A talajvédelem és a költséghatékonyság egyre fontosabb szempont a modern mezőgazdaságban, miközben a termelőknek a hozamokat is optimalizálniuk kell. A direktvetés – amely talajforgatás nélkül, közvetlenül a tarlóba történő vetést jelent – egyre nagyobb teret nyer világszerte, hiszen csökkenti az eróziót, megtartja a talaj szervesanyag-tartalmát, illetve jelentősen mérsékli az üzemanyag- és munkaerőköltségeket. Az sem mellékes szempont, hogy az EU környezetvédelmi elvárásaival harmonizáló technológiák közé sorolják a direktvetést. Cikkünkben felidézzük a direktvető gépek első hazai megjelenését, fejlődésüket, és összefoglaljuk a direktvetés előnyeit.
A direktvetés előnyei és jelentősége
A direktvetés a fenntartható mezőgazdaság egyik kulcseleme, amely világszerte egyre nagyobb figyelmet kap. Az eljárás lényege, hogy a talajbolygatás minimalizálásával, közvetlenül a tarlóba vagy a takarónövényzetbe, tarlómaradványba történik a vetés, csökkentve ezzel az eróziót, a deflációt, megőrizve a talaj szerkezetét. A felszíni borítottság javítja a csapadékvíz megtartását, csökkenti a talaj nedvességvesztését, és mérsékli a kémiai szerek bemosódását. A módszer támogatja a talaj biológiai aktivitását, például a giliszták tevékenységét, ezáltal javítva a talaj termékenységét.
A hagyományos szántás elhagyásával a talaj mikrobiális életközössége, szerkezete és vízháztartása kedvezőbb állapotban marad, ami hosszú távon fenntarthatóbb gazdálkodást eredményez. Az ilyen rendszerekben csökken a talajtömörödés, mivel kevesebb gépi műveletre van szükség. Emellett a takarónövények használata tovább erősítheti a rendszer előnyeit, segítve a szervesanyag-tartalom növekedését és a szénmegkötést. A minimális talajbolygatás elősegíti a talaj szervesanyag-tartalmának a megtartását, növekedését. Direktvetéssel csökkenthetők a gépberuházási, idő- és munkaköltségek, az üzemanyag-felhasználás, hiszen ez a művelet kevesebb munkafolyamatot igényel. A piacon elérhető magas műszaki színvonalú direktvető gépek hatékonyabbá teszik a technológia alkalmazását.
Az első direktvető gépek itthon
Érdekes módon a direktvető gépek első, komolyabb nagyságrendű hazai alkalmazása a szerkezetváltás előtt, a 80-as évek legelején, a gyepfelújítási technológiaváltás kapcsán történt meg. Akkoriban a kérődzők takarmányozásában egyre fontosabb szerepet kaptak a természetes rétek és legelők, valamint az intenzív gyepek. A gyepterületek hozam- és minőségjavításának egyik hatékony, illetve költségtakarékos módjának tűnt a direktvetéses gyepfelújítás, amelynek során a meglévő gyepfelszín megszüntetése nélkül vetik be a területet.
A hagyományos gyepfelújítási eljárásokkal szemben a direktvetés kevesebb energiát és munkaműveletet igényelt, így jelentős költségmegtakarítást eredményezett. A technológia lényege, hogy a meglévő gyepállományba célzottan vetnek be új növényfajokat, például szálfüveket és pillangósokat, amelyek elősegítik a takarmány minőségének és mennyiségének a növekedését. Ezzel elkerülhető volt a teljes talajfeltörés és az újravetés költséges folyamata. Az eljárás előnye továbbá, hogy a gyepterület nem esik ki a termelésből, mivel már a következő évben legeltetésre is használható. A kisebb talajbolygatás eredményeként jobban megőrizhető a talaj nedvességtartalma, és csökkenthető az erózióveszély.
A gyepfelújítás során különböző direktvető gépeket próbáltak ki, melyek közül az MF-130 és a Bettison DD jelű direktvető gép bizonyult a legjobbnak, így ezeket importálták említésre méltó darabszámban. Az MF-130 előnye volt, hogy jól szabályozható csoroszlyamunkája révén egyenletes vetési mélységet biztosított, és nagyobb munkasebességnél is hatékonyan működött. A gép napi teljesítménye 15–20 hektár volt, miközben a vetés egyenletes és pontos maradt. A direktvetéses gyepfelújítási eljárással a munkaműveletek száma 48–65%-kal csökkent, az élőmunkaigény 17–77%kal, míg a költségek 24–82%-kal mérséklődtek a hagyományos talajműveléses felújításhoz képest.
A 80-as évek végén kezdődtek, és a 90-es évekbe átnyúlva több éven át folytak kísérletek itthon a szemenkénti vetőgépek direktvetésben való alkalmazásával kapcsolatban. A Buffalo vetőgépet alakították át a direktvetés igényeihez igazodva résbe vető („Slot Planter”) változatúvá, ék alakú orros nyitócsoroszlyák hozzáadásával. Az átalakított gép extrém száraz körülmények között is jól teljesített, biztosítva a megfelelő vetési mélységet még tömörödött talajon is, bár a magtakarás nem volt kielégítő. A gépet lazított és lazítatlan, valamint szárzúzott és zúzatlan szárú talajokon egyaránt kipróbálták, és eltömődés nélkül működött.
A másik vizsgált vetőgép a Cyclo800 volt, amelyet SUKUP típusú kiegészítő elemekkel szereltek fel, beleértve a paralelogramma szerkezetű tárcsás csoroszlyapárt és a „V” alakú terelőlemezeket. Ezek a vetőelemek előtt megtisztították a talajfelszínt a szármaradványoktól és a száraz talajrészektől, biztosítva a magok megfelelő elhelyezését. A Cyclo-800 működésében nem jelentkezett funkcionális üzemzavar. Tapasztalatok szerint azonban a vetőelem előtt kitisztított sávból kiszorított szár- és talajrészecskék a sorközökben feltorlódtak.
A direktvető gépek fejlődése és általános kialakítása
Az elmúlt évtizedekben a direktvető gépek jelentős fejlődésen mentek keresztül, hogy jobban alkalmazkodjanak a különböző talaj- és klimatikusviszonyokhoz. A kezdeti egyszerűbb vetőszerkezetű gépek helyét ma már precíziós technológiával felszerelt, számítógép-vezérelt direktvető gépek vették át a kínálatban. A modern direktvető gépek egyik kulcsfontosságú eleme a nyitó- és vetőcsoroszlya, amely biztosítja a mag optimális mélységű és egyenletes elhelyezését. A különböző gyártók által kifejlesztett tárcsás és késes csoroszlyák lehetővé teszik a megfelelő vetési körülmények kialakítását még nehezebb, tömörödött talajokon is. Az állítható, rendszerint magas csoroszlyanyomás biztosítja, hogy a vetőmag megfelelően érintkezzen a talajjal, így biztosabb kelést eredményez.
Itthon a nagy szármaradvánnyal borított területek miatt leginkább a tárcsás direktvető gépek váltak be. A vetéshez speciális, nyitócsoroszlyás megoldást alkalmaznak. Ennek egyik kulcsfontosságú eleme a nyitócsoroszlya, amely keskeny és sekély magárkot hoz létre, ahová a vetőmagok kerülnek. A művelet során a talaj felszínének csak mintegy 10–15%-os megbolygatására kerül sor. A magok megfelelő mélységbe történő elhelyezése után nyomókerekek gondoskodnak arról, hogy a vetőmagok a megfelelő mélységben, egyenletesen kerüljenek a magárokba.
Ezenkívül a magtakaró-tömörítő kerekek is fontos szerepet játszanak a folyamatban. Ezek nemcsak a talaj visszatömörítését végzik el, hanem egyes típusoknál még a vetési mélység szabályozására is alkalmasak, biztosítva ezzel az egyenletes kelést és a növények optimális fejlődését. A gépek magadagoló rendszere, vázszerkezete a hagyományos vetőgépek elemeiből tevődik össze, de vázuk, a nagyobb csoroszlyanyomás és terhelés miatt, sokkal erősebb, mint az alapkivitelű vetőgépeké.
A változtatható tőszámú vetés (VRT – Variable Rate Technology) egyre inkább beépül a direktvető gépekbe. Ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy a vetési tőszámsűrűség az adott fajtához, illetve hibridhez igazodjon. A direktvető gépekbe egyre gyakrabban integrálják a helyspecifikus tápanyag-visszapótlást is, ami azt jelenti, hogy a vetéssel egyidejűleg műtrágyát vagy egyéb tápanyagokat is kijuttatnak. Az új generációs gépek különböző mechanikai és hidraulikus rendszerekkel biztosítják az ideálisan magas csoroszlyanyomást, hogy a mag minimális talajbolygatás mellett, egyenletességet tartva megfelelő mélységbe a magárokba kerüljön. A modern modellek egyre korszerűbb és hatékonyabb tömörítőkerekekkel, illetve egyedi kialakítású csoroszlyarendszerekkel rendelkeznek, amelyek a legváltozatosabb talajviszonyokhoz is alkalmazhatók.
Főleg szemenkénti vetőgépeknél arra is lehetőség van, hogy a direktvetésre is alkalmas konstrukciós felépítésű hagyományos gépeket kiegészítők – nyitótárcsák és szárterelők – utólagos felszerelésével alkalmassá tegyük direkvetési technológiában való használatra. Erre leginkább a tengerentúli gyártású, klasszikus amerikai építési megoldású vetőkocsival szerelt típusok alkalmasak.
Kitekintés a jövőbe
A direktvetési technológia és a hozzá kapcsolódó gépek fejlődése várhatóan tovább folytatódik, különös tekintettel a digitális megoldások és az automatizálás területére. A direktvető gépek technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult a módszer hatékonyságának növekedéséhez. Fontos azonban figyelembe venni, hogy ez a módszer az extenzív gazdálkodás egyik formája, így a terméshozamokat ennek megfelelően kell tervezni. A direktvetés nem csupán egy vetési technológia, hanem egy komplex termesztési rendszer, amely szakértelmet igényel, és hosszú távon fenntartható, igényes gazdálkodási szemléletet alakít ki.
SZERZŐ: FARKAS IMRE
