2019 óta csak egyetlen országban emelkedtek jobban az élelmiszerárak, mint Magyarországon. A legdurvábban a gyümölcsök és zöldségek drágultak. Az okok között a gyengülő forintot és a hatástalan árstopokat említi a Portfolió cikke.
Kolumbiát is leelőztük
Az OECD által számított globális élelmiszerinfláció 2019 és 2025 között több mint 45% volt. Ezalatt a legtöbb országban jobban emelkedtek az élelmiszerárak, mint az általános inflációs mutató, a két kivétel Kína és Csehország – írja a Portfolió a Financial Times-ra hivatkozva.
Magyarország mindkét mutatóban az élen jár: a kumulált infláció 49,9% volt, míg az élelmiszerárak 81,6%-kal emelkedtek az elmúlt hat évben. A kettő közötti különbség Kolumbia esetében volt a legnagyobb, ott hat év alatt „csak” 36,9% volt az infláció, az élelmiszerek drágulásában viszont majdnem utolértek minket. A ranglistát Törökország vezeti 790%-os(!) áremelkedéssel, ott az idei augusztusi emelkedési ütem is 33% volt.
A Portfolió kiemeli, hogy az ár- és árrésstopoknak csak rövid időre van hatásuk a hazai élelmiszerárakra, és jobbára ezek húzzák felfelé a hazai inflációt. Ebből arra következtetnek, hogy a kereskedők részben keresztárazásokkal próbálják kompenzálni a kormányzati beavatkozás hatásait.
[tarrtalomkozi_banner]
Főként a zöldségek, gyümölcsök drágultak
Kicsit részletesebben szemlélve, az Eurostat adatai alapján tíz év alatt a kenyér ára több mint a két és félszeresére emelkedett Magyarországon, a tojás 110%-kal, a hús 71,1%-kal, a tej 57%-kal drágult. Ezekből egyenként akadnak nálunk nagyobb áremelkedést is tapasztaló uniós országok, viszont a gyümölcsök drágulásában messze a legelső Magyarország: több mint 170%-kal emelkedtek az árak tíz év alatt, miközben a második Lengyelország sem ért el 100%-ot. A zöldségek esetében szintén mi mutattuk az EU legnagyobb mértékű drágulását a 130%-os áremelkedéssel.
Túl gyenge a forint
Az egyes országok közti különbség kapcsán a Financial Times azt emeli ki, hogy miközben 2018 eleje óta Svájcban mindössze 7%-kal emelkedtek az élelmiszerárak, Magyarországon a drágulás 93%-os volt. Úgy látják, ebben szerepe volt a forint 2021/22-es leértékelődésének. Ugyanis a dollárhoz mérten az euró alig veszített értékéből, a svájci frank, a cseh korona, de még a lengyel zlotyi is felértékelődött, míg a magyar forint 10%-ot gyengült.
Valami világszinten megváltozott
Az Financial Times szerint az élelmiszerinfláció sokáig csak azokban az országokban volt jelentős közgazdasági tényező, ahol nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Továbbá az élelmiszerárak eddig nem voltak jó előrejelzői a jövőben várható inflációnak, így a jegybankok sem fordítottak rájuk különösebb figyelmet. Ez most megváltozott. Az Európai Központi Banktól például azt hallani, hogy az élelmiszerárak emelkedése nagyban befolyásolja a lakosság inflációs várakozásait, ezért kiemelten érdemes figyelni.
Lásd még kapcsolódó írásainkat:
Miért nincs rendben a 74 ezer forintos búzaár?
Ha nincs pénz hazai zöldségre, marokkóit eszünk
MezőHír Tudástár: élelmiszerinfláció – a 2019–2025 közötti időszakban Magyarországon az élelmiszerárak 81,6%-kal emelkedtek, amit a gyenge forint és az árstopok torzító hatása is fokozott.
