Életünk során megoldandó feladványok, gondok-bajok mindig akadnak, s előbb-utóbb jobbító ellenszerekre is kaphatunk ajánlatokat. Azonban a gyógyszerreklámok kötelező függelékének megfelelően célszerű a “mellékhatások tekintetében megkérdezni kezelőorvosunkat, gyógyszerészünket”. Ugyanis a felelősség mindig ránk testálódik.
Szélesebb, nemzetközi kitekintésben barát és ellenség, terrorista és bevándorló megkülönböztetése, energiaárak megcincálása, a GMO-szabályozás megváltoztatása egyaránt szolgáltathatott okot a fejvakarásra.
A belföldi események sem kezdődtek másként, már januárban sorjáztak az ellentmondásos, vagy annak tálalt események. Az útdíj bevezetése, az üzletek vasárnapi nyitva-zárva tartásáról született és egyéb fajsúlyos döntések mellett olyan színes epizód is bevillant, hogy a környezetbarát napelemek megadóztatása maga az abszurditás.
Fény és árnyék
Utóbbi témában honlapján maga a Földművelésügyi Minisztérium kívánta világossá tenni az ügyet. „A napelemek környezetvédelmi termékdíjával kapcsolatban az Országgyűlés két hónapja döntött. A termékdíj-törvény parlamenti vitája során az ellenzék hallgatott, elmulasztotta előadni ellenérveit. A kormány álláspontja ezzel szemben következetes és logikus. Egy ilyen – egyébként hasznos – terméknél ugyanis nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy működése során milyen szerepet tölt be. Az is fontos, hogy mi történik a termékkel a működést követően. Ugyanis a napelemek gyártásánál és hulladékká válásukkal jelentős környezeti kockázat és terhelés jelentkezik. Erre példa, hogy a napelemek előállításának során olyan anyagot is használhatnak (nitrogén-trifluoridot), amely a környezetre 17-ezerszer károsabb a szén-dioxidnál. Sőt, ez a gáz 550 évig a légkörben marad.
A napelemekre kivetett termékdíj 1,6 százalékos mértékű, vagyis ennyivel emeli meg a beszerzés költségét. Emellett számos ösztönzőrendszer támogatja a megújuló energia elterjedését Magyarországon. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokon belül például összesen 300 milliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra. Az elmúlt néhány évben több mint tizenötszörösére nőtt a beépített háztartási méretű kis erőművek száma, kapacitásuk pedig a harmincszorosára emelkedett hazánkban.”
Nyugvópont
Hurráoptimizmus és világvége hangulat egyaránt fellelhető a bennünket célzó információk halmazában. Még elméleti alapon is lennie kell olyan alapvetéseknek, amelyek némi tárgyszerűséget csempésznek mindennapjainkba.
„Biztatónak nevezte a mezőgazdaság kilátásait az idei és a következő évekre Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára Harkányban. Az államtitkár az MTI-nek azt mondta: az őszi vetések állapota kedvező, 55-60 százalékban kimondottan jó. Hozzátette ugyanakkor, hogy a sok csapadék következtében 40 ezer hektáron a kukoricát nem sikerült betakarítani, és ha nem fordul hidegebbre az időjárás, a pockok tavasztól újra komoly gondokat okozhatnak.
Megjegyezte, hogy a rágcsálók állományának további csökkenése érdekében 20-30 centiméteres hótakaró és egy héten át tartó mínusz 15 Celsius fokos hőmérséklet lenne ideális. Az agrárium jövőjével kapcsolatban hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy folytatódjon a mezőgazdaságnak az elmúlt években tapasztalt dinamikus fejlődése, és egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá a magyar gazdaság növekvő teljesítményéhez. Kiemelte: az agrárágazat fejlesztésére 2020-ig mintegy 12,4 milliárd euró európai uniós támogatás áll rendelkezésre, ez 1,9 milliárd euróval több, mint a korábbi hétéves költségvetési időszakban.
Czerván György fontos változásnak nevezte a tagállami döntési hatáskör növekedését, amelynek köszönhetően a tagállamok bizonyos kereteken belül maguk dönthetik el, milyen ágazatokat kívánnak segíteni. Hozzátette: Magyarország elsősorban a munkaigényes ágazatokat szeretné támogatni, így az állattenyésztés és a zöldség-gyümölcs termesztés tekintetében jelentősen nőhet a dotáció.
Kitért rá, hogy mivel a sertés- és a baromfiágazat európai uniós forrásból nem támogatható, ezért azok fejlesztését a hazai költségvetésből segítik. Utalt rá, hogy 2020-ig 180 milliárd forint nemzeti forrás jut az állattenyésztésre munkahelyteremtést segítő plusztámogatásként.
Az államtitkár a 2014. év eredményeiről elmondta: az agrárium kibocsátása rekordösszegű, 2 400 milliárd forint volt, a beruházások időarányosan kedvezően alakultak.”
3 perc
A világvége hangulatot nem véletlenül említettem, bár erre a töménységre nem számítottam. Az index.hu cikkének közlendője nemes egyszerűséggel: csak 3 perc van hátra a világvégéig.
„Ma két perccel előre állították a világvége órát, mostantól 23 óra 57 percnél járnak a képzeletbeli mutatók. A világot fenyegető veszélyek súlyosságát jelképező Doomsday Clock aktuális állását évente hozzák nyilvánosságra, az idei jelentés szerint ’a globális katasztrófa valószínűsége nagyon magas’.
Amikor 1947-ben először állapították meg az emberiség jövőjéről aggódó tudósok, hogy milyen közel vagyunk a civilizáció elpusztításához, 7 percre taksálták a hátra lévő időt. A Bulletin of the Atomic Sciences illusztris testülete azóta minden évben kiad egy hasonló közleményt, melyben a globális kockázatok állását mérlegelik.
A mutató nem mindig előre megy, van, hogy éppen visszafelé halad. Az aktuális politikai, hadi, környezeti események befolyásolják, hogy közeledünk a világvégéhez, vagy távolodunk tőle. A legsúlyosabb hidegháborús években 23:58 volt a pontos idő, aztán a szuperhatalmak megállapodásával, az atomkísérletek korlátozásával 10 perccel is visszaállították az órát.
Sokáig elsősorban a háborús fenyegetés nagyságán múlott, hogy mennyire erős az apokaliptikus hangulat, így a Szovjetunió felbomlása után, a kilencvenes évek elejére hirtelen olyan korán lett, mint soha azelőtt: 1991-ben 23 óra 43 lett.
Azóta csak romlik a helyzet. Idén az atomfegyverek modernizálásával kapcsolatos tervek és a folytatódó klímaváltozás miatt rögtön két percet vesztettünk. Ilyen rosszul utoljára 1983-ban álltunk, amikor Reagan, szakítva a békés egymás mellett élés doktrínájával, meghirdette a csillagháborús terveket.
GMO-s háromszög
Az előzőekhez képest már-már üdítőnek is tűnhet egy sokkal gyakorlatiasabb téma, amely újfent felszínre került. Nem szólni róla mulasztás lenne.
„A magyar kormánynak erőteljesebben kell képviselnie az ország GMO-mentességét az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokon – mondta Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese sajtótájékoztatón Budapesten.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar alaptörvény hiába tartalmazza a GMO-mentességet, a legalacsonyabb szintű európai jogforrás is felülírja azt, mint ahogyan a szabadkereskedelmi megállapodás – ha létrejön – felülírja az összes európai szabályt.
Adria Bebb, a Friends of the Earth Europe (Föld Barátai Európa) szakértője arról beszélt, hogy Európa az elővigyázatosság elvét tartja szem előtt a génmódosított növényeknél, vagyis azok addig nem kaphatnak engedélyt, amíg nem ismert a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásuk. Az Egyesült Államok ezzel szemben bízik a géntechnológiai cégek ítéletében, és csak ha probléma jelentkezik, akkor avatkozik be az állam.
A génmódosításnak lehet pozitív hatása, például ha az aszályos területekre szárazságtűrő növényeket fejlesztenek, vagy ha plusz vitamint tartalmaznak a növények. Ellenben, ha egy növény minden méregnek ellenáll, vagy éppen maga termel káros anyagokat, akkor számolni kell a talaj tönkretételével – tette hozzá.
Az európai-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás ezért nevezhető trójai egyezménynek, hiszen veszélybe kerülnek általa az európai környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabályok – mondta. A programvezető ezért azt javasolta, hogy a magyar kormány ne járuljon hozzá az egyezmény megkötéséhez.
