is alkalmas AgroVIR rendszerét szeretik” – sorolja Kósa Ferenc, az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke. A kompatibilitási problémák már szerinte is megszűntek a külsős és a központi napló között. Mostanra pedig kiderült, hogy az EU egyáltalán nem várja el a gazdáktól a teljes napló leadását január 31-éig, csak azt kéri, hogy a támogatás ellenőrzéséhez szükséges adatok valahol folyamatosan vezetve legyenek. A januári határidő már csak az adott év permetezéseire vonatkozik.
Egyes műveletekhez azonban szigorú jelentési határidők kapcsolódnak – ilyen a rovarölő szeres permetezés és számos agrotechnikai művelet –, amiket viszont az Egységes Kérelemben kell jelezni. „Az Egységes Kérelem egy stabil, jól kezelhető, régóta működő, átlátható rendszer. A teljes napló leadásával csak felesleges kettős adatszolgáltatást végzünk, amire semmi szükség” – jegyzi meg a Bács-Kiskunban tevékenykedő szakember, aki gyakorlatidegennek érzi, hogy az AÖP-ben és az AKG-ban eltérő jelentési határidőket szabtak az adott műveletekhez. Az előbbi legtöbb műveletét 30 napon belül, az utóbbiét 20 napon belül kell jelezni.
„Az AÖP egy olyan jogcím, amiben nagyon nagy a hibázás lehetősége és nagyon kevés a jutalom. Egyetlen elfelejtett, le nem jelentett művelet az összes hektárra teljes támogatásmegvonást eredményez. Mifelénk 3–5 hektáros az átlagos táblaméret, és ezekhez egyenként kell minden munkafolyamatot bejelenteni. A legnagyobb jóakarattal is könnyen kimaradhat egy tábla. Ha belegondolunk, hogy a NAV-nál öt évre visszamenőleg önrevíziót lehet végezni, itt meg azonnal elvesztünk mindent… Nem csoda, ha a digitálisan képzett fiatal gazdák sem vállalják ennek a felelősségét, de még a MobilGazdával sem hajlandóak kaszát fotózni…”
Kósa Ferenc szerint legkésőbb 2029-től – az agrártámogatási rendszer átalakulásával – az AÖP is megszűnik, nem kell bajlódni vele 23 ezer forintért. Ami a januári adatszolgáltatást illeti, a naplófeltöltés kötelezettségének megszűnése miatt nem számít az informatikai rendszer túlterheltségére.
Zala vármegyében 100 partnert szolgál ki egy háromfős szaktanácsadói csapat, de ténylegesen csak egy tucatnak vezetik a naplóját. „Az értelmesebb gazdáknak visszaadtuk a naplózási feladatot. Feléjük csak a folyamatos tájékoztatást vállaljuk: mit, mikor, hogyan kell jelenteniük. Számukra biztosan könnyebbséget jelent, hogy nem kell a teljes naplót feltölteniük január 31-ig.” A zalai szakember is úgy látja, hogy az adatok szinkronizációja jól működik az egyes szoftverek között, most már csak azt kellene elérni, hogy ezt ne táblánként, egyesével kelljen elvégezni.
A papírmunka örök
Egy kisalföldi szaktanácsadó szerint sosem lesz annyira egyszerű a rendszer, hogy a gazdák zöme otthonosan érezze magát benne. Még a „digitális bennszülöttek” sem szeretnek a gazdálkodás helyett könyvelni, jogszabály-módosításokat figyelni, és felvállalni annak kockázatát, hogy egy adminisztrációs hiba nyomán támogatást veszítenek. A lejelentett műveletnek pedig még a műholdról nézve is hihetőnek kell lennie.
Bóka Ferenc 40–50 partnernek vezeti a naplóját, jellemzően kis-közepes gazdaságoknak. Sok pályatársához hasonlóan tápanyag-gazdálkodási tervet is készít az egyes kultúrákhoz. Ma már ezt sem kell január 31-ig feltölteni az eGN-be. „November–decemberben mindenki az őszi munkacsúccsal van elfoglalva, nehéz ilyenkor a nap végéig fejben tartani a jelentési kötelezettségeket. Győr-Moson-Sopron vármegyében konkrétan felhívta a hivatal azokat, akiknek elmaradásuk volt, ami dicséretes” – mondja. Ő is rámutat: az AÖP-hez a nemteljesítés terén súlyos szankciók tartoznak. Az eGN működésével kapcsolatban pedig neki is jók a tapasztalatai, főként, ha az adatrögzítés a munkaidő után történik. Az adatszolgáltatási hajrában eddig mindig az „éjjeli baglyok” voltak előnyben.
Mi a lényeg?
‑ Csak a támogatott területekre kell naplót vezetni, de ez bármilyen felületen történhet.
‑ A tápanyag-gazdálkodási tervet nem kötelező feltölteni az eGN-be.
‑ A március 31-ig beadandó Nitrátjelentés adatszolgáltatási felülete az eGN. Az eGN-ben vezetett adatok automatikusan átkerülnek az EK felületére.
‑ A Permetezési napló folyamatos vezetése nem kötelező az eGN felületén, de január 31-ig a teljes évet itt kell lejelenteni. Az eGN-ben vezetett adatok automatikusan átkerülnek az EK felületére.
‑ A határidőre jelentendő agrotechnikai műveleteket (rovarölő szeres kezelés, AÖP, AKG) az EK-ban jelentjük.
A kötelező jelentések egy részére tehát a környezetterheléshez kapcsolódik – ezeket a Nébih ellenőrzi az eGN-en keresztül –, más része támogatási jogcímekre vonatkozik – ezeket a Kincstár felügyeli az EK-n keresztül. Tehát két hatóság vizsgálódik más-más célból. Elméletben felruházhatnák a Nébihet azzal a jogkörrel, hogy bekérje a Kincstár adatait, a gyakorlatban nem valószínű, hogy ez megtörténik. Már sok gazdálkodó élvezi a központi napló kényelmi funkcióját, vagyis azt, hogy képes kivonatolni és átadni a Kincstárnak a szükséges adatokat. Mások számára pedig továbbra is az lesz a fontosabb, hogy saját ütemükben könyvelhessék a munkákat, és csak azokat jelentsék a hatóságoknak, amelyeket feltétlenül muszáj.
Gönczi Krisztina
MezőHír Tudástár: adatszolgáltatás – A gazdálkodóknak csak a támogatásokhoz és környezetvédelmi ellenőrzésekhez szükséges adatokat kell megosztaniuk: a teljes gazdálkodási napló átadása nem kötelező, az eGN és az EK pedig eltérő hatósági célt szolgál.
