Még egy kézikönyvet is kiadott az államkincstár annak érdekében, nehogy az adminisztráción bukjon meg a kárenyhítés. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Ki jogosult most kárenyhítésre?
Az időjárás idén is a megszokott kottára táncol: nyárias napok februárban, fagyos hajnalok áprilisban, szárazság… Ám ahhoz, hogy a kárenyhítési kérelmünk célba érjen, gondosan kell eljárni. Elsősorban az kell tudni, egyáltalán ki jogosult kárenyhítő juttatásra. Az élhet ezzel például, aki határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését; akinek tényleg időjárási esemény okozta kára van; akinél erre jogosult agrárszerv megállapította a növénykultúra 30%-ot meghaladó hozamcsökkenését és 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenését; aki termelőként a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig befizette (a teljes jogszabály-ismertetést lásd ezen a linken!).
Mikor, mit, mi alapján?
Azt is fontos tudni, hogy a kárbejelentést a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. Ebben aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé vált. Felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik. A kárbejelentést tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-áig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.
Mit kell tudni a korábbi 5 év hozamairól?
Fontos az is, hogy a 30%-os terméskiesés önmagában nem alapozza meg kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referencia hozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani. A bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatási iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30%-kal lehet alacsonyabb. Ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor automatikusan a kárbejelentést követően a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését.
Mi van, ha több károm is lett?
A fentiek miatt, ha egy adott kultúrát egymás után több káresemény súlyt, azok hatása összeadódik. Vagyis fontos, hogy a termelő minden káreseményt bejelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan jelölje meg annak érdekében, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel születhessen meg. Vitás esetben jogorvoslatot lehet kérni.)
A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-ig terjedhet. A termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére (a hozamérték-csökkenés 80%-ára) akkor jogosult, ha adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik. Biztosítás hiányában a kárenyhítő juttatás felére (a hozamérték-csökkenés 40%-ára) jogosult – adta közre az Agrárminisztérium.
Fotók: Illusztráció (Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
