A szántóföldi növények termesztéstechnológiája napjainkban két irányban fejlődik: az első a termés mennyiségének és minőségének egyidejű növelését célozza meg, míg a másik a termesztés során felhasznált input anyagok hasznosulásának javítását.
E célok eléréséhez a szokványos technológiai elemeken felül újakat kell alkalmazniuk a termelőknek. Évről évre növekszik azoknak az üzemeknek a száma, akik a fenti célok eléréséhez mikrobiális oltóanyagokat használnak. Egyre többen közülük ma már kihagyhatatlan technológiai elemként tekintenek ezekre, mivel nemcsak a rövid távú, adott termesztési évben jelentkező, hanem már hosszú távú, a talaj minőségében mérhető javulásról győződtek meg.
A vetőmag csírázásakor megjelenő gyököcske a talajban igyekszik magához „csalogatni” azokat a mikroorganizmusokat, amelyek a közvetlen gyökérkörnyezetben segítik a növény fejlődését, azaz tápanyagokkal, szerves anyagokkal (vitaminok, aminosavak, hormonok, stb.) látják el, illetve távol tartják a káros mikroszervezeteket. Normál esetben a talajban őshonos mikrobák látják el ezt a feladatot. Amennyiben a vetés előtt speciális törzsekkel oltjuk be a talajt, akkor a fejlődő gyökérzet közvetlen környezetét (a rizoszférát) ezek fogják elfoglalni (kolonizálni). Ezek az „elit” baktériumok a növény fejlődését magasabb szinten támogatják, mint őshonos társaik, hiszen az alapján lettek szelektálva, hogy több nitrogént képesek megkötni, hatékonyabban mobilizálják a kötött tápelemeket (pl. foszfor), erősebb antibiotikumokat termelnek a gyökérzóna higéniájának biztosítására (azaz a káros szervezetek távoltartására), jobb a szerves anyag (vitamin, hormon, aminosav, stb.) szolgáltató képességük.
A talajoltás használatának eredményessége viszonylag könnyen mérhető, ha a mintavételezést és az értékelést kellő szakértelemmel és odafigyeléssel végezzük. Köztudott tény, hogy az emberi szem húsz százalék alatti eltérést (színben, méretben, mennyiségben) nem vesz észre. A termés mennyiségében, minőségében azonban már +5-10% növekedés jelentős árbevétel emelkedést jelent.
Az AGRO.bio munkatársai az elmúlt évben több gazdaságban végeztek felvételezéseket a szezon során, hogy üzemi körülmények között igazolják a talajoltás pozitív hatását. A folyamatos értékelés jelentősége az, hogy a termés mennyisége és minősége a betakarításkor csupán realizálódik, viszont a szezon során alakul ki. Ha a vegetáció során megnöveljük a potenciális esélyét a magasabb hozamnak (azaz búzában pl. nagyobb gyökér-, zöld-, kalásztömeget, hosszabb és szélesebb zászlóslevelet, jobb bokrosodást érünk el), akkor biztosabbak lehetünk a jobb végeredményben.
A grafikonok a 2015/16-os szezonban készült felvételezések eredményei közül mutatnak be néhányat:
Újcsanáloson Görcsös Gábor gazdaságában a BactoFil® A10 kezelés értékelését 2016. április 20-án végezték az AGRO.bio munkatársai, és a gyökértömeg mellett a bokrosodás mértékét, valamint a föld feletti zöldtömeget mérték. A fotón (34. oldal fent) látható, hogy szemmel nem láthatunk különbséget, viszont az adatok jelentős eltérést mutattak a talajoltott terület javára. A bokrosodásban +1%, míg a zöldtömegben +21% különbséget mértek.
Hatvanban Kovács Kálmán területén végeztek értékelést 2016. július 19-én, közvetlenül aratás előtt. A teljes érés állapotában lévő állományban 5×5 folyóméter mintát vettek parcellánként. Mivel a termelő szórva vetette a búzát, ezért sorok lényegében nem voltak. Az értékelésnél ezért a gyökértömeget nem területre, hanem kalászszámra vetítve állapították meg. 82, illetve 85 kalász mérlegelése alapján kiderült, hogy a BactoFil® A10-kezelés 16%-kal növelte meg átlagosan a kalásztömeget. Az egy kalászra vetített gyökértömeg 29%-kal volt magasabb a talajoltott területen.
Egy az elmúlt évben Németországban beállított demonstrációs vizsgálat (4 helyszínen 3×10 ha területen) a következő eredményeket hozta:
— a márciusi értékelésnél a gyökérhosszban +6-14%, míg gyökértömegben +8-14% többlet mutatkozott a kezelt területen
— a júniusi értékelésnél a zászlóslevél hosszát és a kalásztömeget vizsgálták a szakemberek, ahol is az első paraméterben +7-12%, míg a másodikban +12-17% különbséget mértek az oltott terület javára
Felhasználási javaslat: A BactoFil® A10 talajoltó anyagot (1 l/ha) vetés előtt kell a vetőágyba juttatni. A bekeverés mélysége a vetésmélység alatt kell hogy legyen néhány centiméterrel, de nem többel ahhoz, hogy a kolonizáció (a fogalom magyarázatát lásd a 2. bekezdésben) sikeres legyen.
A fejlődő gyökér környezetét elfoglaló törzsek a talaj 5 °C-os hőmérsékletéig aktívak maradnak, és támogatják a fiatal növény fejlődését. Enyhe télen a talaj felmelegedése aktiválja a BactoFil® baktériumait is, így azok a vegetáló kultúrnövény igényeit ilyenkor is ki tudják elégíteni, azaz tápanyagokkal, szerves anyagokkal látják el. Ugyanez játszódik le a vegetáció tavaszi indulásakor, amikor a talaj állapota esetleg még nem engedi az első műtrágyaadag kiszórását.
