Ukrajna a világ ötödik legnagyobb dióexportőre, ám a háború, az éghajlati változások és a gazdasági nehézségek erősen próbára teszik az ágazatot. A tavalyi exportteljesítmény 15 éves mélypontot jelentett az ország történetében. Idén jobb számokkal kalkulálnak az elemzők.
A diótermelést a kistermelői szektor viszi a hátán
A statisztikák nem tartalmazzák a háztáji, kisüzemi termelés adatait, de az elemzők szerint körülbelül 11 ezer hektárra tehető ez a szegmens, a termőterület kb. 80 százalékát fedi le. Ezekben a gazdaságokban jellemzően nem használnak műtrágyát, növényvédő szert, nem öntöznek, és a betakarítás, valamint a diótörés is kézi munkával történik. Ez alacsony költséget, de ingadozó minőséget eredményez.
A háború előtti években az állami támogatások és az agrárföldpiac liberalizációja ösztönözte a nagyobb dióültetvények telepítését. Ezek átlagos mérete 20–50 hektár, és jellemző rájuk az öntözés, a műtrágya használata és a több fajtából álló telepítési struktúra. Ezen ültetvények hozamai sokkal stabilabbak. A háború azonban súlyos károkat okozott: a megszállt déli területeken több száz hektárnyi ültetvény veszett el, a frontvonal közelében pedig számos terület vált művelhetetlenné. Sok gazdaságban már nem fektetnek pénzt, energiát és emberi munkaerőt a fiatal ültetvények gondozásába sem, mivel mindegyikből hiány van, és a gabonafélék vagy olajnövények termesztése gyorsabban megtérül.
Akik mégis folytatják a diótermelést, azok igyekeznek gépesíteni a munkát: diótörő és csomagolóberendezéseket vásárolnak. Néhányan saját márkát is létrehoztak, belépve a kiskereskedelmi piacra. Megjelent az ökológiai diótermesztés is: 2025-ben regisztrálták az első hivatalos biodiótermelőt, aki megfelel mind az ukrán, mind az uniós előírásoknak.
A termelési támogatások a háború kitörésekor megszűntek, ám az ültetvényberuházásokat továbbra is segíti a kormányzat: a legfeljebb 25 hektáros ültetvények létesítését hektáronként 400 ezer hrivnya, azaz 3,2 millió forint támogatással ösztönzi.
A raktárakban romlik meg a dió
Az ukrán diótermés az utóbbi években 98 és 106 ezer tonna között alakult, idén is 100,5 ezer tonnára becsülik. A dió a mindennapi fogyasztás része Ukrajnában: sok családnak saját fája van, a cukrászipar pedig a legmegbízhatóbb felvevőpiac. A háború miatt azonban jelentős készletek halmozódtak fel a háztartásokban, amelyeket rossz körülmények között tárolnak. A 2023/24-es fogyasztás 46,5 ezer tonna volt, a tavalyi 77,7 ezer tonna, az idei betakarítás után 65,6 ezer tonnás belső felhasználással számolnak az elemzők. A növekedést a gyenge minőségű tételek kiszelektálása hajtja.
Exportpiac: 2024 volt a mélypont
A kivitel csúcsa a november–decemberi időszak, de egy jó évjárat után bő félévig eltartanak a kiszállítások. Az aszályos 2024-es szezon után azonban 15 éves mélypontra esett a kivitel, egyrészt a minőségi problémák miatt, másrészt az exportszabályozás szerencsétlen módosítása miatt, ami éppen decemberben állította le a kivitelt. Végül héjas mennyiségre vetítve közel 21 ezer tonnát ért el az export, míg 2023/24-ben 72 ezer tonna eladására volt képes az ágazat.
Tisztított dióból 7,2 ezer tonna került külföldre, ami 74 százalékos visszaesést jelentett. A fő piac továbbra is az EU volt (Franciaország, Románia, Görögország, Hollandia), ide 5,6 ezer tonna dió jutott el (-71% vs előző szezon). A héjas dió leginkább Azerbajdzsánba és Törökországba került. Normál esetben a héjas dió exportára egy dollár körül mozog kilónként, míg a tisztított dióé valamivel 3 dollár fölött alakul.
Idén 35 ezer tonnára javulhat az ukrán exporteredmény, ami a következőkkel indokolható:
- a háború előtt telepített ültetvények fokozatosan termőre fordulnak,
- az idei jobb időjárás jobb minőséget eredményezett,
- a kudarcos tapasztalatok alapján még az exportszezon előtt jogszabálymódosítás remélhető.
Az utolsó pont továbbra is csak egy remény, bár az adminisztrációs terhekhez is alkalmazkodik valamelyest a kereskedelem. Egy biztos: a háború hatásai már erőteljesen érződnek a szektoron. Egy békekötéssel Ukrajna még vissza tudna találni azokra a piacokra, amelyeken most Kína és Chile igyekszik átvenni a helyét.
A MezőHír következő lapszámában részletesen foglalkozunk a diótermesztéssel.
Ez a cikk is érdekelheti: Átmenetileg kevesebb, de egyre jobb a moldáv dió.
MezőHír Tudástár – dióexport – A dióexport a dió külkereskedelmi kivitele; Ukrajna példája mutatja, hogy a héjas és tisztított dió mennyiségét és árát az időjárás, a termőterület, a háborús helyzet, az adminisztratív szabályozás és az EU-piacokhoz való hozzáférés egyaránt befolyásolja; jobb minőségű termés és stabil jogszabályi háttér növelheti a kivitel volumenét és értékét.
