Minden ellenkező hírrel szemben bőven 4 millió tonna alatt van az országban termelt szemeskukorica mennyisége, és nagy visszaesést szenvedett el a szántóföldi zöldségtermelés. A mezőgazdasági munkákat összegző AKI-jelentés visszaigazolja azt is, hogy nőtt az őszi vetésű kultúrák területe.
10%-kal nőtt az őszi vetésűek területe
A mezőgazdasági munkákat összegző, novemberi AKI-jelentés szerint már pontos számokkal rendelkezünk az őszi vetések területéről is: csaknem 10 százalékos a növekedés 2024-hez képest. Őszi búzából 7,8, durumból 35,5 százalékkal(!) nőtt a vetésterület. Előbbi az egymillió, utóbbi az 50 ezer hektárt közelíti. Rozsból nem sokkal több van, míg tritikáléból 9,7 százalékos a területnövekedés. Az árpa területe megint visszaugrott 300 ezer hektár fölé (+13%), ilyen eddig csak kétszer fordult elő: 2022-ben és 2023-ban. Ennek oka, hogy a takarmánygabonák igen jó piacnak örvendenek az olyan kukoricahiányos években, mint az idei, másrészt sok gazdaságnak választása sincs a tavasszal vethető növénypaletta beszűkülése miatt. Ahol még kockázatmentesen termeszthető a repce, ott a növény idei ára motiválta a vetést, és 11 százalékkal javulni tudott az egyébként nagyon lecsökkent termőterület.
Aratási eredmények a szántón
Napraforgóból 711 ezer hektárról közel 1,7 millió tonna kaszatot csépeltek a gazdaságokban, az országos termésátlag súrolja a 2,4 tonnát. A növény pillanatnyilag a legjövedelmezőbben termeszthető szántóföldi nagykultúra hazánkban. A szója 79 ezer hektárról bő 170 ezer tonnás mennyiséget adott, a hektárátlag most gyengébb lett, mint a napraforgónál, 2,1 tonna. A gyengébb hozamokat a májusi hideggel magyarázzák a legtöbb gazdaságban. A növény árával elégedetlenek a gazdálkodók. Az olajlen aratása közel 5 ezer hektáron valósult meg 1,4 tonnás termésátlaggal. A növény termesztése növekvő pályán van.
Befejezettnek tekinthető a szemeskukorica betakarítása is, ami közel 730 ezer hektáron valósult meg 3,7 millió tonnás végeredményt adva. Tehát azoknak lett igazuk, akik 4 millió tonna alatti összmennyiséggel kalkuláltak. Az országos termésátlag 5 t/ha lett, ami elfedi a nagy területi eltéréseket. (Lásd még: Kukoricakörkép: miért mondunk le róla, és miért nem?
Szemescirokból 45 ezer hektárról jelentették az aratás végét, a 3,5 tonnás átlaghozam hatalmas csalódást okozott a termelőknek.
Zöldségnövények
Befejeződött a burgonya betakarítása is. Közel 6300 hektárról 151 ezer tonna terményt gyűjtöttek be 24 tonnás hektárátlaggal. A cukorrépa 11,5 ezer hektáros területéből 4 ezer hektárnyi még hátravan, eddig 51 tonnás a termésátlag. A termelési kedvet erősen visszaveti a cukor árának csökkenése. (Már tavalyhoz képest is vesztettünk 5 ezer hektárt.)
Csaknem 5 ezer hektárral csökkent a csemegekukorica területe is a tavalyi évhez mérten a piaci anomáliák miatt. Az összesítés szerint 24 ezer hektáron 14 tonnás átlaggal szedték le a csöveket. A hozam megegyezik a tavalyival, az össztermés 16 százalékkal kevesebb. Nagyon visszaesett az ipari paradicsom termelése is: a csaknem 700 hektáros zsugorodást a hozamok növekedése nem tudta kompenzálni, így az össztermés harmadával kevesebb lett, 61 ezer tonna. Fűszerpaprika termelésünk stabil, a 10 tonnás hektárátlag jobb a tavalyinál. A vöröshagyma iránti érdeklődés csökkent a termelők részéről, 17 százalékkal kevesebb (38 ezer t) termény került a raktárakba a termőterület csökkenése miatt.
Gyümölcsök
Az alma- és a szilvatermésről már írtunk másutt, a diótermés végeredményéről még nem. Az aszály miatt az átlaghozam országos átlagban a tavalyi 1,3 t/ha-ról egy tonna alá esett, de 4 ezer hektárral nőtt a betakarításra érett termőterület, gyakorlatilag elértük a 12 ezer hektárt. Az ország regisztrált összetermése változatlanul bő 11 ezer tonna volt. Szőlőből mintegy 1500 hektárral kisebb területről a tavalyinál jobb mennyiségeket szüreteltek a gazdaságokban, a végeredmény 15 százalékkal több (487 ezer t) alapanyag a borkészítéshez. A szőlőtermelés esetében a jövő év lesz igazán kérdéses: az aranyszínű sárgaság gyakorlatilag az egész országban jelen van.
További részletek az AKI jelentésében.
MezőHír Tudástár: Őszi vetésű kultúrák területe – Az őszi búza, árpa, tritikálé és repce vetésterülete 2025-re csaknem 10%-kal nőtt, részben a kukoricahiány és a kedvezőbb piaci kilátások miatt.
