Éves átlagban 7-8 alkalommal permeteznek a szőlőültetvényekben. A lisztharmat a szélsőséges időjárási körülmények között is folyamatosan jelen van. Az idei tavaszon a peronoszpóra is gondot okozhat. Mindkét kórokozóra csaknem az összes iMetos készülék 100%-os fertőzésveszélyt jelez – figyelmeztetnek a szakértők.
Folyamatos nyomás: lisztharmat
Sajnos a kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet jellemző az időjárásunkra, és ez ideális környezet a lisztharmatfertőzéshez. Csaknem az összes iMetos készülék 100% fertőzésveszélyt jelez. A kedvező időjárási feltételek mellett a szőlő fogékony fenológiai fázisa is szükséges a betegség kialakulásához. Az egyes területek, illetve fajták nagyfokú heterogenitást mutatnak, mivel az alig 1-2 kitárult kis levéllel és már 4-5 leveles állapotban lévő ültetvénnyel is találkozhatunk. A meleg nappalok hatására erőteljes, intenzív növekedés várható, így érdemes a növényvédelmi kezeléseket ehhez igazítva tervezni.
A gombafonalak a rügypikkelyek alatt is átvészelhetik a telet, amiből úgynevezett zászlós hajtással fakad a szőlő. Áttelelhet kazmotéciumokkal is, melyek nyár végén alakulnak ki a leveleken. Ekkor még elpusztíthatók ezek a sárga színű, vékonyfalú gombaképletek. Közvetlenül a szüret után elvégzett kénes vagy olajos-kénes lomblemosást tekinthetjük az első védekezések. Ahol ezt nem végezték el, ott az őszi esőkkel lemosódtak a kordonkarra, támrendszerre a gombaképletek, melyek tavasszal elindítják a fertőzést.
A fertőzés után rövid, kb. 10 napos lappangási időre számíthatunk. Az első tünetek, vagyis a sárguló, áttetsző foltok megjelenése után rövidesen torzulni kezd a levél. Majd a fonákon megjelennek a gomba jellegzetes, fehér-szürke telepei, melyekben nagy mennyiségben képződnek a spórák (konídiumok). Ekkor már nehéz megfékezni a kórokozó további terjedését. A védekezéskor a fürt védelme a legfontosabb. A növekvő bogyók héja felszakad, másodlagos kórokozók jelenhetnek meg, amivel jelenetős termésveszteség következhet be.
Arra kell törekedni, hogy ne történjen meg a fertőzés. Jelenleg a kontakt kén hatóanyagú gombaölőké a főszerep, amit virágzásig alkalmazhatunk. Emellett a kálium-hidrogén-karbonátból, a Cerevisane-ból és a paraffinolajból készült készítmények is engedélyezettek a kórokozó ellen. Fürtmegnyúlásnál a felszívódó (szisztemikus) növényvédő szerek használatát kell megkezdeni, ami a fertőzési nyomástól függően 2–4 alkalmat jelent. Ilyen hatóanyagok pl.: a difenokonazol + cyflufenamid, a metrafenon. Lehetőség van kombinált kezelésre, vagyis a kén és a felszívódó hatóanyagok együttes kijuttatására. Az egyszerű anyagok közül a konyhasó, a szódabikarbóna, a talkum és a tehéntej is alkalmazható.
Peronoszpóra: korán érkezik
A lisztharmat mellett az idei tavaszon a peronoszpóra is gondot okozhat. Csaknem az összes iMetos készülék 100%-os fertőzésveszélyt jelez. Kezdetben a fiatal levelek színén sárgászöld olajfoltok alakulnak ki, melyek fokozatosan megbarnulnak. A levelek fonáki részén fehéres színű penészgyep jelenik meg. A kórokozó lappangási ideje 11–13 nap közé tehető. A legnagyobb kárt a fürtfertőzés jelenti, ami a virágzat megjelenésétől borsószem nagyságú méretig okoz jelentős kárt a virágzat és a fürt elhalásával.
Ahol a peronoszpóra tavaly megfertőzte a leveleket, a vesszőket vagy a fürtöket, és ezek a tőkéken vagy sorközökben maradtak, érdemes kontakt rézzel is kombinálni a lisztharmat elleni permetezést. Virágzásban perzselhetnek a réztartalmú gombaölők, ezért inkább mellőzük ezek használatát. Alkalmazhatunk felszívódó hatóanyagokat – pl. iprovalikarb, ciazofamid, azoxistrobin –, de a csalánkivonatot, mint egyszerű anyagot is ajánlják a megelőzésben. A mezei zsurló, a fűzfakéreg és a lecitin mindkét gomba ellen hatásos.
Ez a cikk is érdekelheti: Sorköztakarás a szőlőben: nem mindegy, mivel.
