A gazdálkodók és a szaktanácsadók reményei szerint januárban megnyílik a földhasználatváltást elősegítő pályázat. Mély szívfájdalmukra csak azután, hogy el kellett dönteniük, beadják-e a kérelmüket az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kiírásra. Ugyanis a magas támogatási összeg miatt a lucerna- vagy gyeptelepítést, esetleg a cserjés sávok létrehozását sokan „kifizetődőbb” tevékenységnek látják, mint az AKG-t. Nagy rizikót jelent azonban, hogy a földhasználatváltó pályázat mindössze 400, jó csillagzat alatt született nyertessel számol.
Mióta ilyen bizonytalanná vált a világ, a termelők nagyon megbecsülnek minden több éven át stabilan érkező átalánytámogatást. Hát még akkor, ha olyan magas összegekkel kecsegtet, mint amilyenekkel ez az új kiírás – főként a földhasználatváltás megvalósításának évében. Mivel ugyanazon területre ugyanazon kötelezettségre csak egy jogcímen lehet támogatást igényelni, ezek a nemtermelő beruházások sem fedhetnek át azonos agroökológiai (AÖP) vállalásokkal, AKG- vagy ÖKO-programmal. Ez nagy dilemmát okoz sok termelőnek és szaktanácsadónak e cikk írásakor, november közepén, amikor éppen arról kell dönteniük, hogy az ötéves AKG vagy a hétéves földhasználatváltási programban kötelezzék-e el magukat. Lássuk, mit vár el a kiíró, és hogyan látják a lehetőségeket a szakmabeliek!
Mennyi idő?
Először is fontos tudni, hogy – hasonlóan, mint egy erdőtelepítési pályázatban – hosszú ideig, hét éven át fut a program, amit megelőz egy a telepítésre adott kétéves időszak. Azaz akár kilenc éven át – 2034-ig – is „benne” lehetünk a kötelezettségvállalásban. Gyeptelepítés esetén – legyen ez akár csak egy erózióvédelmi sáv – a bevetett terület öt év után gyeppé minősül át. Minden más esetben megmaradhat az eredeti művelési ág. Tehát hosszú időre, akár végérvényesen vállalnunk kell a döntésünk következményeit.
Mennyi pénz?
Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár tájékoztatása szerint nem befolyásolja a pályázat kifizetéseit az, hogy a földhasználatváltás fenntartási időszaka átnyúlik a következő uniós pénzügyi ciklusra: „Olyan támogatási konstrukciók esetében, ahol a fenntartási időszak tovább tart, mint a KAP Stratégiai Terv időszaka, a vonatkozó európai uniós szabályoknak megfelelően ún. determinációs kifizetés keretében folytatódhatnak a kifizetések. Ezeket a költségelemeket automatikusan figyelembe vesszük a következő támogatási időszak tervezésekor.” A cikk írásakor még csak a pályázat tervezetét ismerjük (lásd itt: kap.gov.hu/tarsadalmasitas), de az eddigi tapasztalatok alapján a végleges kiírásokban szereplő támogatási összegek meg szoktak egyezni a tervezetben szereplőkkel.
Mekkora kockázat?
Az idő hosszának a támogatási összegek tekintetében is jelentősége van. A gyepek, a zöldugar, a méhlegelő vagy a cserjés sávok telepítésének évében (1. célterület: megvalósítás) nagyon magas összegeket látunk, ellenben a fenntartás 7 éves ideje alatt (2. célterület) jóval szerényebbeket.
Percze István pályázati szaktanácsadó így kommentálja ezt: „A biodiverzitást növelő zöldugar vagy méhlegelő telepítéséért járó bő 1000 eurós kifizetés nagyon vonzó a szántókon, de a fenntartás ideje alatti 537 euró már nem annyira, főként, ha mindezt 2034-ben képzeljük el. A termelők az AKG-kifizetésekkel versenyeztetik meg ezt a kiírást. 2034-re pedig egészen mások lehetnek a piaci viszonyok, mint most, lehet, hogy jobban járna a gazdálkodó egy termelésre is használható, AKG-ba vont területtel, mint egy nem termelővel, amit csak kaszálni lehet, de komoly érték nem keletkezik rajta. A gyepesítési döntés a fenntartás ideje alatt is vonzónak mondható, 833 eurós támogatással jár, de ezt csak akkor észszerű választani, ha már most szükségünk van a legeltethető terület bővítésére, és nem a támogatás miatt vásárolunk még pár birkát az elvárt hektáronkénti 0,2 állategységhez.”
Percze István szerint ezért a szántókon leginkább a zöldugar telepítése iránt lehet nagy az érdeklődés, ennek fajlistája rendkívül széles is. Csak egy elvárása van a kiírónak: a három fajból álló növényegyüttes egyike szálas pillangós legyen, ezen túlmenően szinte bármilyen szántóföldi kultúra elvethető, a lista ugyanis 250 növényt tartalmaz. Ügyelni kell azonban arra, hogy sem csávázószer, sem műtrágya, sem vegyszer nem alkalmazható a zöldugarterületen, így a listán szereplő fő gazdasági növények elvetése aligha reális opció.
Emiatt egy másik szaktanácsadó, Vágnerné Pocsaji Annamária Rita a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy a jelentkezők egy füves-lucernás keverékkel fogják hasznosítani a zöldugaros szántókat. Ezzel szerinte csak egy baj van: a kaszálás megengedett első dátuma július 15., ami azt jelenti, hogy az állattartó elszalaszt legalább egy, de inkább kettő értékes takarmányt adó kaszálást. Gazdaságossági oldalról problémákat vet fel, ha csak gyenge minőségű szénát gyűjthetünk be a területről, emellett erős pocokkártételre számíthatunk a hosszú fenntartási időszak miatt, plusz legalább egy feltörést-újratelepítést finanszíroznunk kell.
„Azt se feledjük, hogy minden egyes pályázat megdobja a kapcsolódó inputok árát. Az összes közkedvelt növény vetőmagjának ára fel fog menni, nem annyi lesz, mint most, főként nem 2030-ban.” Ő is arra int, hogy a támogatásként kapható 537 euró – levonva a költségeket és mellé téve a gazdálkodással előállítható hasznot –, rosszabb végeredményt adhat, mintha AKG-ban hasznosítjuk a szántót, és piaci terméket állítunk elő rajta.
„Azt figyeltem meg, hogy azokban az években, amikor nagyon magas a napraforgó ára, még az AKG-ban sem szívesen kötelezik el magukat az emberek. Most nagyon megváltoztak a körülmények. Hiába magas a napraforgó ára, a gazdálkodók nem bíznak a jövőben, és minden kapaszkodót megragadnak, ami több éven át stabil bevételt ígér nekik. Természetesen a nyerési esélyeket is ebből a szempontból latolgatják.”
A gyep művelési ágra váltást Pocsaji Annamária egy sor termelő esetében megfelelő lehetőségnek látja. „A gyepet legeltetni is lehet, ami egy állattartónak fontos szempont. A fenntartásért járó 833 euró pedig szép pénz egy árunövény termelésére kevéssé alkalmas, hátrányos adottságú szántón, továbbá pénzügyi stabilitást ad a 2027 után következő pénzügyi ciklus egészére. Ki tudja, akkor milyen földalapú támogatások lesznek?” Az állandó kultúrák erózióvédelmét segítő gyepes sávok létrehozását egyik szakember sem tartja vonzó lehetőségnek, mivel ezekre már valószínűleg sor került a gazdaságokban, a füves-cserjés sávok létrehozása pedig vélhetően túl sok területet vonna el túl kis összeg fejében.
Mi a jó döntés?
Percze István szerint kevés a 400 főre tervezett, 9 milliárdos támogatási keret, de a tervezetben szereplő feltételek mellett nem várható jelentős túljelentkezés egy olyan kiírásra, ami tartósan megváltoztatja a föld hasznosíthatóságát. A legnépszerűbb vállalásnak – a fentiek alapján – a gyengébb szántók zöldugarral való telepítése és/vagy gyepesítése ígérkezik. „Leginkább egyszerre mindkettő, ha nyerni akarunk” – fűzi hozzá Pocsaji Annamária, aki úgy véli, nagy lesz a tolongás.
A sikeres pályázathoz előírt minimum 30 pont elérése egyetlen vállalással nem lehetséges, hacsak nem többszörösen védendő Natura 2000, nitrát-, belvíz- vagy aszályérzékeny, esetleg erózióvédelemre szoruló vagy magas természeti értékkel bíró területről van szó. Javasolja továbbá, hogy 5 pontért vállalja be a pályázatíró a tesztüzemi rendszerben való részvételt is, ami évi egyszeri, kétórás többletmunkát igényel az adatszolgáltató részéről.
Hozzáteszi: ilyen bizonytalan nyerési esélyek mellett lutri elereszteni az AKG-t. „Június 9-én befejeződik az egységes kérelem beadása, addigra ki kell jönnie a fölhasználatváltási pályázat eredményének is, különben nem jelezhető a kérelemben a területekre tett vállalás. Ekkor még mindig dönthetünk úgy, hogy visszalépünk az AKG-ból, és inkább a földhasználatváltást végezzük el” – javasolja. Vagyis nem kell megrettenni a kettős finanszírozás tilalmától. Ennek a feltételnek jövő nyáron is eleget tudunk tenni, amikor már pontosabban látjuk, hogy melyik támogatással járunk jobban.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA