A gabonavírusok esetében a legnagyobb problémát az okozza, hogy a gazdálkodóknak akkor kell valamilyen módon védekezniük e kórokozók, illetve az őket növényről növényre átvivő vektorszervezetek ellen, amikor még semmilyen tünet sem jelentkezik (ősszel), viszont a tünetek megjelenésének idején (tavasszal) már semmiféle védekezési módszer sincs a fertőzés megállítására a növényállományban. Ekkor már a tudomány jelenlegi állása szerint tehetetlenek vagyunk a gabonavírusokkal szemben.
A vírusok kártétele
A kalászos gabonákon előforduló vírusok szinte mindegyikéről kijelenthető, hogy a megfertőződés időszakában még semmiféle tünet sem utal a fertőzés tényére, a vírus jelenlétére. Bár a gabonavírusok döntő hányada az egész vegetációs időszak alatt képes a vektorszervezeteik közvetítésével megfertőzni a kalászosokat, de az igazán veszélyes fertőzések mindig ősszel következnek be. Bár a gabonaféléket rendkívül sok vírus támadhatja meg, hazánkban az árpa sárgatörpülés-vírusa (BYDV) és a búza törpülésvírusa (WDV) messze a leggyakoribb. Nagyon sok gazdálkodó számára a vírusos fertőzés felismerése is problémás, így igen sokszor ezek a kórokozók úgy okoznak kárt, hogy jelenlétükről a gazdálkodóknak fogalmuk sincs.
A búzatörpeség-vírus a gabonafélék egyik legjelentősebb gazdasági kárt okozó vírusa. Nevétől eltérően nem csak a búzán, hanem valamennyi gabonafajon (árpa, rozs, tritikálé, zab) előfordul. A vírust kabócák terjesztik, ezek az 1–4 mm-es kártevők ugrálnak, illetve szemlézéskor kirepülnek. A kikelt, fiatal növényeket szívogatják, és közben terjesztik a vírusokat. A vírusfertőzés fontos jellemzője, hogy egyszerre jelenik meg a teljes táblán (szemben az árpasárgatörpeség-vírussal, ami a tábla szélén jelenik meg). A fertőzés a táblán levélsárgulás, csokrosodás és törpeség formájában jelentkezik. A betegség tünetei már ősszel jelentkezhetnek, de szembetűnővé csak tavasszal, a bokrosodás kezdetén válnak. Sajnos ekkor már nincs orvosság, mivel a betegséget csak megelőzni lehet, gyógyítani nem.
A búzatörpeség-vírus és az árpasárgatörpeség-vírus terjedése különböző, nem kell számolnunk mindkét vírus együttes, erős fertőzésére. Amikor ugyanis az időjárás kedvező az árpasárgatörpeség-vírus megjelenéséhez, a búzatörpeség-vírus visszaszorul – és ugyanez érvényes fordítva.
Téves diagnózis
Az árpasárgatörpülés-vírus nevében benne van ugyan a sárga szó, de érzékelhető mértékű sárgulást általában csak az árpán okoz. Az utóbbi években egyre gyakrabban fordult elő, hogy áprilisban, a szárba indulás kezdetén az árpaállományokban egyes növények csoportjai foltszerűen elsárgulnak, növekedésük leáll, elmarad a szárak kifejlődése, majd végül egy részük el is pusztul. Ezt a sárgulást sok gazdálkodó – tévesen – más kórokozók számlájára írja, vagy egyszerű élettani problémának, tápanyaghiánynak véli.
A foltokban kialakuló intenzív sárgulás, a törpülés, a növény turgorának megnövekedése (jellegzetesen kemény levélzet) egyértelműen az árpa sárgatörpülés-vírusára utal. Ugyanakkor ez a vírus más gabonákat is előszeretettel képes megfertőzni, de azokon a legszembeötlőbb tünet, a sárgulás elmarad.
A búza törpülésvírusa ugyanilyen tünetekkel jelentkezik, de ez a vírusfaj még az árpán sem okoz sárgulást. A vírusok jelenléte miatt elmaradhat a szárak és ezáltal a kalászok kifejlődése, amely egyértelműen közvetlen terméscsökkenéssel jár. Sajnos az enyhébb, későbbi fertőzések hatása is jelentős. Ekkor gyengébb a termékenyülés, kevesebb a produktív szár a megfertőzött növényeken. A legsúlyosabb esetben, amikor a vírusos fertőzés miatt foltokban kipusztul a növényzet, olyan lokális gyomosodási problémák, gyomos gócok keletkezhetnek, amelyek akár még a betakarítást is megnehezíthetik.
Hogyan előzhető meg a vírusos kártétel?
A gyakori szemlézés a megelőzés kulcsa. Amennyiben a levéltetvek és kabócák elszaporodását észleljük, rovarölő szeres kezelésekkel megszabadulhatunk a vírusterjesztő rovaroktól. Fontos figyelemmel kísérni a táblák szélét, árokpartokat is, mivel ezek növényvilágán a kabócák, levéltetvek szintén élősködnek, és így fertőzési forrást jelenthetnek.
SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ
