A permeteződrónok jogszerű és hatékony üzemeltetéséhez egy sor tanfolyamot kell elvégezni, ezek az egészen egyszerűtől a kifejezetten nehéz tananyagig tartalmaznak mindent. Számos vélemény elhangzott már a képzési rendszerről, számos kritika megfogalmazódott, még dicséretet is lehet hallani – igaz, nem sokat!
Mielőtt minősítenénk, előtte tekintsük át magát a rendszert, miről is beszélünk!
A növényvédelmi drónpilóták képzése egymásra épülő elemekből áll, ahol minden egyes elvégzett „elem” önmagában is jelent valamilyen tevékenységre történő feljogosítást, összességében pedig permeteződrónról növényvédő szer és termésnövelő anyag kijuttatására ad legális lehetőséget. Nézzük sorjában!
A1/A3: a legalapvetőbb képzés. A KTI (Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet) honlapján ingyenesen elérhető a tananyag, csupán a vizsgadíjat kell megfizetnie annak, aki pl. nem az osztrák légügyi hatóság honlapján teszi le ezt a vizsgát. Ez a képzés a belépő a következő lépcsőfokhoz.
A2 képzés (az /EU/ 2019/947 rendelet melléklete UAS.OPEN.030 /2/ bekezdése szerinti érvényes kompetenciatanúsítvány): szintén van lehetőség online, videokurzus formában elvégezni, például itt: oktatas.legter.hu/products/course/a2-vizsgafelkeszito-csomag, azonban ebben az esetben már személyes vizsga szükséges a KAV-nál.
A pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolvány megszerzésére irányuló tanfolyamra jelentkezés feltétele az A2 kompetenciatanúsítvány megléte. Ez az igazolvány az utolsó a légi közlekedési szabályokban előírt feltételekből, és egyben ez a bemeneti feltétel a növényvédelmi drónpilótaképzéshez. Jelenléti elméleti, valamint gyakorlati részből áll. A tanfolyamok jelentkezőktől függően folyamatosan indulnak, jelentkezni többek között itt lehet: oktatas.legter.hu/products/course/uasspcttanfolyam.
A növényvédelmi drónok üzemeltetéséhez előírt képzési rendszer utolsó eleme a növényvédelmi drónpilóta megnevezésű szakképesítő tanfolyam. Ezt szokás a köznyelvben „Nébih-képzésnek” nevezni, noha az oktatást nem a Nébih végzi, hanem az általa nyilvántartásba vett intézmények. Ha már megvan az A1/A3, az A2 és a pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolvány is, akkor lehet jelentkezni rá. A tananyag itt is elméleti és gyakorlati részből áll, független vizsgaközpontban letett vizsgával befejezve.
A sikeresen elvégzett képzés után már csak egyetlen feladata maradt a növényvédelmi drónpilótának, be kell jelentkeznie a Nébih „növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásába”. Ez egy elektronikus adatbázis, ahol az érvényes jogosítással rendelkező növényvédelmi drónpilóták szerepelnek, egyben tájékoztató a lehetséges megrendelőknek is, kivel tudnak majd együtt dolgozni.
Extra tudással
A növényvédelmi drónpilótáknak 2 évente kell kötelező továbbképzésen részt venniük. Ez nem csak kötelezettség vagy teher, sokkal inkább intézményesített lehetőség is arra, hogy ezen a nagyon gyorsan változó és fejlődő területen folyamatosan megkapják az új információkat, tapasztalatokat oszthassanak meg egymással. És hogy miért 2 év, amikor mindenki másnak 5 évente kell továbbképzést teljesítenie? Éppen az előbbiekben említettek miatt: ez egy új és gyorsan fejlődő terület. Az eredeti elképzelés szerint a 2 év ez esetben is 5 évre módosulhat, ha a permeteződrónok alkalmazása rutinszerű tevékenység lesz.
Látható tehát, hogy a képzés nem egyszerű! Sokszor kritizálják, mondván sok a fölösleges tudnivaló, a permeteződrón nem repül olyan magasságokban, amely a légi közlekedést veszélyeztetné, illetve a szántóföld is lakott területen kívül esik. Csakhogy a drón légi jármű. A képzés nem csak növényvédelmi drónpilótáknak szól, hiszen az első három lépcsőfok – ilyen szempontból – általános légi közlekedési tudnivalókat tartalmaz, aminek a birtokában már olyan tevékenységet is lehet végezni, ami nem a szántóföld fölött, kis magasságban zajlik. Tehát egy növényvédelmi drónpilóta, mire elvégez minden előírt tanfolyamot, sok más jogosítás birtokában is lesz, amikhez nélkülözhetetlen ez a tudásanyag.
Persze igen, lehetne olyan képzési rendszert is kitalálni, ami csak a növényvédelmi drónok üzemeltetésére irányul. Ebben az esetben viszont minden ágazatnak saját, speciális képzési rendszere lenne, amelyek kidolgozása és fenntartása irreálisan sokban kerülne, vagyis akkor meg a kiadások növekednének meg a mostani, egyáltalán nem alacsony költségekhez viszonyítva is!
Növényvédelmi szakmai oldalról nézve is van létjogosultsága az extra tudásnak: olyan ismereteket igényel a drónos permetezés, amellyel egy átlagos agrármérnök vagy növényorvos – nem beszélve a más szakmákból érkezett „szolgáltatókról” – nem rendelkezik. Csak két példa, agrometeorológia témakörből:
‑ Szélcsendes időben 3 km-rel távolabb jelent meg az elsodródás tünete. Lehetséges ez? Igen, sőt, ez egy óriási kockázat, amit fel kell tudni ismerni, és meg kell előzni!
‑ A nulla szélsebesség nem barátja a pilótának. Az alacsony szélsebesség, ami nem viszi el a permetlevet, de jól látható, hogy hová kerül, ez a kedvező állapot!
És a végére ezek alapján egy kijelentés a sok kritika mellé: olyan drónpilóták, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek e területen, azt vallják, hogy bizony kell ez a felkészültség!
SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ • LÉGTÉR.HU
