Egy német influenszer, Stefan Vogelsang az elmúlt évben kétféle repcét vetett csalogatónövénnyel, mivel szerette volna elhagyni a költséges rovarölő szereket. A technológia kiválóan működik, és igencsak jövedelmező.
Korán virágzó repcesávval csalogatott
Vogelsang egy videóban foglalta össze idei tapasztalatait. Eszerint két repcehibridet vetett el hagyományos technológiában (1-1 hektárt), illetve úgy is, hogy melléjük egy úgynevezett Runner-típusú repcesávot vetett, ami az egyhektáros parcellák mintegy negyedét foglalta el. A Runner repce egy olyan őszi-tavaszi átmeneti hibrid, amelyik bírja a telet, de sokkal gyorsabban fejlődik és nagyjából két héttel hamarabb virágzik, mint az őszi repcék. (Itt olvashat róluk részletesen.)
A kísérlet célja elsősorban a repcefénybogár által okozott kár mérséklése volt azáltal, hogy a korán virágzó repcesáv magához csalogatja a kártevőt. A kérdés az volt, hogy a csalogatósáv kiesése a termelésből mennyivel veti vissza az egy hektárra jutó hozamot, és az esetleges kiesést kompenzálja-e az, hogy teljesen elhagyta az inszekticides permetezéseket.
A kísérleti terület mindössze 4 hektáros volt, de a környezetében nem voltak más repcetáblák. A rovarölő szeres kezeléseken kívül a többi állománypermetezés (egy őszi gyomkezelés, egy regulátor és egy plusz gombaölő) a megszokott rendben zajlott a kísérleti parcellákban. Vogelsang sárgatálakkal figyelte az állományt, de a kárküszöböt végül sehol nem érte el a rovarnyomás az őszi repcékben, így végül a teljes 4 hektáros területen elhagyhatta az inszekticides permetezést.
Szerény költségek, magas hozam
A gazda hozammérő és NIRS-szenzor segítségével értékelte a kísérletet. A Churchill hibrid tisztán vetve 4,7 t/ha hozamot adott, míg a Runner-típusú sávval együtt csak 4,2–4,3 t/ha-t (-10%). Ugyanakkor a Detlef hibrid tisztán és Runner repcével vetve is 4,2 t/ha termést hozott. A gazda úgy véli, ennek az lehetett az oka, hogy a Detlef esetében túl nagy volt vetésnorma, és a növények egymást akadályozták a potenciális termés kibontakozásában. Olajtartalom tekintetében nem talált szignifikáns különbséget a vetésmódok és a fajták között.
Mindent egybevetve összesen 270 eurót (108 ezer Ft) költött egy hektárnyi repce növényvédelmére, és nagyon szerény, 150 kg-os nitrogénadagolással érte el a német viszonylatban megszokott hozamokat.
Vogelsang azt a következtetést vonta le a kísérletből, hogy a jövőben elegendő lesz csak kisebb csalogatósávokat kialakítani a nagyobb méretű repcetáblák szélén, és elég lehet azt az uralkodó szélirányba elhelyezni, nem feltétlenül kell körbeszegni vele a táblát. Emellett érdemes a repcének nagyobb helyet biztosítani a fejlődéshez, ezért szemenkénti vetéssel és a gabonasortáv helyett 45 cm-es távolsággal próbálkozik ősszel. Az eredményekről bizonyára jövő nyáron is láthatunk egy videót az influenszertől.
MezőHír Tudástár: Csalogató növénysáv – A csalogató növénysáv olyan termesztéstechnológiai elem, amelynek célja, hogy a kártevőket a főnövény helyett egy másik, korábban virágzó vagy vonzóbb kultúrnövényhez irányítsa. A repcetermesztésben például a korán virágzó Runner-típusú repce képes magához csalogatni a repcefénybogarat, így csökkentve a főállomány kárterhelését. A módszer előnye, hogy mérsékelhető vagy akár teljesen elhagyható az inszekticides permetezés, ami költség- és környezetkímélő megoldást jelent. Bár a csalogatósáv a termőterület egy részét elveszi, a hozamkiesést gyakran ellensúlyozza a kisebb inputköltség és a jobb növényvédelmi egyensúly.
