Magyarországon a címben feltett kérdés második része egyidős a szövetkezeti mezőgazdaság megszűnésével. Azóta folyamatosan aktuális, a döntés pedig sokszor inkább érzelmi alapon történik, semmint racionális, számításon nyugvó érvek alapján. Jelen cikkben néhány szempontot vizsgálunk meg, kitérve egy olyan feltételre, amely eddig kevésbé jelent meg hangsúlyosan, a permeteződrónok azonban ráirányítják a figyelmet.
Először is az anyagi részét vizsgáljuk meg a kérdésnek, nézzük a költségoldalt!
Beszerzés
- Permeteződrón: Egy önjáró hidas permetezőgéphez viszonyítva töredék áron hozzá lehet jutni. Márkától, típustól és kiegészítőktől függően nagyon szórnak az árak, már 2,5 millió forintért is árulnak, 15 millió forintért pedig csúcskategóriás gépet adnak. Egy hidas permetező közel egy nagyságrenddel többe kerül. A permetező-repülőgép vagy -helikopter pedig annak is a sokszorosa.
- Akkumulátorok, töltő(k), aggregátor. Változatos áron lehet kapni, de a beszerzésük bőven meghaladja az egymillió forintot.
- Drónt szállító eszköz
- Vízszállító
- Meteorológiai mérőeszközök
Működtetés
Gyakran hallani és hirdetésekben lehet olvasni, hogy drónos szolgáltatók úgy reklámozzák a drónos növényvédelmet, mint ami kedvezőbb árfekvésű, mint a földi kijuttatás. Ezt azzal támasztják alá, hogy az aggregátor üzemanyag-fogyasztása egy hektár kezelésére vonatkoztatva töredéke, mint amit a traktor elfogyaszt. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az akkumulátorok élettartama nagyon is véges; bár ebben is jelentős különbségek vannak, és egyre tartósabbak az újabb akkumulátorok, de ez még mindig jól kifejezhető, nem kis tétel egy hektár munkavégzésre vetítve. Az akkumulátorok – és az egyéb eszközök – értékcsökkenését (amortizációját) tehát be kell kalkulálni!
A munkabér jelentős tétel, főleg, hogy legalább kettő, de inkább három személlyel kell számolni (a repülésfigyelő személy gyakran feledésbe merül, pedig alkalmazása elengedhetetlen a biztonságos munkavégzés érdekében, arról nem is beszélve, hogy jogszabályban előírt kötelezettség!).
Hatósági költségekkel is kell számolni; a műveleti engedély megszerzése nem elhanyagolható kiadás, de cserébe az érvényessége legalább egy évre szól. Szolgáltatás esetén ezt a szolgáltató igényli meg – aki aztán természetesen ezt beépíti a szolgáltatás árába.
Mindent egybevetve az a tapasztalat, hogy a beruházási igény nem magasabb, mint amit egy egyszerű permetezőgép beszerzése jelent, és töredéke egy modern, önjáró permetezőgépének. Az üzemeltetés költsége pedig hasonló, mint a hagyományos légi növényvédelemé. 2023-ban (9-)10 ezer Ft/ha körüli árakról lehetett hallani, ez magasabb, mint a földi gépekkel hirdetett szolgáltatás, azt nagyjából 7 ezer Ft/ha áron kínálják (természetesen géptípustól, növénytől, területtől függően lehetnek eltérések, és szántóföldi kijuttatásra értendőek).
A beruházás és az éves állandó költségek (műveleti engedély, biztosítás, berendezések amortizációja) annál kisebbek, minél többet dolgozik az eszköz. Kisebb gazdaság esetében tehát ilyen szempontból gazdaságosabb a szolgáltatás igénybe vétele. A költségeken kívül azonban további tényezőket is figyelembe kell venni!
További szempontok
A növénytermesztés és különösen a növényvédelem kapcsán van egy nagyon lényeges feltétel, amit mérlegelni kell, ez pedig a biológiai határidők betartása. Talajmunkák esetében néhány napos eltérés az optimálishoz képest még beleférhet, a vetés esetében azonban kultúrafüggő. Őszi búzát igen tág időintervallumban lehet vetni, hibridkukorica esetében azonban a vetésidő kulcskérdés. Ugyanígy van ez a növényvédelemben is. Már egy-két nap késlekedés az egész beavatkozás eredményességét, ezzel együtt az éves termés mennyiségét és/vagy minőségét teszi kockára. Saját eszközzel nem kell a szolgáltatóra várni, optimális időpontban végezhető el a kezelés. Ez a saját eszköz felé billenti a mérleg nyelvét.
A permeteződrónok alkalmazása során még egy körülményt vizsgálni kell. Csak az a személy végezhet ilyen munkát, aki szerepel a Nébih növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásában. Ebbe bekerülni pedig nem egyszerű, el kell végezni az összes előírt képzést, ami időben, pénzben és ráfordított energiában is jelentős. És ez még csak az út kezdete: folyamatosan naprakésznek kell lenni, mert a „növényvédelmi drónozás” még nagyon kezdeti stádiumban van, ezzel együtt rohamosan fejlődik, gyorsan és nagy mennyiségben keletkeznek új információk, amiket muszáj követni, folyamatosan megismerni és alkalmazni. Az ismeretek naprakészen tartása folyamatos ráfordítást igényel időben és fáradtságban egyaránt. Ez pedig inkább a szolgáltatás javára szól!
Ha figyelembe vesszük, hogy a permeteződrónok alkalmazása leginkább valamely különleges helyzethez kötődik, ami általában nem áll fent folyamatosan, akkor egy adott gazdaságban erősen kérdéses lehet egy saját drón kihasználtsága, de még inkább kérdéses az ehhez szükséges, nehezen megszerezhető tudás kihasználtsága.
Drónjövő
Még nem szóltunk a légi növényvédelem jövőjéről. Akár saját gazdaságba kíván beszerezni permeteződrónt, akár szolgáltatói tevékenységben gondolkozik valaki, végig kell gondolnia a lehetőségeket rövid és középtávon legalább (fogadjuk el, hogy a hosszú távú kiszámíthatóság mostanában túl sok bizonytalansággal terhelt, még középtávon is nehéz jóslatokba bocsátkozni). Ma naponta hallani olyan kijelentéseket, hogy a drónoké a jövő. Hogy ez a növényvédelemre mennyire igaz, most még nehéz megítélni, de annyira nem rózsaszínű a jövő, ahogy sokan lefestik.
Az Európai Unió egy jogszabályban (128/2009/EK-irányelv) tiltja a légi növényvédelmet (ideértve a drónos kijuttatást is), és csak bonyolult, bürokratikus, egyedi engedélyezési eljárás alapján lehet mégis így kezelni. Ennek a jogszabálynak jelenleg zajlik a felülvizsgálata. Az új javaslat szerint a növényvédelmi drónok külön kategóriát jelenthetnek, amelyre így nem vonatkozik a teljes tiltás, de továbbra is az a feltétele a drónok alkalmazásának, hogy más hatékony megoldás nem áll rendelkezésre. Vagyis a jelenlegi permetezőgépeket nem váltják fel egy az egyben a drónok. Ez azonban még csak tervezet, amiből végül bármi lehet – olyannyira, hogy ez a tervezet tavaly év végén az Európai Parlament előtt nem kapott támogatást, és az is kérdéses, hogy lesz-e fenntartható növényvédő szer felhasználásról szóló rendelet, amely esetleg változtat a jelenlegi, tiltáson és egyedi engedélyezésen alapuló rendszeren.
Ha a kérdésben véleményt kell alkotni, akkor – a mai ismereteink alapján, a mostani permeteződrónok munkaminőségét figyelembe véve – azt gondolom, hogy pontosan ugyanaz a helyzet áll fenn, mint a repülőgépes növényvédelem megjelenésével történt. Akkor a gyakorlati élet gyorsan eldöntötte: csak a legnagyobb gazdaságok tartottak fent saját repülőgépet vagy helikoptert, általánosan a szolgáltatás terjedt el. Véleményem szerint a történelem ismétli önmagát, ma is inkább ez lehet indokoltabb. De a döntés joga mindenkit megillet!
SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ • LÉGTÉR.HU KFT.
