A Krím orosz megszállása óta egyre gyorsabb tempóban közeledik Ukrajna az Európai Unióhoz. A két fél közötti kereskedelem nagy feszültségeket élt át. Bebizonyosodott, hogy az átmenet nélküli liberalizáció – főként, amikor az alternatív értékesítési csatornák sem működnek Ukrajna számára – kezelhetetlen helyzetet teremt az EU piacán. A fekete-tengeri kikötők újraindulásával sokat javult a helyzet, de az új társulási megállapodás ismét felkavarhatja az uniós piacot.
Így jutottunk el ide
Az EU és Ukrajna között 2016 óta van érvényben társulási megállapodás, ami liberalizálta a felek közötti kereskedelmet is, kivéve az érzékeny agrártermékeket. 2022-től, az orosz–ukrán háború kitörését követően, az Európai Unió minden agrártermékre kiterjedő vám- és kvótamentességet vezetett be Ukrajna számára. Ez radikálisan megnövelte az unióba érkező ukrán kukorica mennyiségét. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia gazdái viszont tiltakoztak a piacukat elárasztó olcsó termények miatt, ezért 2023 végétől ezek az országok nemzeti hatáskörben ideiglenes importtilalmat vezettek be.
2024-ben érvénybe lépett az EU egészére kiterjedő importfék. Eszerint megneveztek egy havi átlagmennyiséget – a 2021 második felétől 2023 végéigimportált ukrán árumennyiség alapján –, ami az adott „érzékeny” termékből az EU piacára léphet, emellett hagyták, hogy a határmeneti országok fenntartsák az ideiglenes importtilalmat. Az „érzékeny” termékek köre: baromfihús, tojás, cukor, zab, a kukorica, a gabonadarák és a méz voltak.
A vészfék-mechanizmus 2025 júniusáig többször is beindult – elsőként a cukorra, majd a mézre –, végül a kukoricaimportot is leállította volna. A legújabb, nyáron kidolgozott és október 14-én elfogadott, új társulási megállapodás csökkenti vagy teljesen eltörli az Ukrajnából importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vámtételeit. A tervezetet most a Tanács is jóváhagyta, a tagállamok közül egyedül Magyarország és Szlovákia szavazott nemmel.
Hiába tiltjuk, ha az EU-ba bejöhet
A módosítás egy védzáradékot is tartalmaz, amelyet bármely tagállam piaci zavarai esetén aktiválni lehet. Ez alapján Magyarország is fenntarthatja a meglévő korlátozásait. Ukrajna szempontjából hazánk kis jelentőséggel bír, mivel az exportja túlnyomó része továbbra is a fekete-tengeri kikötőkön keresztül Spanyolországot célozza. Magyarország számára viszont az is jelentős piaci zavarokat okoz, ha olyan fontos exporttermékeket, mint a méz, a kukorica vagy a búza csak nyomott áron tudunk értékesíteni az EU piacán.
A mézre vonatkozó vámmentes kvótát 6000 tonnáról 35.000 tonnára emelték, ami hatszorosa az orosz–ukrán háború előtti szintnek. Fontos, hogy az ukrán mézbehozatalt még a kvótán túli mennyiség 17%-os megvámolása sem állította meg. A cukorkvótát ötszörösére, 20.000 tonnáról 100.000 tonnára emelték, miközben a feldolgozott termékeket kivették ebből a kategóriából. A tojáskvóta a háromszorosára emelkedett, 6000 tonnáról 18.000 tonnára. Az ukrán tojás iránti uniós kereslet a kvótán túli mennyiségekre is magas.
A búza vámmentesen behozható mennyisége kevésbé változott: 1 millióról 1,3 millió tonnára nőtt, de a liszt kikerült ebből a kategóriából, és 30.000 tonnás önálló kvótát kapott. A kukorica kvótája pedig hiába nem nőtt lényegesen, ha a kvótán túli mennyiségekre továbbra is 0% vámtétel vonatkozik, ami a gyakorlatban korlátlan importra biztosít lehetőséget az uniós tagállamok számára.
Jobban járnánk a csatlakozással
Az új rendszer legalább 2028-ig érvényben marad, amikor is felülvizsgálják. Ettől az időponttól Ukrajnának meg kell felelnie az uniós növény-egészségügyi előírásoknak, amit csak egy félévente készítendő, írásos jelentéssel ellenőrizne az Európai Bizottság. Ukrajna termelését csak akkor lehetne rákényszeríteni az uniós előírásokra, ha csatlakozna az EU-hoz, egyébként csak a forgalmazott termékek élelmiszer-biztonsági megfelelőségét lehet számon kérni rajta.
MezőHír Tudástár: Ukrán agrárimport liberalizáció – Az új EU–Ukrajna társulási megállapodás több mezőgazdasági termék – köztük a kukorica, méz és baromfi – vámját csökkenti vagy eltörli, ami korlátlan importlehetőséget teremt és feszültséget okozhat az uniós piacon.
