Az MBH Termőföldindex 2007 és 2024 között 275 százalékkal nőtt, és csak az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg. 2024-ben ismét a jó termőképességű földek felé fordult a piac, és a kisebb területek is kelendőnek bizonyultak.
Értékes termelőeszköz
Az MBH Termőföldindex értéke 2024-ben 335,7 pontra növekedett a 2023-ban mért 333,6-os szintről. A mezőgazdasági termelői árindexszel deflált index értéke pedig 154,5 pontra nőtt a korábbi 148,7-ről. (Ez azt jelenti, hogy 2008 óta, azaz 16 év alatt másfélszeresére nőtt a termőföldek relatív értéke. A grafikon jól érzékelteti a pénzügyi nehézségek és a klimatikus sokkok földárakra gyakorolt hatását – a szerk.) A jobb minőségű és a kisebb földek ára növekedett leginkább, de a régiók között továbbra is jelentős különbségek vannak.
2024-ben a hazai termőföldárak nominálisan 0,6 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, reálértéken számolva a növekedés mértéke 3,9 százalék volt. A Termőföldindex elmúlt évekbeli jelentős növekedését azonban több tényező is fékezte 2024-ben: csökkent az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása, mint ahogy az egy hektárra jutó nettó vállalkozói jövedelem és a szándóföldi növényeknél a súlyozott termésátlagok is.
A klímaváltozás is bekúszott az árakba
2024-ben a szántóterületek ára nőtt a leginkább, átlagosan 2,38 millió forintért lehetett hozzájutni egy hektárhoz, ami 1,6 százalékos emelkedést jelent 2023-hoz képest. Az árak régiónként meglehetősen eltérően alakultak. Míg a Dél-Dunántúlon 8,5, a Dél-Alföldön pedig 0,4 százalékkal csökkentek az árak, addig a többi régióban 1,5 és 6,9 százalék közötti növekedés ment végbe. A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon emelkedtek az árak: 6,9, illetve 5,6 százalékkal.
Az átlagárak továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabbak, átlagosan mintegy 3 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért. Az Észak-Alföld (2,6 millió forint/hektár) és a Közép-Dunántúl (2,47 millió forint/hektár) szintén a legdrágább térségek közé tartozott, ezzel szemben Észak-Magyarországon 1,57 millió forint volt a szántók átlagára, továbbra is jelentősen elmaradva az országos átlagtól.
Megyei összehasonlításban a jó minőségű földekkel rendelkező Hajdú-Biharban voltak a legmagasabb átlagárak 2024-ben, itt több mint 3,24 millió forintba került egy hektár. Szintén a legdrágábbak közé tartozott a Pest, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Békés és Fejér vármegye, ahol 2,6-2,9 millió forintba került egy hektár szántóterület. Meghaladta az országos átlagot a szántók ára Szabolcs-Szatmár-Bereg és Komárom-Esztergom vármegyében is. Aa legkevesebbet, 1,39 millió forintot Nógrádban kértek el hektáronként. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2 millió forint alatt maradtak az átlagárak.
A művelési ágak szerinti árak szinte változatlanok maradtak
A gyümölcsösök hektáronkénti átlagára 2,24 millió forintot tett ki, ami 0,3 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A gyepek, rétek, legelők esetében átlagosan 1,32 millió forint volt a hektáronkénti ár, ami 0,1 százalékos emelkedést jelent, míg az erdőkért és fásított területekért 1,29 millió forintot kellett fizetni, kismértékű, 0,2 százalékos éves csökkenést követően. Az erdőkért Közép-Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni, ahol a hektáronkénti ár meghaladta az 1,5 millió forintot. A gyepek, rétek és legelők szintén ebben a régióban bizonyultak a legdrágábbnak, 1,7 millió forintos hektáronkénti átlagárral. A gyümölcsösök az Észak-Alföldön keltek el a legmagasabb áron, 2,49 millió forintos hektáronkénti átlaggal.
A jobb minőségű területek ára emelkedett a leginkább
Az utóbbi két évben egyértelműen a jobb minőségű földek ára emelkedett a legnagyobb mértékben: a 35 aranykoronaérték feletti szántók esetében a növekedés elérte a 34 százalékot a 2022-es szinthez képest. A közepes minőségű, 15–25, illetve 25–35 aranykorona közötti kategóriákban szintén jelentős, 18–22 százalékos drágulás volt tapasztalható. Ezzel szemben a leggyengébb minőségű, 15 aranykorona alatti területek ára csupán 7 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban. Ez fordulatot jelent, ami különösen szembetűnő annak fényében, hogy 2015 és 2022 között éppen ezek az alacsonyabb értékű szántók drágultak a leggyorsabban.Megváltozott az árak birtokméret szerinti alakulásának korábbi mintázata is. Míg az elmúlt években a szántók esetében a legnagyobb, 10 hektár feletti kategóriában ment végbe az egyik legjelentősebb áremelkedés, addig 2024-ben az 1-5 hektár közötti kisebb parcellák esetében mutatkozott a legnagyobb, 1,9 százalékos növekedés.
„A friss adatok tehát arra utalnak, hogy a piaci figyelem ismét a jobb adottságú területek felé fordult, mint ahogy a kisebb földterületek forgalomképessége is nőtt. Ez hosszú távon is befolyásolhatja a földbefektetések irányát” – emelte ki Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója. „A termőföld a mezőgazdasági termelés alapja, amely komoly értékkel bír, és ennek megfelelően a finanszírozása is kulcskérdés. A jelenlegi magasabb kamatkörnyezetben elsősorban az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ kamattámogatott termék jelenthet segítséget a gazdálkodók számára. Az állami földértékesítési programban pedig amellett, hogy a legtöbbször értékbecslés nélkül be tudjuk fogadni a hiteligényt, azzal is segítjük ügyfeleinket, már a szerződések közjegyzői okiratba foglalására sincs szükség. Költségoldalon ezzel is támogatjuk a gazdákat, ami szintén tükrözi a gazdatársadalom iránti elkötelezettségünket.”
Az MBH Jelzálogbank által végzett MBH Termőföldindex-elemzés részletei itt érhetőek el.
