Az orosz gazdák idén jóval kevesebb őszi búzát vetettek, mint tavaly. Ennek okai a csökkenő búzaárak és az előző szezont jellemző időjárási nehézségek. Mint emlékszünk rá: tavasszal fagy, majd aszály tizedelte a potenciális termést. Az európai termelők viszont növelték a kenyérgabona területét.
Nem jönnek vissza a rekordévek
A termelési nehézségek és a jövedelmezőség csökkenése miatt az őszi búzával bevetett terület 15,4 millió hektárra csökkent Oroszországban, amire 2018 óta nem volt példa. Az őszi búza a teljes termés mintegy 70%-át teszi ki, és előállítása alapvetően az ország európai területeire koncentrálódik. A tavaszi búza a Volga-vidék, az Urál és Szibéria részek kenyérgabonája.
Amikor az őszi búza elvetése valamilyen okból kisebb területen valósul meg, akkor az orosz gazdáknak még mindig van lehetőségük a tavaszi változattal kompenzálni a kiesést. Ha ez nem történik meg, vagy nem lesznek ideálisak a termelési körülmények, akkor akár 78 millió tonnára is visszaeshet a jövő évben betakarított búzamennyiség.
Az elemzők ennél optimistábbak, de abban egyetértenek, hogy a 2022-es és 2023-as évek 90 millió tonnát átlépő rekordjai nem térnek vissza. A következő aratásra az egyes források 80–82 millió tonnás eredménnyel számolnak.
(forrás: USDA/SovEcon/agrarheute.com/Olaf Zinke)
Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőreként lényeges hatással van a globális árakra. A futó értékesítési szezonban mintegy 48 millió tonna búzát szállíthat a külpiacokra, az előző szezont pedig 55,5 millió tonnával zárta. Amennyiben a jövő évi búzatermés az ideihez hasonló lesz, akkor is tovább esik a kiszállítható volumen, hiszen mostanra eltűntek a két évvel ezelőtt felhalmozott készletek.
Az orosz kivitel nagyon élénk volt az aratást követően, de a kisebb árualap, a vámok emelkedése és a kiviteli kvóta szűkítése változtat ezen. (Lásd még: Megtolták a búzaexportot az oroszok.)
EU: az őszi gabonák felé fordult a termelés
Mindeközben az Európai Unióban egymillió hektárral nőhetett a búza őszi vetésterülete. A Strategie Grains előrejelzése szerint átléphette a 20 millió hektárt (+5%). Ez elsősorban a tavalyinál kedvezőbb vetéskori időjárásnak köszönhető, vélekednek az elemzők.
Magyarországon a kukoricatermelés rizikója fordítja a gazdálkodókat az őszi vetésű növények felé, melyek közül a búza a legnagyobb szántóföldi kultúra. Támogathatta a termelői döntéseket az is, hogy idén szeptemberben a termés nagyobbik hányadát kitevő takarmánybúza 16,5%-kal többet ért a piacon, mint egy évvel ezelőtt: javult a termelés jövedelmezősége.
