fbpx

Féltermést ad a kukorica, viszont jó ára lesz a minőségnek

Írta: MezőHír-2024/9.lapszám cikke - 2024 szeptember 05.

Júliusban elkezdték lesilózni a kukoricát az állattartó gazdaságok, augusztus 12-én pedig megkezdődött a kényszervágása. A dél-alföldi vármegyék éppen olyan rossz eredményeket produkálnak, mint 2022-ben, és ez valószínűleg a minőségre is igaz. E cikk írásakor még csak az első táblák eredményeit látjuk, és hátra vannak a laborvizsgálatok. Iparági szereplők azonban biztosra veszik, hogy kelleni fog némi kukoricaimport. Milyen árakra számítsunk így?

Az idei év júliusa és augusztusa még a 2022. évinél is kegyetlenebb időjárást hozott. A kukoricának egy szerencséje volt: júniusig egészen csapadékos évünk volt, jobb alapokkal futhatott neki az aszálynak. Jellemző az trend is, hogy egyre korábbi tenyészidejű hibrideket választanak a gazdaságok, és azt is a lehető legkorábban elvetik, így próbálják csökkenteni a termelési kockázatokat.

A betakarítás – vagy inkább kényszervágás – e cikk írásakor, augusztus közepén már elkezdődött a déli vármegyékben. Az első táblák eredményei siralmasak – nemcsak a mennyiséget illetően. Minél délebbi a terület, és minél szárazabb, annál nagyobb kárt tett benne a gyapottok-bagolylepke hernyója.

kukorica
Augusztus eleje, 35 AK-s föld: víz nélkül itt sem várhatunk csodát

Forró területek: kis termés, sok hernyó

Csongrád-Csanád vármegyében Sipos József gazdálkodó és növényvédelmi szaktanácsadó arról számol be, hogy a térségben már július közepén befejezték a silózást, csak a kötöttebb, mélyebb fekvésű talajokon találni még zöldebb levelű állományokat. „Harmadik éve tombol az aszály, van, ahol mostanáig mindössze 145 mm csapadék hullott, de a szerencsésebb körzetekben sem volt sokkal több, mint 240 mm eső. A vízhiány olyan drasztikus, hogy a 9 méteres kutak is kiszáradtak. Augusztus közepére lényegében véget ért a növény vegetációja. A csőbecslés alapján 1–4 tonna lehet a helyi termésátlag” – tudjuk meg.

A mennyiség talán jobb, mint 2022-ben volt, a minőség azonban hasonló lehet. „Több hullámban rajzott a bagolylepke, gyakorlatilag minden cső meg van rágva, és megjelent rajtuk a penészgyep. A toxintartalom még bizonytalan, de a penész mindenképpen rossz előjel.” Sipos József úgy tapasztalta, hogy idén az alacsonyabb, 52–55 ezres tőszámmal vetett állományok tudtak szebb csöveket fejleszteni, hiszen a kevés erőforráson kevesebb növénynek kellett osztoznia. A FAO-számok terén csökkenő tendenciát látni a gazdálkodók hibridválasztásában, és az is általános tapasztalat, hogy a korai kitavaszodás sokakat korai vetésre sarkall.

„Most később kapta el az aszály a kukoricát, mint 2022-ben, csak ennek és a korai vetésnek köszönhető, hogy lesz egy féltermés, ami 3,5–4 tonnát jelent. A minősége azonban katasztrofális lehet, mert a gyapottok-bagolylepke hernyója erős rágási kárt okozott. A csővégeken már ott a penészgyep. Azt, hogy az aflatoxin milyen mértékben szennyezi a szemeket, csak egy laborvizsgálat mondhatná meg” – halljuk egy Békés vármegyei szaktanácsadótól.

A déli vármegyék első hektárjainak vágási eredményei azt mutatják, hogy a kis hozam 70 alatti hektolitersúllyal párosul.

Bács-Kiskun vármegye homokosabb részein 4–5 tonnás termésre számít egy nagy területre rálátó szaktanácsadó, amelynek a toxintartalma is kérdéses. Pedig sokan védekeztek a bagolylepke ellen. A döntéshez a kezelés 35 ezer forintos költségét kellett szembeállítaniuk a gazdaságoknak egy optimista termés- és árbecsléssel. A 4 tonna és a 75 ezer forint nem az, amire a termelők számítottak. Ráadásul így is lesz valamennyi aflatoxin a szemekben a hernyó rágása nyomán megtelepedő gombaszőnyeg miatt.

„Az Aspergillus és a Fusarium környezeti igénye eltérő, és más a penészgyepük színe is. A fuzáriumos cső enyhén rózsás gyepszőnyeggel borított, míg az Aspergillus-bevonat zöldes. A mostani melegben jó eséllyel az utóbbi fertőz” – mondja a szakember, aki idén már június 22-én megtalálta az első gyapottok-bagolylepkehernyót a bajuszon. „Csövenként legalább egy hernyót láttam, de néhol hetet is egyszerre. A rágás és az aflatoxin miatt is nagy lesz a veszteség” – jósolja.

Száraz észak kevesebb hernyóval

Feljebb, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében egy 3 ezer hektárra rálátó szaktanácsadó arról számol be, hogy a csövek felén látni rágásnyomot, ami itt merőben szokatlan. Szintén félterméssel számolnak, ami még mindig jobb, mint 2022-ben volt, amikor minden harmadik tábla nulla termést hozott.

A Nyírségben elért gazdaságban nemcsak homokos, hanem kötöttebb földek is vannak, de azokon sem néz ki szebben a kukorica. „Az utóbbi másfél hónapban az agyagosabb táblákban mély repedések keletkeztek, ez sem volt kedvező a növénynek. Egyes részeken 2, másutt 6 tonna a termés, átlagban 3–4 tonnának mondanám. A napraforgó aratása most kezdődik, ezzel szinte párhuzamosan mehetne a kukorica betakarítása is, ha lenne rá kapacitásunk” – érzékelteti az állomány szárazsági fokát a gazdálkodó. Ebben az északi vármegyében is jelen van a gyapottok-bagolylepke, de a hernyója még nem okoz számottevő kárt. Sokkal nagyobb problémát okoztak az aszályban táplálékot kereső vadak.

Komárom-Esztergomban még csak most ismerkedik a bagolylepke a létfeltételekkel. A gazdaságok leginkább a szulfonil-ureákra rezisztens fenyércirokkal és a kukoricabogárral küzdenek. A termést 3,5-4 tonnára becsülik a helyiek. Győr-Moson-Sopronban viszont már védekezni kellett a lepke ellen, ennek ellenére vannak penészes csövek. A termékenyülés nem volt jó, 3–4 tonnát mutatnak az állományok.

Jobb adottságú térségek

Fejér vármegye 12 tonnás terméshez szokott gazdaságaiban most rövidebb csöveket látni, töppedt és a hernyó által rágott csövekkel. A helyi növényvédelmi szakember legfeljebb féltermést jósol, azaz 5–6 tonnát, azt is toxinos minőségben. „A gyapottok-bagolylepke elvileg délről jön, de már három nemzedéke károsít Magyarországon, valószínű, hogy már áttelel. Itt szinte 100%-os a rágási kár a csöveken. Az Aspergillus gomba zöld penészgyepeit már július közepe óta látom.”

Egy korai betakarítással sem tudják menteni a menthetőt, mivel a kukorica levele idő előtt leszáradt, így a cső sem képes hatékonyan leadni a vizet. Vagyis egy rossz minőségű féltermést kellene még megterhelni egy magas szárítási költséggel. „Nagy az elkeseredés. Mindenki szívesebben foglalkozna más növénnyel, de 700 ezer hektárt nem egyszerű kiváltani” – mondja a növényvédős, aki az ügyfélkörében azt tapasztalja, hogy jövőre még koraibb vetéssel és még koraibb fajtákkal szeretnének dolgozni a termelők, elvárva, hogy a kukorica a májusi fagyokat is tolerálja.

Ugyanakkor növekszik a megyében a szója területe is a kukorica rovására. A növény jobban tűri a mostani hőséget, mint a kukorica. Ha tovább nőne az öntözött terület az országban, akár 200 ezer hektárt is fedhetne ez az olajnövény – latolgat a szakember. A szemescirok is népszerűbb lett, de Fejérben nagyon sok az évelő egyszikű gyom, ami gátat szab a vethetőségének.

kukoricatermés
Hatalmas pusztítást végzett az aszály (a térkép forrása: met.hu)

Bács-Kiskun legdélebbi részén, ahol gazdag csatornahálózat szeli át a jó minőségű termőföldeket, 500 hektár átlagában bíznak a 7 tonnás eredményben. „Eleve a mélyebb fekvésű területekre tettük a kukoricát, ez sokat segített rajtuk. Már mi is FAO 330-350-as hibridekkel dolgozunk, mert nem akartunk szárításra költeni. Hamarosan kezdjük a betakarítást. Sajnos a csövek 90%-án már ott a penészgyep. Minden gombafaj megtelepedett rajtuk, mert rózsaszín, fehér és zöld bevonatot is látunk. Egy zápor már elkapott minket, nem sok jót remélek a toxint illetően” – mondja a cégvezető. Hozzáteszi: nem is védekeztek a bagolylepke ellen.

„Legalább háromszor végig kellett volna taposni a táblákat a permetezővel, és akkor sem biztos, hogy sikert értünk volna el, a költségszintünket viszont nagyon megemelte volna. Inkább pihenni küldtem az embereket aratás után…” A cég disznókat is tart, abban bíznak, hogy toxinkötővel együtt feletethető lesz a termés eladhatatlan része. Romlanak persze majd a termelési mutatóik, de eltűnik a kukorica.

„Már csak a szójában bízok, 2 és 4 tonnás átlagot mutató tábláink is vannak. Még mindig vannak rajtuk olyan hüvelyek, amelyekben kitelhetnének a magok, ha jönne rájuk eső” – latolgat a cégvezető. A búzaterméssel elégedett volt a szakember. Kifejezetten a bosnyák sütőipar igényeihez választottak fajtát, és azt el is tudták adni 80 ezerért. „Voltak 8 tonnás és 4 tonnás átlagú területeink is. A kisebb termésű búzák beltartalma egészen sűrű lett: 34–35% sikérrel és 15% fehérjével jöttek le a táblákról.”

Tolnában mindig jobbak a termésátlagok, mint másutt az országban, de most itt is féltermésről beszélnek, a különbség csak az, hogy a fél itt 5–6 tonnát jelent. „Az a szerencsénk, hogy homokos részre most egy tábla sem került, így a hosszabb és a rövid tenyészidejű állományok is elfogadható képet mutatnak. Hálás vagyok ezért az eredményért is, mert tőlünk 10 kilométerre már vágják a tengerit, és 3 tonna a termésátlaga” – mondja a cégvezető. A bagolylepke ellen itt sem védekeztek – drágának találták a 35 ezer forintos beavatkozást –, de úgy néz ki, hogy a sok hernyó ellenére megúszhatják a legnagyobb bajt. Penészgyep ugyanis viszonylag kevés csövön van.

A gazdaságvezető az idei év sikernövényeinek a kalászosokat és a napraforgót tartja. A búza és az árpa hozama kitűnő volt, 6–8 tonnás átlagokat arattak, és a beltartalmuk is jónak mondható. A búza az elvártnál kisebb sikértartalom miatt lett eurominőségű. Mindkettőből előszerződtek 75 ezer forintos árszintnél – most aztán nem is akarják elvinni tőlük a terményt, inkább fizetik nekik a tárolási díjat. A napraforgóból már levágtak 120 hektárt, és a gyönyörű szemek hektáronként több mint 3 tonnát nyomtak. „Ezek a növények már biztosan pluszosak lesznek, ha egyszer elviszik őket. Egyelőre semmi mozgás, az utakon és a kikötőkben is áll a forgalom, nincs rakodás. A kukoricával csak akkor lennék elégedett, ha 8-assal kezdődne az ára. Ha nem, akkor jövőre megfelezem a területét, és tovább növelem a kalászos-napraforgó arányt” – hangzik a terv.

Zala vármegyében is még zöldes az állomány, mivel a jó szerkezetű föld sokáig tartotta a vizet, és a csapadékos időszak is tovább tartott. Ezzel együtt a gazdaságvezető nem bízik benne, hogy szeptemberig kihúzzák az aratást. A csövek szerinte szépek, jól termékenyültek, akár 7–8 tonna is lehet az eredmény a 200 hektár átlagában. Volt hernyórágás, de a gazdálkodó kicsinek látja a kár mértékét.

kukoricacső
Hajdúsági kukorica augusztus 2-án

A Hajdúságban egy 2000 hektáros nagygazdaság növényvédőse időben elkapta a gyapottok-bagolylepkét, de mint mondja, így sem lett tökéletes a védekezés. „A fenofázisok figyelésével idén nem sokra mentünk, mert szokatlan tempót vett fel a vegetáció, és az egész természet. Csapdázni kellett a kártevőt.” Itt az öntözetlen táblák 7 tonnát ígérnek, az öntözöttek 8–9-et. Hely akadt a lineár alatt, mivel a csemegekukoricából jóval kisebb területre szerződtek idén a gyárak. Fentebb, Borsod vármegyében, a Bodrog melletti, mély fekvésű, gazdag termőrétegű földeken még zöld a kukorica, 6 tonnásnak látszik a termés a szövetkezet tábláin. A gyapottok-bagolylepke ellen elég volt egyszer védekezni, és a cégvezető szerint szinte teljesen rágásmentesek a csövek.

Mit tesz a termelő, ha aszály van, és jön a bagolylepke?
1. Ha minimum 5 tonnás eredményt remél 80 ezer forintos ár mellett, védekezik, ez alatt nem szívesen vállalja fel ennek költségét.
2. Ha van a közelében egy etanolgyár, akkor igyekszik a nedves kukorica beszállításával csökkenteni a termelési kockázatokat szerényebb ár ellenében. Nem lehet toxinos az áru.
3. Vállalja az idő előtti betakarítást, ha az elbírja a szárítási költséget, de jellemzően nem ez a helyzet egy kényszervágásnál.
4. Korai betakarítást végez silótömlőbe. A gomba élettevékenysége leáll, tartható a gabona minősége. (Kevéssé ismert eljárás, nincs hozzá töltőgépe.)5. Elkeveri a kukoricát az ó terméssel, és eladja, vagy feleteti toxinkötővel. Romlanak az állat termelési mutatói és az állati termék minősége.

Ki-ki döntse el, melyik megoldás vezet a fentiek közül valódi eredményre.

Piaci kilátások, importnyomás

Európai szinten – a szemescirok kivételével – minden gabonaféléből nagyjából 4–6%-kal lesz kevesebb, mint az ötéves átlag. 2022/23-ban, a háború kitörésének évében az EU 26 millió tonna kukoricát importált, ebből 15 millió tonna (58%) származott Ukrajnából. Az import felfutásához az kellett, hogy a 2022. évi aszály 20 millió tonnás hiányt képezzen az EU piacán, és az ukránoknak sürgős legyen a tárolók bármilyen áron történő kiürítése.

Azóta két dolog változott:

1. Életbe lépett az ukrán importot fékező európai mechanizmus, ami a 2021. július 1. és 2023. december 31. között beérkező átlagos mennyiségre korlátozta le a legfontosabb agrártermékek behozatalát.

2. Az ukrán árak másképp viszonyulnak a keleti-európaihoz, mint 2022-ben, hiszen időközben kimerültek a raktárkészleteik, és náluk is legalább 16%-kal kevesebb lesz a termés idén.

A vészfékmechanizmusban nem érdemes reménykedni a magas viszonyítási alap miatt. Az ukrán termés importfékező és áralakító erejében már sokkal inkább. 2022-ben, amikor az EU keleti felét a mostanihoz hasonló aszály sújtotta, Ukrajna segítette ki a feldolgozóipart a háború miatt olcsón eladó kukoricával. Akkoriban július végén 199 dollárt kértek a nyugati határukra szállított kukoricájukért, és mivel egy dollárt 396 forintot ért, ez nagyjából 79 ezer forintnak felelt meg. Ehhez képest a magyar termelők 120 ezer forintot vártak a kukoricájukért. A nyakukon is maradt, és erre jött rá a csapnivaló új termés.

Ma az ukrán és a magyar árszint (leszállítva) teljesen pariban van egymással. Nézőpont kérdése, hogyan fogalmazunk: „csak annyit” kapunk a kukoricánkért, mint egy ukrán, vagy „annyit biztosan” megkapunk, mint egy ukrán termelő. Amikor az ő árdinamikájuk is felfelé mutat, talán maradhatunk az optimista megfogalmazásnál.

Az árak szempontjából érdekes kérdés lesz a kukorica minősége. Egy takarmánygyártó így latolgatja a kilátásokat: „Tudjuk, hogy legfeljebb 4 millió tonna kukorica lesz az országban, amiből legalább egymillió tonna toxinos lesz. Ezt vélhetően feletetik házon belül. Az ipar igénye mintegy 2,2 millió tonna, a takarmánygyártásé 1,2–1,4 millió tonna. Ennyi jó minőségű kukorica biztosan nem lesz az országban, főként, ha figyelembe vesszük, hogy exportkötelezettségeink is vannak. A takarmánygyártók igyekezni fognak egyéb gabonákkal, például takarmánybúzával kiváltani a kukoricát, és biztosan szükség lesz importra is. A beszerzési nehézségek miatt arra számítunk, hogy a kukorica ára80 és 90 ezer forint közé fog emelkedni.”

Ez az ár tehát a jó minőségű kukoricára vonatkozik. Vigyázat, a piac nem fogja tűrni azt sem, hogy nagyon elszakadjunk az ukrán árszinttől.

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA