Érdemes figyelni Bulgáriát, mert ugyanazok a hatások érik a gabonatermesztését, mint amit Magyarországon is tapasztalunk. Fontos különbség, hogy ők nagyobb volumenekkel érintettek, és tengeri kikötővel is rendelkeznek. Amikor a bolgár agrártermelés új irányt vesz, akkor a régiónk durum-, prémiumbúza- és sörárpakínálata érezhetően megváltozik.
Magyar kukoricát is importálnak
Bulgária immár negyedik egymást követő évben tapasztalt rendkívül forró és száraz nyári időjárást júliusban és augusztusban. Ennek következtében a termelők tovább csökkentették a növény területét, ami idén már csak 420 ezer hektár volt, ötödével kisebb a tavalyinál.
Bár a szezon elején optimista várakozások övezték a termelést, a szélsőséges nyári időjárás lelohasztotta a reményeket. Az egyes források 2 és 4 tonna közé teszik a várható hektáronkénti hozamot. Ezért a teljes termésre vonatkozó becslések is széles skálán mozognak: 850 ezer tonnától 1,7 millió tonnáig terjednek. Az Európai Bizottság 3,25 t/ha-t becsült a műholdas képek alapján, a helyi elemzők 3,57 t/ha-t remélnek, másfél millió tonnás összterméssel.
Az első mérések szerint a kukoricaszemek aflatoxin-tartalma alacsonyabb idén, ami a periodikus nyári lehűlésekkel magyarázható. Kereskedelmi források szerint a tavalyinál kedvezőbb toxinszint és a kevés termés hozzájárulhat ahhoz, hogy az idei termés ára magasabb lesz a tavalyinál. Az átlagár 2024 júniusa óta fokozatosan emelkedik, 2025 augusztusára 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az export lassú és alacsony szintű. Augusztus közepéig a tavalyi tengeriből 248 ezer tonna kukorica lépett a külpiacokra. Ezzel szemben a behozatal 2025 augusztus közepéig 462 ezer tonnára nőtt. A fő források: Ukrajna, Szerbia, Törökország, Magyarország és Románia voltak. A csökkenő belföldi termelés növekvő belföldi kereslettel párosul: erősödik az ország keményítő- és bioetanol-gyártása, de a takarmányigénye is nő. Ezek alapján Bulgária a betakarítást követően akár 500 ezer tonna kukorica importjára is szorulhat.
Koraibb fajták még kisebb területen
Az öntözés fejlesztése – ahol ez lehetséges – gőzerővel folyik Bulgáriában is. Az öntözött kukorica kiváló nyereséget termel, de csak kevés területen megvalósítható. Iparági források idén a teljes vetésterület 5–10 százalékát öntözték a gazdálkodók. Sokan térnek át a forgatás nélküli (no-till), a minimális talajművelési (minimum till) vagy sávos talajművelési (strip-till) technikákra is. Az állománysűrűség csökkentése, a szuperkorai hibridek és a szárazságtűrő fajták vetése szintén jellemző trend.
Jellemző a termelési költségek csökkentése is: a gazdálkodók igyekeznek visszafogni a kiadott műtrágya és növényvédő szer mennyiségét. A bevétel maximalizálása előrébb való szempont, mint a hozamok növelése. Az elemzők szerint hiába magas a kukorica ára, jövőre újabb visszaesés várható a növény területében. Egyesek már a kukorica teljes száműzését tervezik a vetésforgóból. Ez hosszabb távon tovább növeli Bulgária kukoricaimport-igényét.
Kalászosok veszik át a kukorica helyét
A búza és az árpa tenyészidőszakában még kedvezőek voltak az időjárási feltételek, ennek köszönhetően a betakarítási eredmények meghaladták a várakozásokat. Becslések szerint a búzatermelés 7,3–7,5 millió tonna lehet, kb. 8,5 százalékkal több a tavalyinál. A terület 6,2 százalékos növekedése és az 5,8 tonnás hektáronkénti búzaátlag eredményezte ezt. A hozam 11 százalékkal haladta meg az ötéves átlagot. Ugyanakkor a malmi búza aránya mindössze 55–60 százalék, szemben az előző évi 70 százalék feletti értékkel.
A teljes árpatermés 1,1-1,2 millió tonna lehet, mintegy 7,7 százalékkal több, mint tavaly. Ez a betakarított terület 2,7 százalékos növekedésének és a 4,8 százalékkal magasabb hektáronkénti hozamnak köszönhető. Az átlagtermés 15 százalékkal haladta meg az ötéves átlagot, 5,8 t/ha volt.
Bőven jut exportra
A 2025/26-os gazdasági év júliusában és augusztusában a búzaárak 1 százalékkal alacsonyabbak voltak a tavalyinál, amit a gazdák keveselltek, viszont új exportkeresletet generáltak. A bolgár búzakivitel már tavaly is rekordot döntött 6 millió tonnával. A szállítmányok 77 százaléka EU-n kívüli országokba került, főként Algériába és Egyiptomba. Az EU-n belül Spanyolország és Görögország volt a legnagyobb vásárlójuk. A 2025/26-os gazdasági év is jó exportkereslettel indult.
Az árpaárak kifejezetten erősek voltak az év során, és a betakarítás utáni első két hónapban is kissé (+1%) meghaladták az előző szezonét. Az exportkereslet ennek ellenére erős. Az előző szezonban az árpakivitel majdnem 750 ezer tonna volt, ennek közel fele az EU-n kívüli piacokra került, főként Szaúd-Arábiába és Algériába. Az EU-n belül Spanyolország és Portugália voltak a legnagyobb vásárlók.
Ugyanazokban a szegmensekben látnak fantáziát, mint mi
A jelenlegi árszinteken még mindig van nyereség a búza- és az árpatermesztésben.A gazdálkodók ezért igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben növelni az őszi kalászosok területét a kukorica rovására. A kínálati arányok változását a bolgár takarmányipar is lekövette: egyre inkább búza és az árpa helyettesíti a kukoricát a takarmányadagokban, ami stabilan tartja az előbbiek árát.
Egyes gazdaságok elkezdték bővíteni a durum vetésterületét, mivel kiváló kereslet mutatkozik iránta az olyan külföldi piacokon, mint Olaszország és Görögország. Más gazdák a prémiumbúzák irányába fordultak, vagy aszálytűrő fajtákat vetnek. Az árpatermelők körében a sörárpára való átállás figyelhető meg.
A cikk forrása: USDA.
MezőHír Tudástár: Aflatoxin – mikotoxin típusú, penészgombák által termelt mérgező vegyület, amely főként kukoricában, olajos magvakban és takarmányban fordul elő. Az aflatoxin veszélyes az emberi és állati egészségre, ezért az élelmiszer- és takarmányláncban szigorú határértékeket alkalmaznak a jelenlétére vonatkozóan.
