34 pontra emelkedett az MBH AgrárTrend Index értéke 2024 harmadik negyedévében a 48 pontos skálán. Ez az eddigi legmagasabb érték 2020 óta. Az elemzők szerint – bár nem felhőtlen az optimizmus – az ágazati szereplők nagyra értékelik, hogy végre kiegyensúlyozottabban működik a piac. A fogyasztásban azonban még mindig nagy az elmaradás, és a globális térben is akadnak fenyegető jelenségek.
A 2022. évi visszaesés után másfél éve erősödik az MBH AgárTrend Indexe. Hollósi Dávid szerint az ágazati szereplők kiegyensúlyozottabbnak ítélik az idei év piacát, mint a tavalyi évit. Optimizmusra adhat okot, hogy elindultak az új pénzügyi ciklus nagy pályázatai is, amelyekre többszörös túljelentkezést tapasztalt az agrárminisztérium. Másrészt a lakossági fogyasztás még mindig nem regenerálódott, az élelmiszeriparunk hatékonysági problémákkal küzd, és kezelést igényel a beruházásokat fékező magas kamatszint. A hosszabb távú kihívásokat illetően a kereskedelmi háborúk kiújulását, valamint Ukrajna és Oroszország gabonapiaci hegemóniáját emelte ki a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Végérvényesen megváltozik a kukoricatermelés
Az egyes termékpályákat külön-külön vizsgálva ismét az állattartás és állatitermék-előállítás szegmensében találhatók a legelégedettebb ágazati szereplők: az összes vizsgált termékpályán az ideálisnak tekintett 35 pont körüli értéket mérték az elemzők, kivéve a tojástermelést. Hollósi megemlítette, hogy víziszárnyasokból túltermelés van a nemzetközi piacon, aminek mi is érezzük a negatív hatását, továbbá menetrendszerűen megérkezett a madárinfluenza is: 80 kitörési pontot azonosítottak Bács-Kiskun vármegyében, ahol túlságosan koncentráltan helyezkednek el a baromfitartó telepek.
A skála másik végén az ismét kudarcos kukoricatermelés állt. Bár az idei, 5 millió tonnás termés jobb volt, mint a 2022. évi, de nagy hányada toxinos lett. A hazai takarmánygyártás és etanolipar 4 millió tonna alapanyagot igényel. Ha csak a termés 25%-a lenne toxinos, akkor ez a mennyiség elegendő lenne a hazai piac számára. Ágazati információk szerint ennél rosszabb a helyzet.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke úgy vélte, hogy a hazai kukoricatermesztés végérvényesen átalakult. Mivel a klímaváltozás miatt egyre több a rovarkártevő és a meleget kedvelő gomba, ellenben az uniós jogszabályok folyamatosan szűkítik a vegyszeres beavatkozás lehetőségét, kevés eszköz maradt a termelők kezében a sikeres termeléshez. Fajtaváltással nem tudunk védekezni a toxinprobléma ellen, a melegkedvelő Aspergillus gomba velünk marad. A szakember szerint a termőterület szűkítése és néhány technológiai elem módosítása elkerülhetetlenné vált.
800 ezer hektár körül stabilizálódhat a növény területe az országban – azaz 10 év alatt harmadával csökkent –, és a déli országrészben idővel megszűnhet a kukoricatermelés. Az északi területeken is előtérbe kerülnek a márciusban vethető és rövid tenyészidejű fajták a FAO 320–350-es éréscsoportból, amelyek 65 ezres csíraszámmal vetendők a talaj vízkészletének jobb kihasználása érdekében. „A klímaváltozás az egész régiónkat érinti, és európai szinten érezhető a kukoricahiány. A potenciális termésből 3 millió tonnát veszítettünk idén. Tonnánként 80 ezer forinttal számolva az időjárás 240 milliárdot vett ki a magyar termelők zsebéből” – éreztette a helyzet súlyosságát az elnök.
Megemlítette azt is, hogy bár közvetlenül Ukrajnából nem érkezhet kukorica hazánkba, más uniós tagállamokból – bejelentési kötelezettség terhe mellett – beléphet import kukorica. A legjobb terméssel a térségünkben most a lengyelek rendelkeznek. (Lásd cikkünket: Lenyomta a lengyel kukoricatermelés a magyart és a románt is.)
Petőházi úgy látja, hogy a növénytermesztés problémáit már csak azért is mihamarabb meg kell oldani, mert ezek gyorsan begyűrűznek a ma még optimista állattartásba. Ennek egyik kulcsa, hogy a szántóföldön is megtanuljunk fegyelmezett technológia mellett, pontosan számolva termelni – ahogy azt az állattartók már régóta csinálják. „Nem egyszerűen olcsóbban, hanem fajlagosan olcsóbban kell termelni” – fűzte hozzá Hollósi Dávid. Ez nagyobb üzemméretet, jobb erőforrás-kihasználást, több szaktudást igényel.
Globális kihívások és a kamatkörnyezet
Az elemzők nem tudtak elmenni az aktuálpolitikai kérdések mellett, mivel ezeknek közvetlen hatásuk lesz az európai agráriumra. Donald Trump győzelme ugyanis két eshetőséget is felvet: egyrészt lezárulhat az orosz-ukrán háború, másrészt kiújulhatnak a kereskedelmi háborúk Kína és az USA, illetve az EU és az USA között. Mindemellett az Európai Unió már most olyan forrásszűkében van, ami a Közös Agrárpolitika drasztikus átalakításához vezet.
A fenti ábrán azt látjuk, mekkora törést okozott a Trump-adminisztráció az USA és Kína agrárkereskedelmi kapcsolataiban 2018-ban. Mint arra Héjja Csaba, a bank vezető agrárelemzője rámutatott, a kereskedelmi háború 50-60 millió tonna agrárterméket veszélyeztet a két ország között, ami a világkereskedelembe kerülő termékmennyiség mintegy 10%-a. Az ilyen döntéseknek globális kihatása van a terményárakra.
Ami Oroszországot és Ukrajnát illeti, ez a két állam mindenképpen a világ meghatározó gabonatermelője marad, középtávon sem tudunk versenyezni velük olyan tőzsdei termékekkel, mint a búza és a kukorica. Ezért kellene végre az élelmiszeriparunkat fejleszteni, mutatott rá Hollósi. Héjja Csaba ábráiból az is kiderült, hogy ez az iparágunk is erősen függ a német piac felvevő képességétől, mivel az elsődlegesen feldolgozott alapanyagokat is főként ide szállítjuk ki.
A források szűkössége miatt arra kell készülnünk, hogy a Közös Agrárpolitika részaránya tovább csökken az EU közös büdzséjében, és vissza nem térítendő források helyett a támogatott hitelek kerülnek előtérbe. (Lásd még: Az új agrárbiztos elmondja, mi lesz a támogatásokkal.) Emellett a nemzeti forrásból biztosított, igénylőnként és háromévente számított, 25 ezer eurós de minis kerettel továbbra is számolhatnak a tagállamok. Mivel az agrártámogatások reálértéke sokat csökkent – és még csökkenni is fog –, a beruházóknak szükségük lesz hitelekre. Az MBH szerint a következő 3-4 évben 6-700 milliárd forinttal bővülhet az agrárium hazai hitelállománya – amennyiben a kamatkörnyezet lehetővé teszi a beruházásokat.
Ezért a magyar tervek szerint maximálisan kihasználjuk az uniós forrásból biztosítható kamattámogatásokat. „Egy olyan konstrukción dolgozunk, ami 10 év alatt mintegy felére csökkentheti a beruházót terhelő bruttó kamatköltséget. Számszerűen ez azt jelenti, hogy ha egy állattartó 100 milliós telepfejlesztésbe kezd, és ehhez 50 millió forint támogatást kap, akkor a 10 éves futamidő alatt mintegy 10 millió forintos kamatmegtakarítást élvezhet” – vázolta Hollósi Dávid.
