Az áldott anyaföld az elmúlt napokban bőven kapta az égi áldással felérő esőt. A kiszáradt altalaj pedig szomjasan itta azt, ínséges időkben aranyat érhet a tartalék. Jólesik az embernek, ha bizakodhat: a termést tekintve jövőre jobb évünk lehet, mint az idei volt. Nem biztos, de még lehet.
Mi az igazság?
Hogy hasznot is terem-e az újesztendő, s ha igen, akkor kinek? Ez a kérdés áll most a szakmai és politikai csatározások homlokterében. Neves vagy annak gondolt szaktekintélyek, kormányhivatalnokok, pártpolitikusok, újabban még a gazdák és gazdálkodók is vehemensen mondják a maguk igazságát. A földbérletek és a földtörvény vitája kapcsán sokszor és több irányból elhangzik: a mások igazsága hazugság. Vannak, akik hiszik, a földtörvény, e földön birkózást követően, ésszerű módosító javaslatok figyelembe vételével lesz elfogadva, s nem csak a kétharmad erejével.
A szaktárca honlapján szinte napi rendszerességgel megjelenő információk sorából a lapzártánk idején legfrissebbet idézem a dolgok aktuális állásáról. “A Vidékfejlesztési Minisztérium minden európai uniós forrást fel tud és fel fog használni – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hajdúböszörményi sajtótájékoztatóján.
Emlékeztetett rá, hogy az idén aszály pusztított az országban, ezért a kormány döntött az agrártámogatások előrehozataláról: eddig már 160 milliárd forintot kifizettek a gazdáknak. Állatjóléti támogatásra 12 milliárd forintos keretet indítottak újra, ami 20 százalékkal megemelt forrást jelent. Beszámolt arról is, hogy az állattartók 46 milliárd forint támogatásra számíthatnak, és az év végéig további 58 milliárd forint agrártámogatási szerződést kötnek meg.
Fazekas Sándor annak kapcsán, hogy az Országgyűlés most tárgyalja a földtörvényt, úgy fogalmazott: 1100 éves vita zárul le ezzel. A helyben lakó, magyar gazdálkodók a földhaszonbérlet első számú kedvezményezettjei. A törvény a gazdatársadalom érdeke mellett nemzeti érdeket is szolgál. Eddig 22 ezer hektár földet hirdettek meg Magyarország első földhaszonbérleti pályázatán, és 1200 nyertest hirdettek ki; a pályázók több mint 80 százaléka 100 hektárnál kisebb földterülethez jutott – mondta Fazekas Sándor az MTI érdeklődésére, megjegyezve: ezek közül 10-20 szerződést vitatnak többnyire ugyanazok, de valamennyit már tételesen cáfolták. A programot folytatják: az idén és zömében jövőre további 65 ezer hektárra lehet pályázni, majd a nemzeti parkok területéből több ezer család juthat földhöz.
A zsebszerződésekről szólva kijelentette: ezek illegálisak, ezért már hozzákezdtek a felgöngyölítésükhöz, és a földtörvény is jó pár gyakorlati akadályt támaszt annak érdekében, hogy ne is legyenek legálisak. ‘Magyarország jogállam, a törvények mindenkire vonatkoznak, és innen üzenem, hogy az illegális szerződéseket 1-5 év börtönnel büntetik’ – hangsúlyozta Fazekas Sándor.
Kié legyen?
A hivatalos állásponton kívüli és elleni véleményeket is bőven felsorakoztató “Kié legyen a föld?” tematikus honlapról egy olyan írást választottam, amely egy másik látásmód eklatáns példája. Az Old Dohányfüstmentes Egyesület közleménye: “Ki hazudik, kinek higgyünk? Kinek higgyünk, Szabó Csaba miniszteri biztos elmondásának, vagy professzor dr. Ángyán József lemondott földművelésügyi államtitkár részletes, bizonyítékokkal alátámasztott tanulmányának? Ángyán József szerint a pályázaton elérhető pontok nincsenek tisztán, egyértelműen, félreérthetetlenül meghatározva, a bizottság jelenleg manipulálhatja azokat. Szabó Csaba elmondta, hogy a következő pályázatokat is a korábbi bizottságok fogják kezelni, elbírálni, ugyanis, ha a helyben lakó gazdák alakítanák a bizottságokat, akkor is előfordulhatna, hogy a sógor-komák részesülnének előnyben. Aki – így Szabó Csaba is – Ángyán József tanulmányát olvasta, és azt állítja, hogy azokban valótlan nevek és adatok szerepelnek, tett-e valamit annak érdekében, hogy az igazság kiderüljön?
Tett-e valamit Szabó Csaba annak érdekében, hogy Ángyán Józsefet, aki a tanulmányban foglaltakat közzétette, és naponta ismétli, nem elmondással, hanem valós, hitelt érdemlő, grafikákkal, nevekkel, felsorolásokkal, megcáfolja?
A tények kemény dolgok, tehát melyek az igazi tények? A tényeket hazugsággal nem lehet megváltoztatni, mássá tenni. Ha tényekkel lehet a fentieket cáfolni, kérjük, tegye meg Szabó Csaba minél hamarább, amit szükséges megtenni, mert az Ángyán-tanulmány terjedése olyan, mint az áttételes rákbetegség. Mindennap hatványosan sokszorozódik, és már kezdi ellepni az egész országot. Kinek jó ez? Szabad elfelejteni azt, hogy a választók nagy többsége vidéken él?”
A törvény szerint
A politikánál is létezik nagyobb és hatalmasabb erőtér, s ez nem más, mint a természet. Nem árt a törvényszerűségeivel tisztában lenni, s ahhoz alkalmazkodva cselekedni, esetleg merésznek tűnő tervekkel előállni.
“Uniós forrásokra támaszkodva a 2014-2020-as költségvetési időszakban megépíthető az a víztározói kapacitás, amellyel enyhíthetők lennének az ideihez hasonló aszályos években az agráriumot ért károk – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Balmazújvárosban, a Tisza-tavi polgármesterek találkozóján.
Kifejtette: Magyarországon 400 millió köbméterrel kellene növelni a tározókapacitást. Középtávon mintegy 120 tározó megépítésének vagy bővítésének van realitása, ennek költsége 46 milliárd forint. Hozzátette: a jelenlegi 100 ezer hektárnyi öntözött mezőgazdasági terület nagyságát 15-20 év alatt 2 millió hektárra kell növelni.
A saját erőt és az állami önrészt a következő uniós költségvetési időszakban a Magyarország által elnyerhető közösségi források egészíthetik ki. A közösségi agrárpolitika ugyanis egyre inkább környezetvédelmi irányultságot vesz, így megnyílik az út például az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az innováció terén benyújtandó pályázatokra – hangoztatta Fazekas Sándor, kiemelve, hogy uniós szinten a KAP két pillére 281 milliárd, illetve 89 milliárd eurós forrást tartalmaz.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány elfogadta a nemzeti vízgazdálkodási, öntözési és aszálykezelési stratégia kidolgozásáról szóló előterjesztést. Eszerint a jövő év közepére el kell készíteni egy olyan átfogó szakmai anyagot, amely konkrét cselekvési határidőket és pontos költségeket is tartalmaz. A miniszter fontosnak nevezte az öntözési hivatal létrehozását, mert véleménye szerint intézményes keretek között hatékonyabban lehet összefogni az ágazat szakmai munkáját.
Házunk tája
Sok kicsi sokra megy, ha élni tudunk a házunk táján fellelhető lehetőségekkel. Ugyanis a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvénymódosítás tervezete alapján (amennyiben azt elfogadják) a termelők 2013. január 1-jétől legálisan tölthetik munkagépeikbe a saját gazdaságukban megtermelt növényből kisajtolt, tiszta növényi olajat. A saját előállítású, tiszta növényi olaj adómértéke az üzemanyag célú gázolajra érvényesnek 18%-a. Jövedéki adót a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban előállított, maximum 97 liter/ha/év mennyiségben felhasznált ásványolaj után kell majd fizetni. De ez még csak a kezdet. “Újra lesz háztáji Magyarországon – mondta Fazekas Sándor a szektor feltérképezésére és népszerűsítésére létrehozott szakmai munkabizottság alakuló ülésén. A vidékfejlesztési miniszter szerint kormányzati cél, hogy erősödjön a ház körüli állattartás, s hogy új konyhakertek és gyümölcsösök jöjjenek létre. A tárcavezető hangsúlyozta: a háztáji szerves része volt a vidéki Magyarország életének, s a bizottság feladata, hogy újra erőre kapjon. Még ma is sokan foglalkoznak kertészkedéssel, s vannak, akik nemcsak önellátásra termelnek.
A testület élén álló Szabó Csaba a háztáji gazdálkodást a vidéki élet újjáélesztésre méltó sajátosságaként jellemezte. Felkutatják a még működő mintagazdaságokat, és jó példaként állítják az otthon körüli állattartásra és növénytermesztésre fogékony rétegek elé – tette hozzá.
A miniszteri biztos a terület nemzetgazdasági súlyát érzékeltetve emlékeztetett: egykor a 10 milliós magyar sertésállomány felét a háztáji gazdálkodás adta. A bizottság vezetője rögzítette, eddig önkormányzati rendeletek tiltották a ház körüli állattartást, ám a nemzeti ügyek kormánya megváltoztatta az erre vonatkozó jogi szabályozást. Ez teremtett lehetőséget a testület megalakulására, a háztáji gazdálkodás újjáteremtésére.
