2025 kulcsév lehet a hazai mezőgazdaság digitalizációja szempontjából – különösen a térinformatika és a távérzékelés alkalmazásában. A gazdák körében nőtt az érdeklődés a precíziós technológiák iránt, de a digitális eszközpark sok esetben még mindig kihasználatlan, mivel hiányzik mögüle a megfelelő szoftveres támogatás és az adatok hatékony integrációja.
Szoftver nélkül nem megy
Az AGRON Analytics Kft. ügyvezetője, Turbéki Richárd szerint a térinformatika mára az agrárdigitalizáció központi eleme lett. A drónos, műholdas és szenzoros adatgyűjtés önmagában kevés – ezek az információk akkor nyernek valódi értelmet, ha egy jól strukturált rendszerben összehangolva elemzést és döntéstámogatást nyújtanak. A cég olyan digitális platformot fejlesztett, amely egyetlen rendszerbe integrálja az összes releváns adatforrást, lehetővé téve a gazdák számára, hogy egyszerűen, egy helyen kövessék nyomon a táblák állapotát, a kijuttatási terveket és a talajvizsgálati eredményeket.
A gépek már megvannak, most jön a tudatos használat
Az utóbbi évek pályázati lehetőségei révén sok gazdaság jutott modern eszközökhöz, például automata kormányzással, precíziós permetezéssel vagy sávos műtrágyaszórással rendelkező gépekhez. Ám ahhoz, hogy ezek ne csak drága beruházások, hanem valódi megtakarítást és hozamnövekedést eredményező eszközök legyenek, szükség van a digitális adatkezelés fejlesztésére is. Itt jön képbe az AGRON Analytics megközelítése: a cég nemcsak eszközöket és szoftvereket kínál, hanem komplex szolgáltatási csomagot – beleértve a gazdaságok digitális érettségének felmérését, a célzott monitoringtervek kidolgozását és ezek megvalósításának folyamatos nyomon követését is.
Pályázatok és célzott tanácsadás: új lendület a szektornak
Turbéki szerint a 2025-re várt újabb digitalizációs pályázat ismét előtérbe helyezheti a precíziós gazdálkodást. A cél nem csupán a technológia beszerzése, hanem a termelői attitűd átalakítása is: a digitalizációs eszközöket tudatosan kell használni, amihez nélkülözhetetlen a tanácsadás és a felhasználói oldal erősítése. A cég gyakorlata szerint a partnergazdaságokkal történő együttműködés első lépése mindig egy digitalizációs audit. Ennek során feltérképezik a meglévő eszközparkot, adatgyűjtési szokásokat és szoftverhasználatot, majd ezek alapján egyedi monitoring- és fejlesztési tervet dolgoznak ki. A rendszeres visszamérés lehetővé teszi, hogy a gazdák objektíven értékeljék a digitális megoldások által elért gazdasági és ökológiai eredményeket.
Az adatalapú gazdálkodás már nem a jövő
A hazai agrárium digitális átalakulása tehát nem elsősorban technológiai, hanem szemléletbeli kérdés. Azok a gazdálkodók, akik felismerik az adatalapú döntéshozatal előnyeit – például a költséghatékonyabb inputanyag-felhasználást vagy a környezeti terhelés csökkentését –, hamar versenyelőnyhöz juthatnak. A térinformatikai alapú gazdálkodás különösen azokon a területeken hozhat áttörést, ahol nagy területek kezelése, változó talajminőség vagy vízmegtartási kihívások jellemzőek.
A 2025-ös év új korszakot nyithat a magyar mezőgazdaságban – de csak akkor, ha a digitális eszközök mellé tudatos stratégia és szoftveres háttér is társul.
Forrás: agrarszektor.hu.
Kapcsolódó cikkünk: Nemcsak a termőföld, az információ is kincs az agráriumban.
