Az importált műtrágyák ára jövőre érezhető emelkedésbe kezd, 2030-ra pedig drasztikusan átalakul a megfizethető kínálat. Mutatjuk, mely termékeket érinti hazánkban az EU új szabályozása.
Az import drasztikus lefékezése
2026-tól az EU élesíti a szén-dioxid-határkiegyenlítő mechanizmust (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM). Ez a rendszer fokozatosan váltja fel az ingyenes kibocsátási egységek kiosztását, és célja, hogy megakadályozza a CO₂-intenzív termelés kiszervezését az unióból, tehát azt, hogy a környezetszennyező gyártások EU-n kívülre helyezésével, majd a legyártott termékek visszaimportálásával tegyenek szert versenyelőnyre egyes vállalatok.
Az új rendszerhez kapcsolódó adó mintegy 15 millió tonna nitrogénműtrágya-importot is érint. Az EU ugyanis nagymértékben függ a műtrágyaimporttól, és kevés alternatívája van. Öt exportőr – Oroszország, Egyiptom, Marokkó, Algéria, valamint Trinidad és Tobago – adja az európai nitrogénműtrágya-behozatal közel 70 százalékát.
Átrendezi az importpiacot
A szén-dioxid-határadó különösen az ammóniát, a karbamidot (ureát) és a DAP-ot (diammon-foszfátot) érinti, jelentősen növelve az importköltségeket.
- Ammónia: A CBAM miatt az importált ammónia költsége 2030-ra tonnánként akár 200 euróval is emelkedhet. Emiatt már 2026-ban 10–20%-os, 2030-ig pedig akár 50%-os áremelkedés is várható – a gyártók kibocsátásaitól és az EU CO₂-kvóta árától függően. A magas kibocsátású országok, például Oroszország vagy Trinidad és Tobago versenyképessége csökkenhet, míg az alacsony kibocsátású USA-é javulhat.
- Karbamid (urea): 2026-ra 10–15%-os, 2030-ra pedig akár 45%-os drágulás várható.
- DAP: A foszfátműtrágyák esetében a hatás kisebb, mivel gyártásuk során kevesebb kibocsátás keletkezik. Az importárak jövőre 2–5%-kal, 2030-ra pedig akár 10%-kal nőhetnek.
Honnan származik a magyarországi nitrogénműtrágya?
Hazánkban a péti Nitrogénművek annyi műtrágyát gyárt, hogy annak nagyjából fele exportra kerül. A belső piacon a gyár saját becslése szerint 60%-os piaci részesedéssel bír. A többi igényt javarészt egyetlen nagy kereskedelmi hálózat fedi le, amelyik alapvetően a környező országokból szerzi be a portfóliójában szereplő termékeket. A magyarországi import fő forrásai csökkenő sorrendben: Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Románia és Szerbia.
Termékekre bontva két fontos nitrogéngyártmányt importálunk. Az ammónium-nitrát legnagyobb részt a szlovákiai Duslo gyárból érkezik az országba, míg a karbamid főként Szlovénián keresztül lép be, valamint Szlovákiából és Romániából. Fontos, hogy a romániai Azomures – szemben a szlovákiai Dusloval – nem rendelkezik számottevő karbamidgyártó kapacitással, ahogy Szlovénia sem, ellenben mélytengeri kikötőikben fogadni tudják az Egyiptomból, a világ legnagyobb karbamidexportőrétől származó szállítmányokat.
Magyarán a karbamid az, ami – nemcsak nálunk, de egész Európában – EU-n kívüli forrásból származik. 2023-ban a hazai karbamidimport mennyisége (129 ezer tonna) háromszorosan felülmúlta az ammónium-nitrátét, és ennek 36%-a szlovén közvetítéssel érkezett, 17%-a pedig Románián keresztül. Erősen kérdéses, hogy a karbamidimportból mindössze 13%-os részt kitevő Duslo képes lehet kiváltani az egyiptomi származású importot, főként úgy, hogy egész Európára jellemző a karbamidhiány.
Mi a lényeg?
Hazánkban – de egész Európában – karbamidhiány van. Az EU nitrogénműtrágya-felhasználásának kb. 30–35%-át importból fedezi, és ebből a karbamid a fő komponens. A karbamid felhasználása eddig dinamikus bővült Európában, aminek okai a következők voltak:
- A karbamidgyártás energiaigénye és logisztikája kedvező, Egyiptom, Katar, Algéria, Nigéria, Oroszország és Kína is óriási exportkapacitással rendelkezik.
- Az ammónium-nitrát (AN) gyártása szigorúbb EU-s szabályozás alá esik (robbanásveszélyes anyag, ADR-szabályok), ami drágítja a termelést.
- A folyékony nitrogénformák (UAN-oldat) és urea-keverékek terjedése növelte a karbamid részarányát a mezőgazdasági gyakorlatban.
- Javuló felhasználási technológia: a precíziós kijuttatás és az inhibitoros megoldások csökkentik a N-veszteséget a talajban.
A fentiek miatt az ammónium-nitrát gyártása és felhasználása 2020 óta erősen csökkenő trendet mutat Európában, míg a karbamidé nő. Az új szabályozás hatására – amennyiben ezt a gázárak lehetővé teszik – ismét előtérbe kerülhet a hazai ammónium-nitrát. Azonban a karbamidmennyiség általános csökkenése az európai piacon ennek is emelni fogja az árát.
Mi a jövő?
A Rabobank szerint technológiaváltást kényszerít ki az új szabályozás. A klímabarát technológiákban „kék”, illetve „zöld” ammóniát gyártanak. Előbbi esetén a fosszilis tüzelőanyagokat CO₂-leválasztási eljárásokkal kombinálják. A Rabobank szerint a kék ammónia 2030-ra válhat versenyképessé, mivel mentesül a CBAM-fizetési kötelezettség alól. A zöld ammónia, amelyet megújuló energiával állítanak elő, várhatóan csak 2034 körül lesz versenyképes, amikorra a határkiegyenlítő mechanizmus teljesen ellehetetleníti a korábbi gyártási technológiákat.
MezőHír Tudástár: nitrogénműtrágyák drágulása – az EU szén-dioxid-határadója (CBAM) miatt 2026-tól 10–20%-os, 2030-ra akár 50%-os áremelkedés várható az importált nitrogénműtrágyák – főként karbamid és ammónia – esetében.
