Rendkívül kevés paradicsom termett Indiában, ezért sürgősségi intézkedéseket kellett hoznia a kormánynak. A hatóság leállította a növény exportját, és maximalizálta az árakat. A váratlan helyzetet, amely a családok konyháját és az éttermek kínálatát is átírta, állítólag az éghajlatváltozás okozza.
Bedőlt India élelmiszer-ellátása az extrém időjárás miatt
Tavaly a búza, aztán a cukor, idén a paradicsom hiánya keseríti meg az indiai emberek mindennapjait. Az élelmiszerhiány legfőbb kiváltói a heves esőzések és a korábban kezdődő, rekordokat döntögető hőségek, írja a New York Times. Az éghajlatváltozás miatt az élelemkészlet egyre szűkösebb, az árak pedig egyre magasabbak.
A megváltozott feltételek mellett a paradicsomért is sokkal többet kell fizetni, mint korábban. Május és július közepe között legalább ötszörösére drágult Indiában a fűszernövény, ami miatt a kormány kénytelen volt sürgősségi intézkedéseket hozni: visszafogni az exportot, és hatósági áru szállítmányokkal ellátni a piacot.
Az elmúlt hetekben az indiai családoknak is alkalmazkodniuk kellett az új körülményekhez: a legtöbben kispórolták a paradicsomot a salátákból, hogy legalább a főételt ízesíteni tudják. Mivel sokan úgy gondolják, hogy további drágulás várható, számos indiai lakos a fagyasztóban raktározott el nagyobb mennyiségű paradicsomot a nehezebb időkre.
Az éttermek is intézkedtek, hiszen eltávolították a kínálatukból a paradicsomban gazdag ételeket, és megemelték az árakat. A McDonald’s például Észak- és Kelet-India nagy részén már nem árul paradicsomos hamburgert.
A paradicsom ügye az indiai politikusok asztalára is felkerült. A kormánypárt prominens vezetője, Himanta Biswa Sarma az ország muszlimjait okolja az áremelésért. Van olyan ellenzéki boltos, aki rendvédelmi szerveket bérelt fel paradicsomkészletének őrzésére, attól tartva, hogy kirabolják.
„Korábban csaknem két-három kiló paradicsomot fogyasztottunk hetente öttagú családunkban, most csak fél kilót fogyasztunk hetente” – nyilatkozta a sajtónak egy tehetős indiai szoftverfejlesztő.
Az egyik tavalyi jelentésében az Egyesült Nemzetek Szervezete a dél-ázsiai szélsőséges időjárási jelenségek kapcsán megjegyezte: ezek rossz hatással lesznek az élelmiszerek kínálatára és árára. Az indiai mezőgazdasági miniszter az év elején azt mondta az ország parlamentjében, hogy a klímaváltozás az előrejelzések szerint 2050-ben 19,3 százalékkal, 2080-ban 40 százalékkal csökkenti majd a búzatermést, miközben a kukoricahozam akár 18-23 százalékkal is kevesebb lehet ugyanebben az időszakban.
Az indiai kormány 2023 első heteiben bejelentette: exportbővítéssel fogja segíteni az orosz-ukrán háború miatt búzahiánnyal küzdő országokat. Nem sokkal ezután ezzel teljesen ellentétes döntést hozott: visszafogta a korábbi exportszintet annak okán, hogy a búza betakarítását megzavarta a szélsőséges időjárás. Míg a korán lehulló csapadék elöntötte a földeket, az utána érkező rendkívüli hőség kiszárította a gabonát. Az eredmény legalább 3,5 százalékos hozamcsökkenés volt, amely az ország bizonyos részein a 15 százalékot is elérte. Amikor a cukornádtermés is hasonlóképpen visszaesett, a kormány a cukorexportot fogta vissza.
Az előző paradicsomszüret viszont olyan bőséges volt Indiában, hogy sok termelő nem talált vásárlót, a paradicsom megrohadt a földeken. Néhány gazda emiatt elállt attól, hogy paradicsomot termesszen. A helyzetet tovább rontotta a márciusi és az áprilisi kánikula, majd azok az áradások, amelyek nemcsak a szántóföldeket pusztították el, hanem hidakat és utakat is magukkal sodortak Észak-India egyes részein.
„Amikor az őstermelőket érte kár, nem érkezett kormányzati segítség, viszont most, hogy a városlakók is szenvednek a paradicsomhiány miatt, nagy a nyafogás” – fogalmazott Yogesh Rayate paradicsomtermesztő.
Ez a cikkünk is érdekelheti a témában: Sok a paradicsom a piacon, változnak a zöldségárak
Gurzó K. Enikő
