Az elmúlt év sikere után a Magyar Talajtani Társaság ismét megszervezte a Talaj & Terroir kampánynapot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a termőtalajok meghatározó szerepére. Az idei esemény középpontjában ezúttal a szőlőtermesztés állt – a Tolnai borvidéknek a bölcskei Tomolik Pincészet adott otthont.
A jó bor a szőlőben születik
Október 21-én tizenegy borvidék tizenegy pincészete adott otthont a bemutatóknak, ahol a vendégek szakemberek vezetésével ismerhették meg a dűlők talajainak változatosságát.
A Tolnai borvidéken a bölcskei Tomolik Pincészet fogadta az érdeklődőket. 1990-ben mindössze 1200 négyszögöl területen kezdtek szőlőtermesztésbe, ami napjainkra 12 hektáros birtokká fejlődött – ismertette a családi vállalkozás történetét Tomolik János cégtulajdonos, a Tomolik Pincészet alapítója és borásza. Azonban nemcsak a szőlőterület fejlődött, hiszen napjainkra modern feldolgozóval, pinceszinttel és rendezvényközponttal büszkélkedhet a birtok. A borászat filozófiája, hogy „a jó bor a szőlőben születik” – azaz a minőség alapja a talaj, a szőlő és a gondos, alázatos munka egysége.
Nincs 100 méter a távolság, de jelentős a különbség
Gyengébb termés a magasabban fekvő területen
A szakmai bemutatón Szingler Ildikó agrármérnök, talajtani szakmérnök hallgató és Bálint Károly talajtani szakértő, a Magyar Talajtani Társaság tagjai a Tomolik Pincészet szőlőterületének két pontján készítettek talajszelvényt: az egyiket a terület magasabb, a másikat pedig csupán mintegy 80 méterre, egy alacsonyabb részen. A két szelvény jelentősen eltért egymástól – szinte az egyetlen közös pont az volt, hogy mindkettő lösz alapkőzeten képződött, homokos szerkezetű talajon.
A magasabban fekvő ponton készített szelvény területén a szőlő gyengébb termést és minőséget adott. A megnyitott talajszelvényben nagyjából 35–40 cm vastag volt a humuszos talajszint, amely élesen különült el a világosabb színű, szerves anyagot nem tartalmazó, magas mésztartalmú lösztől. Ez szél által áthalmozott lösz, ami gyakorlatilag szerkezet nélküli, magas kalciumtartalmú talajanyagot jelent.
A magas kalciumtartalom problémák sorát okozhatja – kezdve a megfelelő alanyválasztástól, egészen a tápanyag-feltáródási gondokig. Megfigyelhető volt egy viszonylag erős tömörödöttség is a talaj felső rétegében, ahol növényi gyökerek gyakorlatilag csak a szerkezeti elemek között tudtak lehatolni.
Jóval mélyebb humuszos réteg
A második talajszelvényt a terület mélyebben lévő pontján készítették el. Ez jelentősen eltért az elsőtől, pedig a távolság csak mintegy 80 méter, a szintkülönbség pedig másfél méter volt közöttük.
A második szelvénynél már 90 cm mély humuszos talajszintet találtak, amely szintén éles határral vált el a talajképző kőzettől. Ez az első szelvényhez hasonlóan magas kalciumtartalmú, szerves anyagot nem tartalmazó lösz.
A magasabb humusztartalomnak köszönhetően itt a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai is sokkal jobbak: már 30 cm mélység alatt – ha nem is nyirkos, de legalább friss, üde – viszonyokat lehetett találni, és a gyökerek is sokkal jobban átszőtték a humuszos szintet.
A kalcium-karbonát hatása a termésre
Figyelemre méltó jelenség, hogy az első szelvény már a felszíntől karbonátra utaló, igen erős pezsgést mutatott, ami 10% feletti karbonáttartalmat valószínűsít. A második szelvénynél viszont a humuszos réteg szinte teljes egészében pezsgésmentes volt. A terepi pH-mérés alapján a talaj pH-értéke 5 és 6 közötti, azaz savanyú volt.
A dombtetőn elért gyengébb termés azzal is magyarázható, hogy a kalcium-karbonát jelenléte ott sokkal erősebb. Ez a növényeken is látszott: kevés levélzet, sárguló lombozat, gyengébb vitalitás.
A kalcium-karbonát túlzott mennyisége ráadásul sok esetben gátolja a mikroelemek felvételét. Ezért a gyökérzónába kijuttatott tápanyagokat a növények nem képesek hasznosítani a túlságosan magas kalciumszint miatt.
A szerves- és zöldtrágyázás talajra gyakorolt hatása
Az előadó szakemberek szerint a területen lévő talaj állapota szervesanyag-pótlással javítható. Erre a legjobb választás a szerves trágya, de a zöldtrágyázás is kiváló eredményeket hozhat. Jó megoldás a zöldtrágyakeverék vetése is, hiszen a zöld növényállománnyal a talajtakarás is megvalósul. A zöldtrágyanövény gyökerei mélyre hatolnak, javítják a talajszerkezetet és a vízháztartást.
A bemutató jól szemléltette, hogy a talaj szerkezete és szervesanyag-tartalma közvetlen hatással van a szőlő kondíciójára – és a bor minőségére is. A talajmegújítás és a szerves anyag pótlása ezért kulcsfontosságú a fenntartható szőlőtermesztésben.
MezőHír Tudástár: Talaj & Terroir – A Talaj & Terroir kampánynap bölcskei helyszíne rávilágított, hogy a szőlőtermesztés eredményességét alapvetően befolyásolja a talaj szerkezete, humusztartalma és mésztartalma.
