A gazdák számára kulcsfontosságú lesz az új támogatási rendszer megértése és a hatékony pályázatírás, ugyanis az új támogatási rendszerek lehetőséget nyújtanak a környezetbarát technológiák bevezetésére, valamint az energiahatékonysági projektek finanszírozására.
Az évet záró Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián is külön szekció foglalkozott a 2025-ben induló EU-s közös agrárpolitikai ciklussal. Az előadók ott is kihangsúlyozták, hogy a következő pénzügyi ciklusban a fenntarthatósági célok teljesítése központi szerepet kap. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár-munkabizottságának elnöke pedig a sikeres beruházási program megvalósításához szükséges legfontosabb tényezőkre hívta fel a jelenlévők figyelmét.
Az eseményen elhangzott, hogy a 2027-ig tartó időszakban (is) alapvető fontosságú az agrárium fejlesztése érdekében a hosszú távú gondolkodás és a hatékony forrásfelhasználás. Az alábbiakban a rendezvényen is elhangzott tíz legfontosabb összetevőt ismertetjük:
1. Gazdasági környezet
A következő években várhatóan mérsékelt gazdasági növekedés és magas kamatszintek jellemzik majd a piacot. Az agráriumban elengedhetetlen a tőkeberuházások folytatása, még akkor is, ha az alapkamatok csökkenése nem valószínű. Az elérhető források hatékony felhasználása hosszú távú előnyöket hozhat az ágazat számára.
2. Túlpályázás szűrése
A pályázati kedv kiemelkedően magas, különösen az állattenyésztés és az élelmiszeripar területén. Az első pályázati kiírások 1760 milliárd forint értékű igényt generáltak, ezért intenzív szűrés várható. A legversenyképesebb szereplők kerülhetnek kiválasztásra.
3. A nagyobb gazdaságok előnyei
A nagyobb vállalkozások és üzemek akár 10 milliárd forintos projekteket is megvalósíthatnak. Bár a nagyvállalatok előnyösebb helyzetben vannak, a kisebb szereplők számára is biztosítanak lehetőségeket a fejlődésre.
4. Állami források biztosítása
Az állami költségvetés kihívásokkal néz szembe, de remélhetőleg a vállalások teljesülnek, és a pályázók megfelelő ütemben hozzáférhetnek a forrásokhoz.
5. Intézményrendszerek terhelése
Az elkövetkező időszakban az intézményrendszerekre hatalmas irányítási és koordinációs terhelés vár. Az új uniós projektek indítása mellett az előző programok zárása is zajlik, ami duplázott munkát jelent a köztisztviselők és a bankszektor számára.
6. Társfinanszírozás és önerő
Az 1500 milliárd forintos támogatási csomaghoz az ügyfeleknek önerőt is biztosítaniuk kell, ami jelentős terhet ró az agrárvállalkozásokra. Az ágazat jelenlegi megtakarításai nem elegendőek minden igény kielégítésére.
7. Banki finanszírozási hajlandóság
Az agrárium és az élelmiszeripar hitelállománya csökkent az elmúlt években. Az infláció és a piaci körülmények tovább nehezítik a finanszírozást, ezért elengedhetetlen az ágazat pénzügyi helyzetének stabilizálása.
8. Költségesfinanszírozás
Az olcsó források visszatérése a következő 5–10 évben nem valószínű. A 10 éves államkötvények magas hozamai és a globális pénzpiac nehézségei miatt drágábbá válhat a finanszírozás.
9. Kivitelezési kapacitások
Az építőiparban és más ágazatokban tapasztalt áremelkedés csökkenti a beruházási programok vásárlóerejét. Ez különösen fontos tényező az 1500 milliárdos támogatási csomag esetében.
10. Időfaktor
Az elmúlt húsz évben több mint 11 ezer milliárd forint támogatás érkezett az agráriumba, amely jelentős fejlődést eredményezett. A szakértők szerint most az a legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hosszú távú befektetésekké alakítsák.
A cél egyértelmű: a támogatások hosszú távú eredményekké alakítása. Az előttünk álló beruházási program hatalmas lehetőség, de csak akkor, ha a forrásokat valódi értékteremtésre használjuk. A döntéshozóknak és a gazdáknak most együtt kell dolgozniuk, hogy a magyar agrárium új magasságokba emelkedhessen.
SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ
