A csincsilla megnevezést hallva sokan a házinyúl „csincsilla színű” változatára gondolnak. A nemes csincsilla rendszertani elhelyezkedésében ugyanakkor igen messze került a nyúltól, inkább a nutriához áll közelebb, így a nyulak közismert betegségei a csincsillára nem jelentenek veszélyt.
A csincsillák természetes körülmények között jellemzően 10-15 évig élnek, 8 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, és 10-12 hónaposan tekinthetők felnőtt korúaknak. Gazdasági szempontból a csincsilla legfontosabb értékmérője a sűrű, puha bunda. Tetőtől talpig szőr borítja a testüket, amelynek elsődleges funkciója a hideg elleni védelem, emellett jelentős szerepet tölt be a bolhák és más élősködők távol tartásában is. Bundájának egyedi jellege abból adódik, hogy ennél az állatnál egy szőrtüszőből 80-100 szőrszál is kinő, míg a többi emlősnél jellemzően csak egy.
Csincsilla-történelem
A titokzatos inka birodalmat az 1500-as évek körül igázták le a spanyol hódítók. Az indiánok királya az „inka” hatalmi jelképként egy csodálatos szőrméből készült köpenyt hordott, amelyet a hódítók a többi kinccsel, arannyal együtt elraboltak, és 1524-ben Izabella királynőnek ajándékoztak. Így ismerték meg a spanyolok a csincsillaprémet, amelyet 1923-ig, a tenyésztés kezdetéig csakis vadászott állatok szolgáltattak.
A csincsillák a mai Chile, Peru, Bolívia és Argentína területén éltek, és kis számban élnek napjainkban is az Andok hegységben, 3 000 m-es magasságban, rendkívül zord éghajlati viszonyok között. A talaj itt általában köves, az éghajlat szélsőséges, a vegetáció gyér. Nappal sziklaüregekbe húzódnak, és csak szürkületkor bújnak elő, hogy elfogyasszák az elszáradt növényi részekből, magvakból álló táplálékukat. Vízhez úgy jutnak, hogy a lecsapódó harmatot nyalogatják.
A természet a csincsillát igénytelenné, ellenállóvá formálta, és ezt a tulajdonságát a mai napig megtartotta. Hosszú út vezetett persze a vadon élő csincsillák befogásától a modern csincsillatenyésztésig, de mára ez a folyamat letisztult. Külön öröm, hogy napjainkban a világ legnagyobb tenyészállat-előállító és prémforgalmazó telepe éppen Magyarországon, Komáromban található.
A Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer Kft. 1978-ban alakult, és azóta folyamatosan fejlődik. Munkájuk eredményességét a nemzetközi elismerések sora jelzi, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Kara pedig a „mintagazdaság” megtisztelő címet adományozta részükre. Szakemberei többféle tudományos kutatásban vesznek részt ma is, a méltán elismert farmot emellett rendszeresen látogatják az egyetemek, középiskolák hallgatói, ismeretszerzés céljából. Az itt folyó szakmai munkáról – amelyet a Loyd’s Register ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer előírásai alapján végeznek – szakmai könyveket, technológiai leírásokat adnak ki.
A komáromi farm 6 000 csincsilla törzsanyával rendelkezik, amelyek mindegyike államilag törzskönyvezett és minősített. Összefogják és koordinálják a magyar és a környező országok csincsillatenyésztőit, állandó szakmai irányítással, rendszeres továbbképzéssel segítik munkájukat. Jelentős eredményeket értek el a legkorszerűbb tenyésztési, tartástechnológiai és takarmányozási eljárások kidolgozásában. Eközben forradalmasították a csincsillaprém kikészítési munkáját, egy új irányt, új minőségi kategóriát felállítva. A Royal Blue-eljárásuknak köszönhetően a világ minden pontjáról fogadnak prémeket kikészítésre, ami további inspirációt ad a kutatás és fejlesztés folytatására és további, még magasabb minőségi szintek elérésére.
A csincsilla bundája
A szakma az idők során pontosan megfigyelte és kategorizálta az értékes csincsillabunda szőrösszetételének alakulását.
Születéskor és közvetlen utána beszélhetünk bébi szőrről, ekkor még a szőrtüszőknek csak a harmada funkcionál. A fiatal kori szőr 2 hónapos korban kezd el fejlődni; a bébi szőrme nem hullik ki, hanem tovább nő. 4-5 hónapos korára már az állat szőrtüszőinek 60%-a termel szőrszálakat, a csincsilla szőrmét mégis sűrűnek látjuk. Ez azzal magyarázható, hogy nincs teljesen kifejlődve, és közel vannak egymáshoz a szőrtüszők.
Az érett szőrme állapotot 6 hónapos koruktól kezdik elérni az állatok. Ilyenkor már az összes szőrtüsző működése beindul.
A csincsillák egyébként háromhavonta vedlenek. A csincsilla szőrméjének minőségéről és érettségi állapotáról befújással lehet meggyőződni. Ha azonban megijesztik az állatot, vagy szakszerűtlenül, erősen hirtelen megfogják, kárt tehetnek a bundában. Éppen ezért a csincsillát mindig csak a fülénél és a farkánál szabad megfogni, nehogy az értékes prém sérüljön…
Csincsillatartás
A csincsilla közelebbről megismerve egy kövér mókusra hasonlító kedves, játékos kis rágcsáló. Tiszta, szagtalan, kevés gondozási munkát igényel, egy 50 anyás farm napi gondozási munkája kb. 2 óra. Elhelyezésükre minden helyiség alkalmas lehet, amely zárható, fűthető és nem nedves, pl. száraz pincék, szuterén helyiségek, kamrák, használaton kívüli garázsok, szobák, stb.
A háromszintes ketrecekben a szaporítási és gondozási munkák szinte automatikusak. A betelepítés sűrűsége 1 m2-re 5 állat, amelyeket alapszínben ajánlatos tenyészteni. A csincsillákat 8 hónapos korban „családba” állítják, amelyben egy bakra négy nőstény jut; ezek egyesével vannak elhelyezve, és a bak egy speciális „bakfolyosón” felkeresheti a beosztott nőstényeket. Az anyák nyakán ún. „gallér” van, ezért a bakfolyosóra ők nem férnek ki, így ez szavatolja a poligám tartási módot.
Az anyák 111 napig vemhesek, majd minden segítség nélkül fialnak 1-4 kölyköt. A kicsik nyitott szemmel jönnek a világra, és pár napos korban már takarmányt is fogyasztanak. 7-8 hetes korban választják el őket és négy hónapos korig kettesével, 4 hónapos kortól már egyesével helyezik a nevelőketrecbe a növendékeket. Ezt követően, további 4 hónapos tartás után, 8 hónapos korban tenyész- és prémérettek. Ekkor kell eldönteni, melyiket hagyják meg továbbtenyésztésre, és melyiket prémezik.
A csincsillák napi gondozási munkája az etetésből – csincsillatáp és széna kiadagolása –, az itatásból és a fürdetésből áll. Az önetetőkbe napi 30-40 g tápot adagolnak – így 1 hónap alatt egy felnőtt állat mindössze 1 kg takarmányt fogyaszt el –, továbbá kb. 20 g szénát a szénatartóba, vizet pedig az automata önitatón keresztül kap. A csincsillák hajlamosak többet enni a kelleténél, ezért figyelni kell a megfelelő mennyiségre, és fontos, hogy egyféle tápot kapjanak.
Új tápra átállás esetén azt a régivel keverve kell adagolni, és csak egy-két hét átfedés után érdemes az új tápra véglegesen átállni, hogy az állatok megszokják. Ebből következik, hogy a csincsillák gyomra igen érzékenyen reagál minden új takarmányra. Éjszakai állatok, jó időérzékkel rendelkeznek, így az etetést mindig azonos időben kell végezni – legjobb kora reggel vagy este –, mert természetes élőhelyükön is ebben az időben indulnak táplálékot szerezni.
Tenyésztési ismeretek
A nemes csincsilla tenyészállatok kizárólag a komáromi Wanger farmról kerülnek ki, amely 6 000 törzsanyával és 1978 óta fennálló tenyésztési múltjával a világ legnagyobb tenyész csincsilla farmja.
Az állattenyésztési törvénynek megfelelően az egész állomány fültetovált, államilag minősített és törzskönyvezett. Minden 8 hónapos kort betöltött csincsilla küllemi bírálaton vesz részt, és csak a megfelelő pontszámot elért egyedek kerülhetnek továbbtenyésztésre vagy értékesítésre.
A tenyésztés szervezését, a tenyésztési program követését ma már természetesen számítógép segítségével végzik, és Európa jelentős csincsillatenyésztőit folyamatosan ellátják minőségi, kiváló genetikai tulajdonságú tenyészállatokkal.
A Wanger Kft. szoros együttműködésben áll a Magyar Csincsillatenyésztők Országos Szövetségével. Nyílt fogadónapjaikon lehetőség nyílik szakképzett munkatársaik közreműködésével farmlátogatásokra, ahol minden szükséges információt és szakmai ismeretet megkaphatnak az érdeklődők…
A csincsilla takarmányozását, illetve a Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer Kft. által forgalmazott táp összetevőit és beltartalmi értékeit a következő táblázatok tartalmazzák:
A csincsilla „fürdetése”
A csincsilla szőrméjének tisztán tartására homokfürdőzik, meghemperedik a naponta beadagolt 1 dkg fürdetőhomokban.
A homokban való fürdés a csincsillánál természetes, ösztönös folyamat. A farmokon tartott csincsillák bőrének és szőrének tisztán tartásához, a megfelelő komfortérzet kialakításához, nélkülözhetetlen a homokfürdő, és ez fokozottan indokolt a prémérési időszak alatt. Csakis így tudja ugyanis az állat tisztán tartani bundáját, és a fürdés az elhalt szőrszálak távozását is elősegíti.
Csak olyan homokot szabad használni erre a célra, amely jó nedvszívó hatású és kvarcmentes. A homok nedvszívó hatása révén az állat különböző testnedvei (nyál, vizelet) nem szennyezik be a prémet, hiszen azt a homok magába szívja. A kvarcmentes homok pedig azért fontos, hogy ne sértse fel a szőrszálakat.
A Wanger Kft. farmjain tartott állatok számára minden nap 20-35 perces homokfürdő áll rendelkezésre. Ennél kevesebb idő nem elegendő a prém tisztításához, több idő esetén pedig az állat a homokra üríthet, és szennyezheti a prémet. Fürdetés során az állatok szőre és a bőre is megtisztul a szennyeződésektől, vedlés idején pedig gyorsabban és könnyebben szabadul meg a hulló szőrszálaktól. Ez lényeges, hiszen a sűrű bunda egyébként nehezen tisztul, és ennek hiányában a szőrszálak összetapadnak a bennmaradó elhalt szőrszálakkal, és így filccsomók alakulhatnak ki, károsítva ezzel az előállítandó prém minőségét.
Havi egy alkalommal takarítják a technológia szerint a ketreceket, ilyenkor a ketrecek alatt a fóliát is kicserélik.
A csincsillaprém színe
A szőr színe az extra sötéttől az extra világosig igen széles skálán változhat. A gazdag színkombinációknak és különleges változatoknak (pl. foltos, ebony, stb..) a hobbicsincsilla-tenyésztésben fordulnak elő nagy számban.
A prémcsincsilla tenyésztésében a Standard, a Black Velvet, a Fehér és a Beige színárnyalatnak van jelentősége.
Jelenleg a világpiacon a sötét színű, hófehér hasú csincsilla a legkeresettebb. Egy megfelelő méretű, hibátlan, sötét, hófehér hasú prémcsincsilla piaci értéke 50-60 USD körül mozog.
A tenyésztőknek az állatok prémérettségi vizsgálatával és a prémezéssel nem kell foglalkozniuk, ezeket a munkafolyamatokat a Wanger Kft. szakképzett dolgozói végzik el a felvásárlás után.
Az átvételi kategóriák egy 1-18. értékű skálán mozoghatnak. Az 1-es a legjobb, a 18-as a legrosszabb adható érték. A felvásárló szakembernek az állat hibátlan szőrméjét, az állat súlyát, testalkatát, egészségi állapotát, és ami a legfontosabb, az állat szőrméjének a színét kell alaposan megvizsgálnia, és így alakítja ki a végső átvételi kategóriát.
A csincsillaprém érlelése, kikészítése
A felvásárolt élő csincsillát a Wanger Kft. speciálisan prémérlelésre kialakított telephelyein tartja, a kívánt prémérettségi állapot eléréséig. Prémérettség alatt az az állapot értendő, amikor a prém egységes, a szőrszálak hossza és szerkezete elérte a kívánt értéket.
A prémérettségének vizsgálatát csak szakképzett dolgozó végezheti. A világpiac érett, minőségi kikészített prémeket igényel, éppen ezért végzik folyamatosan az ellenőrzési folyamatot.
Az érettség megállapítása után az állatok prémezése történik, amikor is az európai uniós előírásoknak megfelelően történik az állat életének kioltása, prémjének a testétől való eltávolítása. Ezt a munkafolyamatot is csak szakképzett, rendszeresen vizsgáztatott munkatársak végezhetik.
A Wanger Kft. 1993 óta foglalkozik prémkikészítéssel, amelynek során a prémet áztatási, cserzési, csávázási és egyéb tisztítási, valamint feldolgozási folyamatoknak vetik alá. A kikészítés célja, hogy a szűcsök számára a lehető legalkalmasabb állapotba hozzák a prémet, vagyis puha, rugalmas és tiszta legyen, valamint igény szerint a prémek festését is magas színvonalon elvégzik.
A kikészítési folyamat után a prémek a prémosztályozó munkatársakhoz kerülnek, akiknek feladata a prémek nagyság, színtisztaság, színtónus és egyéb paraméterek szerinti szortírozása. A prémeket ezután különböző minőségi kategóriákba sorolják, ami már az ármegállapításhoz és értékesítéshez is támpontul szolgál.
Az elmúlt évek kiváló szakmai felismeréseinek és eredményes marketingmunkájának köszönhetően a Wanger Kft. mára biztos prémvásárlói bázissal rendelkezik. Vásárlói között számos neves olasz, francia, orosz, amerikai, kínai divattervező cég van, akik csincsillabundát és egyéb csincsillaprémmel díszített divatcikkeket (táskát, kesztyűt, stb.) készítenek a megvásárolt alapanyagokból.
