Napjainkban szakmai körökben gyakran hallani a növényvédelmi tevékenységgel kapcsolatban a prevencióról, a kórokozók-károsítók és gyomnövények elleni védekezésben az előrejelzésről és az integrált növényvédelemről.
Mindez a kifejezéskör a növényvédelem tudományáról szól, amelynek legfontosabb művelői és irányítói a magas szinten képzett növényvédő szakmérnökök és növényorvosok, akik Magyarországon kb. 3 000 fős létszámmal vannak jelen. Jelentőségük – szakmai elhivatottságuk alapján – társadalmi méretekben is egyre nő, hiszen napjainkban a szabad kereskedelmi kapcsolatok révén Európa bármely részében termett élelmiszerek és élelmiszer alapanyagok érkezhetnek hazánkba és indulhatnak tőlünk szerte Európába. Az EU előírásai alapján egyre fontosabb szempont a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság – ezt pedig lehetetlen megvalósítani a mezőgazdasági alapanyag megtermelése során a magas szinten képzett, növényvédelemben járatos szakembergárda nélkül!
Antal Zoltán elnök, NMNK Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete
Szükség és felelősség
A biztonságos élelmiszer-mennyiség megtermelése érdekében nem nélkülözhető a peszticidek felhasználása, így Magyarországon is évente több ezer tonna, különböző hatóanyagú növényvédő szert juttatnak ki a mezőgazdasági termelők a környezetbe.
Mindenki számára világos lehet, hogy ezt a mennyiséget csak ellenőrzött körülmények között, nagy szakmai hozzáértéssel és a vonatkozó környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírások maradéktalan betartása mellett szabad kijuttatni! Ez a társadalom közös érdeke, és a vonatkozó EU-s és hazai rendeletek is erre irányulnak, ugyanakkor ebben a munkában a „növényvédős társadalomnak” nagy feladata – és egyben nagy felelőssége is van.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) hazánk mintegy 3 000 növényvédő mérnökének, növényorvosának önkormányzati alapon működő köztestülete. Az országos központunkon kívül 19 önállóan működő megyei szervezetünk van, és külön szervezetként működik a budapesti NMNK.
A Kamarát életre hívó 2000. évi LXXXIV. törvény felhatalmazásánál és abban meghatározott kötelezettségénél fogva szervezi a növényvédő mérnöki és növényorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat.
Növekvő taglétszám
Az NMNK Győr-Moson-Sopron megyei Területi Szervezetéhez közel 200 fő kamarai tag csatlakozott. Folyamatosan jönnek az újabb belépési nyilatkozatok, ahogy az újonnan szakmérnöki/növényorvosi diplomát szerzett hallgatók végeznek és elhelyezkednek megyénkben – minden fiatal szakembert örömmel fogadunk.
Tagjaink rendszeresen tájékoztatást kapnak a növényvédelemmel kapcsolatos várható rendeletváltozásokról és a növényvédelem terén zajló fontos eseményekről. Örvendetes a növekvő létszám, ami egyben visszaigazolása annak, hogy szakirányú tudás nélkül a növényvédő szerek használata nem lehetséges. Ezt egyre többen látják be a gazdálkodók részéről, és a növényvédő szer kereskedelemben dolgozók is komolyan betartják a vonatkozó utasításokat, jelesül, hogy jogosulatlan vásárló számára növényvédő szert nem értékesítenek!
Fontos kapcsolat a NAK-kal
Kamaránk új központi vezetésének egyik első és meghatározó fontosságú feladata volt a megújult Agrárkamarával történő hivatalos kapcsolat mielőbbi felvétele és az együttműködés megalapozása.
A NAK a magyarországi agrárgazdaság meghatározó és megkerülhetetlen szereplője. Törvényi felhatalmazásánál fogva szervezi, irányítja, képviseli a magyar agrárium és vidék ügyeit. Ugyanakkor a magyar agrárium elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen része a magas szintű növényvédelem, amely nélkül termelésbiztonság, élelmiszer-biztonság, megfelelő növényegészségügy nem létezik. A magyar mezőgazdaság e két fontos kamarájának együttműködése szükségszerű. Az NMNK speciális szakmai szempontjaiból adódó köztestületi önállóságának megtartása mellett kapcsolódik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tevékenységéhez, és az agrárgazdaság növényvédelemmel összefüggő szakmai kérdéseiben együttműködik a NAK-kal.
A két kamara vezetése többfordulós egyeztetés eredményeként meghatározta azokat a szakmai területeket, amelyeken együtt kíván működni, és 2013. augusztus 7-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara székházában tartott közös elnökségi/vezetőségi ülésén mindezeket egy megállapodásban rögzítette.
A megállapodás tartalmazza többek között az együttműködést az integrált növényvédelem bevezetésében, a növényvédelmi előrejelzésben, oktatási kérdésekben, szaktanácsadásban, állami feladatok átvételében, a feladatok végzéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában, hazai és európai uniós pályázati források megszerzésében, megalapozza a közös megjelenést nyilvános fórumokon, a közös képviseletet az állami szervek felé, az együttműködést a hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakításában.
Az együttműködési dokumentumot Győrffy Balázs és Dr. Tarcali Gábor kamarai elnökök 2013. szeptember 21-én az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) írták alá nyilvános keretek között.
Az integrált növényvédelem nélkülözhetetlen eleme a növényvédelmi előrejelzés
A növényvédelmi előrejelzés rendszere
A növényvédelmi előrejelzési feladatok végzését a jogszabályok az NMNK, valamint a NAK hatáskörébe utalták.
Az integrált növényvédelem nélkülözhetetlen eleme a növényvédelmi előrejelzés. Elengedhetetlen egy országos, egységes, a tájegységi és termesztett kultúrákhoz igazodó növényvédelmi előrejelzési rendszer kiépítése és működtetése Magyarországon.
Kamaránk 2013 áprilisában tárgyalásokat kezdeményezett a NAK-kal az előrejelzési rendszer mielőbbi közös létrehozása ügyében. Javaslatot tettünk egy olyan országos előrejelzési rendszer létrehozására, amelybe mindkét kamara a rendelkezésére álló erőforrásait viszi be, és eredménye egy – a magyar gazdák növényvédelmi tevékenységét segítő – rendszer megalapozása, amelynek végeredménye a precíz, pontos, szakszerű, integrált szemléletű növényvédő szer felhasználás, ennek eredményeként a biztonságos élelmiszer.
2014 januárjában a NAK felismerte, hogy anyagi ráfordítás nélkül a növényvédelmi előrejelzési szolgáltatást nem tudja biztosítani tagságának, ami törvény általi kötelezettsége. Ezért vállalja az előrejelzési rendszer működtetésének költségeit, és díjazást fizet az előrejelzésben közreműködő kamarai tagjainknak. Megyénként 4 fő szakember végzi az előrejelzési feladatokat, amelynek eredményét a NAK a honlapján tagjai rendelkezésére bocsátja, illetve ez az NMNK honlapján is megtekinthető.
A NAK-kal történő együttműködésen túlmenően kamaránk véleménye szerint azonban egy hosszabb távon is biztonságosan fenntartható rendszer kialakításához indokolt lenne egy szélesebb alapokon nyugvó, több közreműködővel bíró növényvédelmi előrejelzési rendszer kialakítása, amelyben a két kamara mellett a növényvédelmi hatóság és a szakminisztérium is szerepet vállalna.
A növényvédő szerek szakszerű és jogszabály szerinti felhasználása alapvető fontosságú, az élelmiszer-biztonság sarokköve
Növényorvosi vény a gyakorlatban
A növényvédő szerek szakszerű és jogszabály szerinti felhasználása alapvető fontosságú, az élelmiszer-biztonság sarokköve. Ez fokozottan igaz a növényvédő szerek forgalmazására és vásárlására is. A növényorvosi vény garancia arra, hogy csak az arra jogosultak használhassák fel a növényvédő szereket a szükséges szaktudással, megfelelő szakirányítás mellett.
A növényorvosi vény egy fontos eszköz a növényvédő szerek jogszabályszerű felhasználásának biztosítására, de alkalmazásában sajnálatosan visszaélések is történnek. A jogszabályok sajnos nem minden esetben szabályozzák egyértelműen vagy teljes körűen a vényhasználatot. 2013-ban elkezdtük, 2014-ben végig kell vinnünk az illetékes hatósággal együtt a növényorvosi vény rendszerének teljes átvilágítását, el kell érnünk, hogy használata mindenki számára teljesen egyértelmű, egyszerűbb szabályok szerint történjen. Nagyon fontos cél, hogy a vény ne csak az értékesítés ellenőrzése céljából legyen kiállítva, hanem minden esetben csatoltan tartalmazzon a megvásárolt szerre vonatkozó technológiai utasítást is, amelyben a vényt kiállító szakember minden fontos – felhasználással kapcsolatos – tényezőre felhívja a figyelmet!
Fontos, hogy a növényvédelmi jogszabályok igazodjanak a társadalmi és gazdálkodási viszonyokhoz
Növényorvosi, növényvédő szakmérnöki képzés
A 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről törvénybe iktatta a növényorvos kifejezést. Ez egy nagy előrelépés, növeli a szakma elismertségét, a humán és állatorvos rangjára emeli a növényorvost.
E megbecsülés és a feladattal járó felelősség a legmagasabb szinten képzett, kiváló szakembereket követel meg (a szakma magyarországi hagyományaihoz híven). Ennek érdekében nagy figyelmet kell fordítani a felsőfokú növényvédelmi szakemberek egyetemi képzési rendszerére. A kiváló szaktudásnak kulcsszerepe van az élelmiszer-biztonságban, amely csak minőségi növényorvos képzéssel valósítható meg.
A jelenlegi képzési rendszer viszont súlyos problémákkal terhelt. A bolognai folyamat hatására általánosan csökkent a növényvédelmi képzés aránya. Nem tartható a levelező növényorvos képzés, valamint a minősített főállású oktató, megfelelő infrastruktúra és oktatási tradíció nélküli szakmérnök képzés.
Alapvető feladatunk a növényorvos-képzés és a növényvédő szakmérnök képzés egységes, minőség-orientált felülvizsgálata, a jelenleg tapasztalható anomáliák megszüntetése. A kiváló színvonalú növényvédelmi oktatás egy beruházás, amelynek eredménye az egészséges élelmiszer.
Kamaránk álláspontja szerint szükséges a növényorvos képzés rendszerének megújítása. Kívánatos, hogy a növényorvos képzés 5 éves osztatlan képzés keretein belül történjen, kizárólag nappali tagozaton. A Kamara álláspontja szerint továbbá indokolt a posztgraduális egyetemi továbbképzés formájában – MSc vagy agrármérnöki diplomára épülő – szakmérnökképzés fenntartása a jogszabályban meghatározott bemeneti követelményekkel – valamint kötelező óraszámmal. Kizárólag ez a két felsőfokú növényvédelmi képzési mód garantálhatja azt a magas szakmai nívót, amit az élelmiszer-biztonság szolgálatában az integrált növényvédelem keretein belül a növényorvosokkal szemben a mai kor elvár.
A felsőfokú növényvédelmi képzés jogszabályi hátterének áttekintése és módosítása is szükséges.
Az NMNK felvállalja az egyetemek közös álláspontjának képviseletét és az egyeztetést a további lépésekről az FM illetékeseivel.
Növényvédelmi képzések, továbbképzések
Kamaránk álláspontja szerint az alapszintű hatósági növényvédelmi képzések, valamint a kötelező növényvédelmi továbbképzések helyzetét is rendezni szükséges. A volt OKJ-s képzés, a 320 órás növényvédő- és méregraktár-kezelő tanfolyam további fenntartása a Kamara álláspontja szerint nem indokolt. A 80 órás növényvédelmi alapképzés fenntartása és megerősítése szükséges.
Kamaránk véleménye az, hogy a 80 órás növényvédelmi alapképzés, valamint a kötelező növényvédelmi továbbképzések szervezése kizárólag az NMNK jogosultságába tartozhat, mivel a képzés szakmai színvonalának megtartása csak így biztosítható maradéktalanul. Ennek érdekében kidolgozott javaslatot tettünk a jogszabály ez irányú módosítására, és javaslatunkat eljuttattuk az illetékes szervekhez az iskolarendszeren kívüli növényvédelmi képzések és továbbképzések helyzetéről.
Növényvédelmi jogszabályok változásai
Fontos, hogy a növényvédelmi jogszabályok igazodjanak a társadalmi és gazdálkodási viszonyokhoz, életszerűek és teljesíthetőek, de egyúttal szakszerűek és következetesek is legyenek.
A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv, az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia, valamint a Nemzeti Vidékstratégia középpontjában is a fenntarthatóság, az életképes és egészséges agrár- és élelmiszer-termelés, valamint az agrárkörnyezet védelme szerepel. Ezen célok elérésében stratégiai fontosságú az okszerű és fenntartható gazdálkodás, az integrált növényvédelem, a növényegészségügy.
2014-től hazánkban az integrált növényvédelem két szinten kerül bevezetésre. Az első szint az integrált növényvédelem alapelveinek minden földhasználó általi kötelező végrehajtása 2014. január 1-jétől. A második szint az integrált gazdálkodás minőségi rendszerének kidolgozása és az ehhez történő csatlakozás (ez önkéntes). A magas szaktudású növényvédő szakemberek, növényorvosok és a kamara szerepe felértékelődik, a tervek szerint a bevezetésre kerülő integrált tanúsító védjegy kiadása a kamara jogköre lesz.
Kamaránk véleménye, hogy az integrált növényvédelem bevezetésével egyidejűleg a gazdálkodók a növényorvossal történő szerződéskötési kötelezettsége is kerüljön napirendre. Ez a növényorvosi vénnyel kapcsolatos visszaélések visszaszorítását is elősegítené.
A kamara továbbra is kezdeményezi növényorvos kötelező alkalmazásának bevezetését, területnagysághoz kötötten. Szükséges bevezetni az integrált termék védjegyet is és megalkotni ennek jogszabályi hátterét.
A növényvédő gépek kötelező felülvizsgálata olyan állami feladat, amelynek meglétét és működését 2016-tól az Európai Unió szigorúan el fogja várni Magyarországtól
Növényvédő gépek kötelező felülvizsgálata
A növényvédő gépek kötelező felülvizsgálata olyan állami feladat, amelynek meglétét és működését 2016-tól az Európai Unió szigorúan el fogja várni Magyarországtól. Előkészítésének jelenlegi helyzete nem kielégítő. Nincsenek vizsgáló állomások, és jelenleg nem látszik a rendszer létrehozásához és működtetéséhez szükséges feltételek megléte.
Kamaránk szerepet kíván vállalni ezen állami feladat végrehajtásában. A Fejér Megyei Területi Szervezetünk Bakonyi István növényorvos vezetésével konkrét lépéseket tett a témában. Beszereztek egy olyan mobil vizsgáló állomást, amely modell értékű lehet egy országos hálózat felállításában.
A vizsgáló állomást és a koncepciót 2013 folyamán több szakmai rendezvényen, továbbképzésen, előadáson megismertették az érdeklődőkkel. A gép máris működik a gyakorlatban is. Számos gazdálkodó önkéntesen igényli ezt a szolgáltatást, és a vizsgálatok máris több hasznos tapasztalatot hoztak. Az NMNK támogatja a kezdeményezést, és keressük a pénzügyi forrás lehetőségeket a rendszer előkészítésére és kiépítésére.
A kis kultúrák növényvédelme
Az NMNK fontos feladatának érzi a kis kultúrák növényvédelmének segítését. A Növény- és Környezetbiztonsági Bizottság kibővített ülésén tárgyalták a témát. A bizottság a megyék javaslatára és információi alapján elkezdte feltérképezni azon kis kultúrák körét, amelyekre növényvédelmi technológiát dolgoz ki.
Illegális és hamisított növényvédő szerek
Az NMNK a NÉBIH-hel együttműködve részt vesz az illegális, illetve hamisított növényvédő szerek visszaszorítása érdekében végzett munkában is. Támogatjuk a hatóság ez irányú lépéseit, és minden lehetséges eszközzel igyekszünk a figyelmet felhívni e tevékenység veszélyeire. Szervezett oktatások kapcsán is igyekszünk felhívni a résztvevők figyelmét erre a törvénytelen és a gazdálkodók számára is gazdasági károkat okozó tevékenységre.
A neonikotinoid csávázószerek felhasználásának korlátozása
A 2013. év negatív eseménye volt a neonikotinoid típusú rovarölő készítmények szigorú korlátozása.
A háttérben 2008-as németországi méhpusztulások állnak, amelyeket repcekultúrában észleltek. A méhpusztulások azonban nem a repce kezelése miatt következtek be, hanem minden esetben neonikotinoidokkal csávázott kukorica melletti repcetáblákra történő porelsodródás miatt, pneumatikus vetőgép használata mellett. Az EU tagállamai emiatt már akkor is ilyen szigorításokat vezettek be. Ennek ellenére az ügy egy 2012-es, a Science folyóiratban a neonikotinoidok hatásáról megjelent cikk nyomán tovább gyűrűzött. Mindezek eredményeként az Európai Bizottság 485/2013/EU rendelete értelmében az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxam hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedély-okiratait kötelező módosítani.
Magyarországon nem fordult elő szabályos használat mellett méhpusztulás az említett hatóanyagok következtében, sőt a neonikotinoidok bevezetése óta jelentősen nőtt a méhállományunk.
A hivatalos magyar álláspont szerint a döntés aránytalan, kárt okoz a mezőgazdaságnak, és kárt okoz a méhészeknek. Az NMNK támogatta és támogatja hivatalos szerveink álláspontját. Mindezek ellenére a döntés megszületett, amit Magyarországnak is végre kell hajtania. Amennyiben az Európai Unió döntéshozói 2 év múlva máshogy döntenek, az engedélyokiratok visszaállíthatók lehetnek.
Parlagfű elleni kampány
Az NMNK meggyőződése, hogy a parlagfű által okozott biológiai szennyezettség csökkentésének alapja és hosszú távú megalapozója – a tudományos alapokon nyugvó szakismeret birtokában – talajaink gyommag készletének csökkentése, s a parlagfű gyommag produkciójának megakadályozása.
Kamaránk 2013 júniusában a Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságaival, a Gyommentes Környezetért Alapítvánnyal, a Magyar Gyomkutató Társasággal és a Magyar Növényvédelmi Társasággal együttműködve egy rendezvénysorozat keretén belül minden megyében megszervezte az „Arccal a parlagfű ellen!” c. megyei parlagfű napot, amelyen egységes tematika szerint ismertettük a parlagfű elleni védekezés lehetőségeit, valamint a hatósági intézkedések és felderítések előző évi megyei tapasztalatait. A kamara területi szervei idén is folytatják a parlagfű oktatásokat az ország számos településén, ahol a résztvevők megismerhetik a parlagfű biológiáját, valamint az ellene történő hatékony védekezés lehetőségeit.
Kamaránk 2013-ban együttműködési szerződést kötött a NÉBIH-hel karantén károsítók felderítésének segítésére, aminek fontos növény-egészségügyi jelentősége van. Különösen fontos a szőlőkabóca figyelemmel kísérése annak függvényében, hogy 2013 augusztusában Magyarországon (Lenti mellett) is megtalálták a Flavescence dorée fitoplazmát szőlőben, aminek vektora e kabóca.
A NÉBIH-hel történt egyeztetések értelmében a kamara 2014-ben is részt vesz a felderítő munkában.
A Fejér Megyei Területi Szervezetnél Bakonyi István növényorvos vezetésével létrehozott mobil vizsgálóállomás
Méhmonitoring program
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) 2014-ben is folytatja a NÉBIH-hel közösen indított szermaradék vizsgálati programot.
A program során a méhek szempontjából kritikus kultúrákban és időpontokban az OMME megyei képviselői és a megyei növényvédelmi felügyelők mintavételeket végeztek az ország előre meghatározott, méhmérgezéssel gyakran érintett körzeteiben. A minták vizsgálatát a NÉBIH NTAI laboratóriumai végezték. A vizsgálat célja, hogy kiindulási pontot szolgáltasson arról, hogy a különböző kultúrákban kijuttatott készítmények felhasználása megfelelt-e az előírásoknak. A mintavételekben megfigyelőként az NMNK megyei képviselői és érintett tagjai is részt vettek.
Konzultációs kapcsolat a társszervekkel
Kamaránk kiváló kapcsolatokat ápol az FM és a NÉBIH munkatársaival, államtitkári szinten tárgyalt a növényvédő gépek kötelező műszaki felülvizsgálatával kapcsolatos helyzetről, valamint a régi, lejárt, elfekvő növényvédő szer készletek országos felmérése, összegyűjtése és megsemmisítése érdekében egy évvel korábban kezdeményezett akcióról és jelenlegi állásáról.
Még 2012 nyarán érkezett a megkeresés a VM részéről a kamara felé abból a célból, hogy országosan mérje fel ezeket az elfekvő régi, veszélyes hulladéknak számító növényvédő szer készleteket. A koncepció szerint költségvetési finanszírozással e veszélyes hulladékok a termelőktől ingyenesen összegyűjtésre és megsemmisítésre kerültek volna. Az akkori felhívás hatására a felmérés több megyében elkezdődött, amelynek eredményeként jelentős ilyen készletek kerültek felszínre.
Kamaránk javasolta, hogy e kérdés kerüljön ismét napirendre, tekintettel a gazdálkodóknál még jelenleg is tárolt nagy mennyiségű – akár több évtizedes korú – növényvédő szer tételek igen komoly környezeti veszélyeire.
Az NMNK kiváló szakmai kapcsolatokat ápol számos társszervezettel, valamint 2013-ban a nemzetközi kapcsolataink is fejlődtek. Együttműködünk a Gabonatermesztők Országos Szövetségével, a Növényvédő szer gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesülettel, a növényvédő szer gyártó és -forgalmazó cégekkel, a Szakmai Kamarák Országos Szövetségével, az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, a Parlagfű Kerekasztallal, valamint további szervezetekkel. Rendszeresen részt veszünk rendezvényeiken, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. Az országos együttműködésen túlmenően több megyei szervezetünk helyileg is szorosan együttműködik a NAK megyei szervezeteivel.
Együttműködünk az egyetemekkel, kutatóintézetekkel, egyéb tudományos szervezetekkel. Rendszeresen részt veszünk rendezvényeiken, konferenciáikon. Kamaránk elnöke több nemzetközi meghívásnak eleget téve előadást tartott a Magyar NMNK működéséről, többek között Prágában, 2013. október 2-án, a cseh és osztrák kollégák által európai nem kormányzati növényvédő, növény-egészségügyi szervezetek részére szervezett nemzetközi konferencián.
Kamaránkat – amely ebben a minőségében egyedülálló a világon – többen is modell értékűnek tartják, és elképzelhető, hogy más európai országokban is követik példánkat. Talán éppen ezért még nagyon sok cél és feladat áll előttünk, amelyek megvalósításán dolgozunk. Legfontosabb továbbra is a hatékony – és egyúttal csak a szükséges mértékre minimalizált – növényvédő szer felhasználás mellett a környezetvédelmi kockázatok kiszűrése és az élelmiszer-biztonsági követelmények maradéktalan betartatása.
Ha ez sikerül, akkor élhető környezetet és mindannyiunk számára egészséges élelmiszereket tudunk biztosítani. Tovább kell folytatnunk a növényvédelmi tevékenységgel kapcsolatos magas színvonalú képzéseket mind felsőfokon, mind pedig a tevékenységet folytató gazdálkodók körében, mert e nélkül – valamint a növényvédelemre vonatkozó rendeletek betartásának következetes hatósági felügyelete nélkül – lehetetlen a fent vázolt elképzelések megvalósítása.
Az NMNK fontosabb dokumentumainak felhasználásával írta:
Antal Zoltán elnök, NMNK Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete
