A szárazföldi importtilalom óta a tengeri szállítás is leállt az Isztanbul–Odessza útvonalon. Ukrajna csak nehezített feltételekkel képes külpiacra vinni maradék áruját, de a piaci árak úgy viselkednek, mintha már egy szem ukrán gabonára sem lenne szüksége a világnak.
Harapófogóba került az ukrán export
A lengyel és magyar importtilalmi bejelentések óta az orosz ellenőrök blokkolják a munkát Isztambulban. Stefan Dujarric, az ENSZ főtitkárának közlése alapján sem hétfőn, sem kedden nem végeztek ellenőrzést a szárazrakterű hajókon a gabonafolyosó-egyezmény keretében. Hozzátette, hogy a Közös Koordinációs Központ „aktív tárgyalást folytat Ukrajna és Oroszország képviselőivel” ebben a kérdésben.
Mint arról már írtunk, Moszkva szerint, ha még május 16-án is fennállnak az orosz termények és műtrágyák exportját akadályozó pénzügyi szankciók, bezárul a gabonafolyosó. Ukrajna szándékai szerint csak további 60 nap múlva történne ez. A jelenlegi szabályozási rendszerben mindkét háborúzó félnek ott kell lennie ellenőrként a hajók indításakor, hogy elkerülhető legyen fegyverek becsempészése a visszfuvarban. Amennyiben az orosz ellenőrök nyugtázása nélkül fut ki egy hajó, azzal a szállítmánnyal onnantól kezdve bármi megtörténhet a Fekete-tengeren.
Az oroszok szabta határidő közeledése és az ellenőrzés szabotálása együttesen oda vezetett, hogy a kereskedők szinte teljesen leállították az ukrán gabonafélék és olajnövények felvásárlását, mivel a hajók késése miatt nem bíznak benne, hogy májusig 16-ig képesek lesznek kiszállítani a megvásárolt árumennyiséget. Ugyanez történt a legutóbbi hosszabbítási tárgyalások előtt is, a helyzet most annyival rosszabb, hogy egybeesik a szárazföldi export kelet-európai fékezésével.
Nyomott gabonaárak, mélyrepülésben a repce
Továbbra is az Orosz Föderáció a legfontosabb piaci szereplő a világ gabonapiacán, innen továbbra is rekordmennyiségű, havi szinten 4-4,5 millió tonnányi termény indul el, legfőképp búza. Így az egyre nehezebben mozduló ukrán áruk exportárában nem tükröződnek a szállítási nehézégek. Az ország nyugati határára hetek óta 188-193 dollár (cc. 65 ezer Ft) közötti áron fut be egy tonnányi takarmánynak való kukorica, illetve búza. A tengeren induló kukorica tartja a két héttel ezelőtti árát (226-227 dollár CIF, cc 78 ezer Ft), a búza pedig olcsóbb is lett (214 dollárról 209-re esett, ami 72 ezer Ft-nak felel meg).
Európa a jelek szerint bízik benne, hogy a különféle terményekből jól állunk tartalékokkal, potenciális saját terméssel, és bőséges a világpiaci kínálat, így Párizsban esnek az árak. A búza májusi és szeptemberi értéke 253 euró (95 ezer Ft) felé tart, a kukorica júniusi ára 246 euró (93 ezer Ft) alá került, a novemberi pedig a 242 eurós szintet közelíti. A júniusban betakarítandó repce esett a legnagyobbat, 10 százalékot veszített az értékéből, és a 467 eurós (176 ezer Ft) szint felé tart.
