A szezon később kezdődik a vártnál, de hamarosan itt van a magyar szabadföldi dinnye. Az ára borsosabb lesz, mint tavaly, ami annak is köszönhető, hogy általában véve nagyon kevés szezonális gyümölcs van most a piacon a tavaszi fagyok miatt.
Nehezen, de optimistán indult a szezon
A hazai kínálatban nagyjából két hete van jelen a nagyfóliás termesztésből származó, magyar dinnye. A szezon később kezdődik a vártnál, mivel a fagyos április miatt a kiültetéseket csak a hónap második felében lehetett elkezdeni, és a palánták fejlődését a májusi hideg is nagyon megfogta. Július 10. körül várható a szabadföldi kínálat erőteljes felfutása – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a FruitVeB közösen tartott, szezonnyitó sajtótájékoztatóján.
2019 óta – a dinnyét övező nagyobb szakmai figyelemnek köszönhetően – jelentős előrelépés történt az egységesebb hazai árualap felé, és az ágazat érdekérvényesítő képessége is javult. Az utóbbi évek jó értékesítési lehetőségeinek köszönhetően vissza is tért a termelők kedve a dinnyetermesztéshez. A tavalyi területnövekedés után idén ismét újabb táblákon indult meg a helyrevetés vagy a palánták kihelyezése. Az előbbi technológiát még mindig sokan követik a Nyírségben, ahol hagyományosan egy későbbi szedést és az exportpiacokat – Szlovákiát, Cseh- és Lengyelországot – célozzák meg.
A görögdinnye nagyjából 10, a sárga 15%-kal több hektárt kapott a gazdaságokban, így az előbbi termőterülete már mintegy 3600 hektárra tehető, az utóbbié pedig nagyjából 600 hektár. A piaci és klimatikus kihívások azonban folyamatosan növekednek – hívták fel a figyelmet szakmai szervezetek képviselői. Koncentrálódik a piac, a kiszámíthatatlan időjárás pedig könnyen torlódásokat okoz az európai kínálatban. Kéthetes piaci résekben kell a termelőknek nagyon fegyelmezett technológia mellett előállított, versenyképes áruval megjelenniük.
Amit a klíma elvett, visszaadják az árak
Bár „hibázni nem lehet”, a tavaszi fagyok, majd a légköri aszály egyre gyakrabban okoznak váratlan problémát a magyar termelésben. A déli termőrégiókban előállított dinnyék 100%-ban öntözöttek, döntően csepegtetéses vízpótlást kapnak a tenyészidőszakban, ám ez alig tompítja a mostanihoz hasonló hősokkok és légköri aszály káros hatásait. Az UV-sugárzás nagyon magas, ezt a hatást növényvédelmi kezelésekkel tompítják a termelők, akik – minden fáradozásuk ellenére – idén kisebb méretű dinnyékkel tudnak szolgálni a vásárlók számára.
Az északi régióban még nincs felkészülve minden termelő az öntözésre: a dinnyeterület nagyjából negyede még mindig nem kap vízpótlást. Mivel a klimatikus kihívások csökkentik az egy hektárra jutó hozamot, miközben a költségek nőnek, várható, hogy az inflációnál magasabb mértékű áremeléssel fogunk szembesülni a boltokban. Ez annál is inkább valószínű, mivel nagyon kevés és drága az alternatív gyümölcs (szintén a tavaszi fagyok miatt), és ugyanez a helyzet a régiós versenytársainknál is. Lesz tehát kereslet a magas árfekvésű dinnyére is.
A szakma képviselői azt kérik a forgalmazóktól, hogy ne a dinnyével akciózzanak, a fogyasztóktól pedig azt, hogy vásárlásaikkal mindig a magyar termelőket támogassák. Exportra most is nagyjából a tavalyi mennyiség juthat a hazai gyümölcsből, 50–60 ezer tonna.
